– Ami nincs a Szegedi Tudományegyetemen, az nincs a hazai felsőoktatásban – fogalmazott Mikó Edit, amikor arra a kérdésünkre válaszolt, hogy mi magyarázza az agrártudomány és az informatika szegedi egyetemi házasságát, s abból születő érdekesebbnél érdekesebb és hasznosabbnál hasznosabb kutatói eredményeket.
Az SZTE Mezőgazdasági Kar docense, Mikó Edit szerint a tenyésztő érzelmi alapon is ragaszkodik a gondjaira bízott állatokhoz, nehezen mondja ki, hogy egy-egy egyed tartása meddig optimális. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Egy Q1-minősítésű cikk születése
„Agyrém, hogy érzelmi alapon döntünk a selejtezésről!” Ezzel a felkiáltással fordult az SZTE Mezőgazdasági Kar docense az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Számítógépes Optimalizálás Tanszéke kutatóihoz.
– Az állattenyésztői múltam messzire, a gyerekkorba vezet. Voltak kecskéim, birkáim, nyulaim. Most is tartok állatot, de csak hobbi szinten. Bár érettségi után az ELTE matematika-számítástechnika tanárképző szakjára is felvettek, mégis maradtam, mert az állattenyésztői pályáról nem lehetett eltéríteni, pedig igazán nehéz szakma. Akkor a ló volt a mindenem. Később váltottam szarvasmarhára – árulta el érdeklődési körének változását Mikó Edit.
A tejtermelő gazdaságok jövedelmezőségének optimalizálása: A vemhesülési arány és a selejtezési döntés hatása címmel jelent meg Tóth Violetta, Heinc Emília, Mikó Edit, Csendes Tibor és Bánhelyi Balázs tanulmánya az Animals című szaklapban. A szerzők közül ketten az agrártudomány, hárman az informatika kutatói.
„A szikáncsi nagyszüleim szerettették meg velem az állatokat. Csirke, disznó, marha – mindenféle háziállatuk volt az udvarukon”– emlékezett a kezdetekre Tóth Violetta PhD-hallgató.
– A két tudományterület együttműködésének egyre nagyobb létjogosultsága lesz a precíziós technológia bevezetésével és a mesterséges intelligencia térnyerésével az állattenyésztésben is. De úgy is mondhatnám, hogy az én kutatási témám miatt született a legutóbbi cikk – jelentette ki mosolyogva a publikáló kutatók névsorának élén álló két doktorandusz közül Tóth Violetta. – A doktori iskolában követelmény, hogy a doktoranduszoknak legyen minimum egy idegen nyelven megjelent cikke, melyet impaktfaktoros lapban kell közölni, illetve a doktorjelöltnek minimum egyszer első szerzőként kell szerepelnie.
Bárki számára elérhető, hivatkozható az Animals című nemzetközi, lektorált, nyílt hozzáférésű folyóiratban megjelent cikk. Az állatokkal és az állatokhoz kötődő tudományágakkal foglalkozó, kéthetente megjelenő periodika már többször is közölte az SZTE Mezőgazdasági Kar kutatóinak a különböző témájú közleményeit.
– Csoportos munkát végeztünk. Egyénileg nehéz minőségi publikációt összeállítani. A kutatói elmék együtt dolgoznak a gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezőkkel – fogalmazott az SZTE MGK dékánja.
Az állatorvosi pályára készült, de váltott: az SZTE Mezőgazdasági Karon kezdte felsőfokú tanulmányait a doktorandusz Tóth Violetta. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A gazda döntésének támogatása
„A tejelő szarvasmarha-tenyésztésben ma az egyik legfontosabb döntés a tehenek selejtezési idejének helyes megválasztása” – kezdődik az Animals-tanulmány összefoglalója. A cikk az állattartás gazdaságosságával foglalkozik. Egészen új módszerrel vizsgálja a gyakorlatban rendelkezésre álló adatokat, előre mutató javaslatokat tesz a gazdáknak.
– A tenyésztő érzelmi alapon is ragaszkodik a gondjaira bízott állatokhoz. Nehezen mondja ki, hogy egy-egy szarvasmarha vagy ló tartása meddig optimális. Az ilyen típusú gazdálkodói döntést segíti az adatok feldolgozására kész informatikai rendszer – magyarázta az egyetemi docens. – Döntő tényező a szaporodási mutatók alakulása. A reprodukció és a tejtermelés összefüggéseit vizsgáltuk.
„Nagyon magyartarka fannak számítottam” – emlékezett diákkorára Tóth Violetta, aki doktoranduszként is küldetésének érezi, hogy a szarvasmarha tenyésztéshez kötődő témákkal foglalkozzon. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A selejtezés időpontjának a meghatározására az agrártudománnyal és az informatikával foglalkozó SZTE-kutatók egy olyan mikroszimulációs módszert alkalmaztak, amellyel könnyen vizsgálható a növekvő vemhességi rátának a jövedelmezőségre gyakorolt hatása.
Tóth Violetta az SZTE MGK jelentette alma materből Debrecenbe került, ahol a Holstein-fríz fajtával foglalkozott. Aztán egy sertéstelepen dolgozott fiaztatós munkatársként. Egy véletlen találkozás, a Mikó Edit egyetemi docenssel, az SZTE MGK dékánjával való beszélgetés visszavezette a szarvasmarha-állománnyal és a tejtermeléssel kapcsolatos kutatásokhoz. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
– A doktori disszertációm témája a selejtezési okok vizsgálata nagyüzemi tejtermelő tehenészetében. A hazai Holstein-fríz állománynak a jelenlegi átlag laktációja alapján a teheneket a második ellés után leselejtezik. Ez nagyon rövid hasznos élettartamnak számít! Ezért kezdtem el vizsgálni a döntés hátterét – tette hozzá Tóth Violetta. – Az alapkérdésem: ha nem vemhesül a tehén, akkor meddig optimális termelésben tartani. Különböző paramétereket vizsgáltunk. Például a termékenyítés és a sikeres vemhesülés számának a tejtermeléssel kimutatható kapcsolatát.
USA kontra Magyarország
A hazai szarvasmarha telepeken gyűjtött adatok, selejtezési okok elemzéséből kiderült, a nagyüzemi állattartásban is jellemzően „tapasztalati” és érzelmi, nem pedig számokon alapuló szakmai döntések születtek. A szakirodalom szerint például az Amerikai Egyesült Államokban az a jól tejelő tehén is kikerül az állományból, amelyiknek a tartása már nem gazdaságos például egy betegség terápiájával járó többletköltség miatt.
„A magyarországi állattenyésztés problémája, hogy egyszerre próbáljuk nagytermelésen tartani, meg egy kicsit szeretgetni és szinte név szerint számon tartani, kiállításon is megmutatni a szarvasmarha egyedeket” – véli Mikó Edit.
A mezőgazdaság problémája, hogy a folyamat végén derül ki, egy-egy állat tartása mibe került.
– Élő állatok és hat nagy magyarországi szarvasmarha-telep húsz év információit tartalmazó adatsorával, szimulációs módszerrel dolgozott a kutatócsoport – árulta el az ötletgazda. – De nem a szokásos, például átlagot számító elemzéseket végeztük el.
Az SZTE Mezőgazdasági Kar az agrárgazdaság problémái modellezésén már több mint öt éve együtt dolgozik az SZTE TTIK Számítógépes Optimalizálás Tanszékével.
A selejtezés időpontjának a meghatározására az agrártudománnyal foglalkozó SZTE-kutatók az informatikusok segítségével dolgozták ki azt a mikroszimulációs módszert, ami a szarvasmarha-telepeken dolgozók munkáját támogatja – tudtuk meg az SZTE MGK két kutatójától, Mikó Edittől (balról) és Tóth Violettától. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az adat nem puszta szám
– A precíziós állattenyésztés lényege, hogy úgy tudunk az egyedekről dönteni, hogy fölhasználjuk sok-sok állattartó telep adatait. Az adatok nem pusztán számok, ha összefogunk az informatikusokkal – fogalmazott Mikó Edit. A közelmúlt eredménye „A lecitin újszerű alkalmazásának vizsgálata és a pálmazsír kiváltása hazai alapanyaggal nagytejű szarvasmarhák takarmányozásában, különös tekintettel a szaporodásbiológiai paraméterek javítására, valamint a funkcionális tej előállításának lehetőségei” című NKFIH által támogatott pályázaton belüli kooperáció.
„Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián a magyartarkákkal kapcsolatos kutatási témával indultam” – mesélte a doktorandusz Tóth Violetta az SZTE MGK hódmezővásárhelyi tanácstermében. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A két tudományterület összehangolása után arra jutottak az SZTE MGK kutatói, hogy a modellt mindig rá kell igazítani az adott szarvasmarha-telepre.
– Döntéstámogató rendszer a miénk, ami a telepi gyakorlatban alkalmazható lesz – összegzett a doktorandusz, Tóth Violetta. – Szakmai fórumokon mutatjuk be az eredményeinket, hogy eljusson az új módszer lehetősége a gazdálkodókhoz.
A laktációs, azaz a tejtermelési görbe előre becslése lehet a következő téma, amin az agártudomány és az informatikusok együtt dolgoznak.
Újszászi Ilona
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Forrás:
Profitability Optimization of Dairy Farms: The Effect of Pregnancy Rate and Culling Decision