Mint cseppben a tenger, úgy mutatták meg összetettségüket a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai az MTA200 programsorozat egyetlen hónapjában. A Magyar Tudomány Ünnepe novemberi időszaka 2025-ben az Akadémia öt területi bizottsága, így a SZAB fővárosi bemutatkozására is lehetőséget kínált. Videófelvételek, fotók és információk igazolják, hogy „Vidéken nem csak a föld terem…”
A „Sokszínű tudomány” című rendezvénysorozat részeként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapítása 200. évfordulója alkalmából az öt (a debreceni, a miskolci, a pécsi, a szegedi, a veszprémi) területi akadémiai bizottság (TAB) 2025 novemberében közös tárlaton, előadásokon, konferenciákon mutatkozott be a fővárosban.
Az öt területi akadémiai bizottság bemutatkozásával a Kárpát-medence magyar tannyelvű felsőoktatási intézményei is fókuszba kerültek az MTA székházában
A Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) szempontjából az MTA200 „Sokszínű tudomány” című sorozatában a startot az MTA SZAB Filozófiai és Történettudományi Szakbizottság Délvidék Kutató Központ Munkabizottsága 2025. november 5-i bemutatkozása, a II. szekció előadásai és filmvetítése jelentette.
További részletek a programról az SZTE hírportálján: Az MTA-n mutatkozott be a Délvidék Kutató Központ Munkabizottsága
Az MTA területi bizottságainak hónapját 2025. november 6-án „Vidéken nem csak a föld terem... Igazgyöngyök a vidéki tudományosság kagylóhéjából” című konferencia és kiállítás nyitotta meg. Az öt területi akadémiai bizottság (TAB) történetei mellett az érdeklődők ízelítőt kaptak az öt régióban művelt legfontosabb kutatási területek eredményeiből.
A „Vidéken nem csak a föld terem... Igazgyöngyök a vidéki tudományosság kagylóhéjából” című programra szóló meghívó itt megtekinthető.
A „Vidéken nem csak a föld terem...” programsort megnyitó ünnepségen hat akadémikus és hat elnök ült egymás mellett: (balról jobbra): Krisztin Tibor (MTA Szegedi Akadémiai Bizottság); Kovács L. Gábor (MTA Pécsi Akadémiai Bizottság); Freund Tamás (Magyar Tudományos Akadémia); Pósfai Mihály (MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság); Páles Zsolt, Kocsis Károly (MTA Debreceni Akadémiai Bizottság). Fotó: Szigeti Tamás / MTA
Az Akadémia elnöke, Freund Tamás köszöntőjében méltatta „az egész országot átfogó térségi központok, a debreceni, miskolci, pécsi, szegedi és veszprémi bizottságok olykor határokon túlnyúló szerepét a hazai tudományos élet támogatásában, nemzeti szintű tudományszervező és nemzetmegtartó, nemzetépítő kapcsolattartásában és együttműködésében” – összegzett tudósításában az mta.hu.
A kelet-magyarországi termálvizek hasznosítási lehetőségeinek kutatásában, Szeged és környéke hidrogeológiai viszonyai tanulmányozásában megelőzte korát a SZAB – szögezte le Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében. Fotó: Szigeti Tamás /MTA
A területi akadémiai bizottságok kezdeményezései sokszor megelőzték a korukat – derül ki Gelencsér András, az MTA Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB) elnökének a Magyar Tudomány című folyóirat 2025. évi első számában megjelent tudománytörténeti tanulmányából.
„Az MTA Tudománybarát Település Mozgalmának (TUBA) küldetése, hogy a települések vezetőinek és aktív polgárainak bevonásával az Akadémia szervezetére és tagságára építve tartós kapcsolatot és együttműködést építsen ki a tudomány és a mindennapi emberek világa között” – fogalmazott az MTA elnöke, aki e kezdeményezés fő támogatóiként tekint az öt területi akadémiai bizottságra.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont két korábbi akadémikus főigazgatója (balról jobbra), Venetianer Pál és Ormos Pál a SZAB fővárosi bemutatkozásán. Fotó: Szigeti Tamás /MTA
Elsőként a Szegedi Akadémiai Bizottság született meg 1961-ben, amikor az MTA – a decentralizáció jegyében – területi bizottságok létrehozásáról döntött – emlékeztette az Akadémia mai vezetőit és tagjait a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természettudományi és Informatikai Kar matematika professzora, az akadémikus Krisztin Tibor. A SZAB elnöke „A tudomány dél-alföldi fellegvára – Pillanatképek a SZAB történetéből” címmel tartott prezentációt.
A szegedi egyetem több területen is a tudomány élvonalába került – jelentette ki a SZAB-elnök. Krisztin Tibor példaként Riesz Frigyes és Haar Alfréd neve fémjelezte szegedi matematikai iskolát említette. Fotó: Szigeti Tamás /MTA
– Szeged a 18. századtól az Alföld kulturális központja – jelentette ki Krisztin Tibor. – A világ tudományos vérkeringésébe 1921-től, a Kolozsvárról száműzött magyar egyetem szegedi befogadásától kezdve kapcsolódott be a város, amelyet Klebelsberg Kuno kultuszminiszter és a térség országgyűlési képviselője „Tisza-parti Göttinga”-ként képzelt el és fejlesztett.
„Falak nélküli intézmény volt kezdetben a SZAB, mert nem volt székháza” – beszélt a kezdetekről a mai SZAB-elnök.
– Az 1961-es alapításkor 12 akadémikus dolgozott a szegedi egyetemen és a kutatóintézetekben. A célok azóta átalakultak – fogalmazott Krisztin Tibor. Az új célok között példaként a tudománynépszerűsítést és a fiatal kutatók bevonását említette.
Alapítása óta bővült a SZAB hatóköre és tevékenysége: 1983 óta regionális szervezetként Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegye, 1988-tól az országhatárokon átnyúlva a Vajdaság és a Bánság is vonzáskörzetébe tartozik.
– A szakbizottságok száma megháromszorozódott az elmúlt 65 évben, a SZAB alapítása óta – mutatta be a Szegedi Akadémiai Bizottság működésének alapját jelentő rendszert az elnök. – A jelenlegi 14 szakbizottságban 72 munkabizottság dolgozik. A szakbizottságok közül a legnagyobb az Orvostudományi, a legkülönlegesebb a művészeti Szakbizottság.
A SZAB kötelékébe tartozó 37 akadémikus közül minden negyedik nő. Közülük az MTA területi bizottságokat bemutató rendezvényén megjelent – többek között – a Balzan-díjas Kondorosi Éva biológus is. Fotó: Szigeti Tamás /MTA
Krisztin Tibor „A tudomány dél-alföldi fellegvára – Pillanatképek a SZAB történetéből” című előadása megtekinthető itt (a videofelvétel 13. és 40. perce között).
A Szegedi Tudományegyetem oktatói közül többen – (balról jobbra) az akadémikus Dékány Imre vegyész (SZTE Természettudományi és Informatikai Kar, valamint SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar); Kiss Tamás vegyész professzor (SZTE Természettudományi és Informatikai Kar); Vilmányi Márton közgazdász (SZTE Gazdaságtudományi Kar), a SZAB titkára; az akadémikus Hohmann Judit professzor (SZTE Gyógyszerésztudományi Kar) – is részt vettek a Szegedi Akadémiai Bizottságot bemutató rendezvényen. Fotó: Szigeti Tamás /MTA
„Igazgyöngyök a vidéki tudományosság kagylóhéjából” címmel 2025. november 6-án előadássorozattal folytatódott az Akadémia öt területi bizottságának bemutatkozó ünnepsége.
Elsőként „Áttörések szegedi módra Szent-Györgyitől Karikóig, avagy ’Cherchez le fungi!” címmel a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Biológia Intézetét vezető professzor, Gácser Attila tartott előadást.
(Gácser Attila, az SZTE biológus professzorának érdekes, a gombákkal és az SZTE Nobel-díjas professzoraival kapcsolatait előadása megtekinthető itt a video 1. és 30. perce között.)
Három felvonásra tagolta mondandóját Gácser Attila professzor. A „Nyitányt” a gombák csodálatos világának a bemutatása jelentette. Fotó: Szigeti Tamás /MTA
A szegedi professzor bevezetőjében érzékeltette a Földön létező kb. 2-11 millió gombafaj ökológiai, gazdasági és biotechnológiai szerepének jelentőségét.
Kíváncsi volt Gácser Attila professzor budapesti akadémiai előadására, részt vett a nyitó előadáson a SZAB tagjai közül – többek között – az akadémikus Deli Mária , a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársa (előre hajolva, középen) és (jobbról) Hodúr Cecília professzor (SZTE Mérnöki Kar) is. Fotó: Szigeti Tamás /MTA
Miként kapcsolódik a gombákhoz az SZTE két Nobel-díjas professzora, Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin tevékenysége? – fogalmazta meg előadása fő kérdését Gácser Attila.
Szent-Györgyi Albert kevéssé ismert érdeme, hogy az általa társalapított Servita Gyógyszergyár és Vegyipari Rt. volt az első cég, amely 1946-ban behozta Magyarországra a penicillin antibiotikumot.
– Az antibiotikumok hazai bevezetésében óriási Szent-Györgyi Albert szerepe. Ahhoz is hozzájárult, hogy 1933 és 1937 közötti tanítványa, Straub F. Bruno akadémikus Szegedre „hozta” a Szegedi Biológiai Központot, amelynek 1970-től igazgatója volt – magyarázta Gácser Attila professzor.
Előadása „II. felvonásában” Karikó Katalin és a gombák kapcsolatát vizsgálta az előadó. Megemlítette, hogy Karikó Katalin első kutatótémáinak egyike a Cordicepin és analógiáinak a szerepe volt. A Cordyceps militaris gomba által termelt hatóanyag később antivirális kezeléseket alapozott meg.
Az mRNS-alapú terápiát és a benne rejlő lehetőségeket ecsetelve Gácser Attila elmesélte, hogy első találkozásukkor beszélgetve a Nobel-díjas kutatónő megemlítette a COVID19 asszisztálta gombás fertőzéseket. Így a világszerte megjelent Mucormycosis, továbbá az Aspergilosis, a Candidiasis gombás fertőzést.
Az SZTE Biológia Intézet épületében kialakított Gazda-Patogén Interakció Központ létrehozásának a bemutatása jelentette Gácser Attila előadása „III. felvonását”.
– Karikó Katalin három díja pénzjutalma felajánlásával, vagyis valós anyagi segítségével és az SZTE támogatásával jött létre a HPIC, a Gazda-Patogén Interakció Központ – jelentette ki Gácser Attila. Az SZTE Biológia Intézetét vezető professzor példákkal érzékeltette ennek a kutatási iránynak a fontosságát. Kiemelte: „Halálos gomba terjed az európai kórházakban” témájú cikkek jelezték, hogy Amerika után a térségünkben is megjelent a gyógyszerrezisztens gombafaj. Ez volt az utolsó lökés az SZTE HPIC létrehozására.
Az epilógus: „Keresd a gombát!” Mert a gombák mindenhol jelen vannak, különösen a HPICC – hangsúlyozta Gácser Attila a zárszavában.
– Szent-Györgyi Albertet és Karikó Katalint az is összeköti, hogy tudományos felfedezésükön messze túlmutatóan hozzájárultak a szegedi tudományosság fejlődéséhez.
*
A TAB-előadásokat követően megnyitották az öt Területi Akadémiai Bizottságot bemutató kiállítást. Fotó: Szigeti Tamás /MTA
Az MTA székház előcsarnokában berendezett kiállításon és a tudós társaság bicentenáriumi programjai között kitűnik a Szegedi Akadémia Bizottság (SZAB) elsősége, gazdag múltja, izgalmas témákat felvető jelene, reményteljes jövője. Fotó: Ú. I.
Az MTA öt Területi Akadémiai Bizottságát bemutató 2025. november 6-i konferencián és kiállításon résztvevők egy csoportja. Fotó: Szigeti Tamás /MTA
Az MTA200 részeként megvalósuló, az öt területi akadémiai bizottsághoz kötődő tanácskozások körképet adtak a különböző kutatóhelyeken folyó hazai és nemzetközi tudományos együttműködésről és a további perspektívákról.
Az MTA székházbeli TAB-os programfüzet itt kinyitható. 2025 novemberében az öt területi akadémiai bizottság (TAB) ernyője alá sorolt közel 30 rendezvény közül minden harmadik kötődött a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz.
A programfüzetben szereplő rendezvények közül a SZAB és a PAB hatókörébe tartozott 2025. november 7-én két nagy jelentőségű témát feldolgozó konferencia.
 |
| Az SZTE Embertani Tanszék antropológusai - Kis Luca doktorandusz és Dr. Tihanyi Balázs tudományos munkatárs - a feltáráson. Fotó: Pálfi György |
Az SZTE hírportálon több cikkben is beszámoltunk az SZTE munkatársainak mohácsi munkájáról
Az „MTA200 – Mohács 500: A régészet, az antropológia és a történettudomány legújabb kutatási eredményei” című tanácskozás összegzése:
A magyar történelem egyik leggyászosabb eseménye, az 1526. augusztus 29-én bekövetkezett mohácsi kataklizma fél évezredes évfordulójához közeledve néhány éve „Mohács 500” címmel a csata előzményeinek, lefolyásának, következményeinek feltárását célzó, komplex, interdiszciplináris program vette kezdetét. Az „MTA 200 – Mohács 500” Antropológia szekciójában a Szegedi Tudományegyetem szakemberei is bemutatták eredményeiket – többek között – a tömegsírfeltárásról, a digitális arcrekonstrukcióról, a III. tömegsír csontvázain megfigyelt peri mortem sérülések elemzéséről, az igazságügyi orvostani vizsgálatokról.
További részletek az MTA SZAB videómegosztó portálján.
Korábban írtuk az SZTE hírportálon - például 2024-ben: A foglyok tömeges, megrészegült lekaszabolása történhetett – Dr. Pálfi György antropológus a mohácsi tömegsírok feltárásáról; illetve 2020-ban:A mohácsi csata egyik tömegsírjának a feltárásába kapcsolódtak be az SZTE antropológusai
*
A sokszínű magyar medievisztikából kiemelkednek az Anjou-kori kutatások, amelyek régi hagyományokra tekintenek vissza, és erős szálakkal kötődnek Szegedhez, Budapesthez és Pécshez is. A vonatkozó alapkutatások területén az elmúlt évtizedek legambiciózusabb vállalkozása a Szegedi Középkorász Műhely Anjou-kori oklevéltára, melyet Kristó Gyula (aki a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora is) indított útjára 35 esztendeje.
Szeged és Pécs kutatói másik, 2025. november 7-i közös konferenciájának címe: „Anjou Magyarország – Anjou Európa – Liliomok a horizonton”. Itt a HUN-REN–MNL–SZTE Magyar Medievisztikai Kutatócsoport, az SZTE BTK Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék, az SZTE BTK Történeti Segédtudományok Tanszék, SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék kapott szerepet.
További részletek: SZAB youtube csatornáján több videóban: Anjou Magyarország – Anjou Európa. Liliomok a horizonton | I. szekció
Anjou Magyarország – Anjou Európa. Liliomok a horizonton | II. szekció
Anjou Magyarország – Anjou Európa. Liliomok a horizonton | III. szekció
Anjou Magyarország – Anjou Európa. Liliomok a horizonton | IV. szekció
Korábban írtuk az SZTE hírportálon: Az Anjou-kori Magyarország energiái – interjú Almási Tibor történésszel az Anjou oklevéltárról és a XIV. századi boldogulásról
„Mi a probléma?” A kérdésre 2025. november 14-én műhelykonferencián válaszolt az MTA SZAB Filozófiai és Történettudományi Szakbizottság Filozófiatörténeti Munkabizottsága. A program kerekasztala körül az ELTE, a PPKE és az SZTE szakemberei arra a kérdőjeles mondatra válaszoltak, hogy Létezik-e filozófiai laboratórium.
*
Az MTA200 – GIS DAY 2025. november 19-i programján a DAB, a PAB és a SZAB közös szervezésében ünnepi konferenciát tartottak a térinformatika világnapja alkalmából.
A tanácskozásról készült videofelvétel az MTA youtube-csatornáján tölthető le:
További információ az SZTE hírportálján: Sikeres MTA200 program főszereplői voltak a szegedi földrajztudósok
*
A SZAB Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottsága „Kutatás-fejlesztés és innováció az oktatásban: az empirikus neveléstudományi kutatások fejlődése Magyarországon” címmel 2025. november 21-én tartott előadónapot. Megállapították: az oktatás területén az elmúlt közel három évtized egyik legdinamikusabban fejlődő területe a mérésértékelés. E téren nemzetközi szinten is számon tartják a „szegedi műhely” eredményeit.
A tanácskozásról készült videofelvétel az MTA youtube-csatornáján tölthető le:
Kutatás-fejlesztés és innováció az oktatásban, 1. rész
Kutatás-fejlesztés és innováció az oktatásban, 2. rész
Kutatás-fejlesztés és innováció az oktatásban, 3. rész
*
Európai antibiotikum napot tartott 2025. november 21-én az MTA székházban a SZAB Orvostudományi Szakbizottság Infektológia Munkabizottsága.
Fágterápia skálázása antibiotikum rezisztens baktériumok okozta fetőzések kezelésére" címmel tartott előadást Kintses Bálint tudományos főmunkatárs (HUR-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont). Fotó: Szigeti Tamás /MTA
Az Európai antibiotikum napon készült fotógaléria itt elérhető.
*
Széchenyi-díjas (tudományos) keringőre hívta az érdeklődőket az MTA öt területi bizottsága 2025. november 27-én.
Az Akadémia székházában az öt Széchenyi-díjas kutató közül a SZAB képviseletében a fizikus Szabó Gábor „A fény teljes visszaverődésétől az ELI-ALPS lézeres kutatóintézetig; a szegedi optikai kutatások 100 éve” címmel tartott előadást. Fotó: Szigeti Tamás /MTA
A Széchenyi-díjas (tudományos) keringő című programon készült fotógaléria itt elérhető.
*
„A magyaroknak két anyanyelvük van: a másik a zene" címmel, a területi bizottságok hónapjának tiszteletére ünnepi koncertet tartottak
Az MTA székház nagytermében rendezett ünnepi koncert előtt Krisztin Tibor, a SZAB elnöke mondott köszöntőt. Fotó: Szigeti Tamás /MTA
Szegedi Szimfonikus Zenekar Gyüdi Sándor vezényletével közreműködött a 2025. november 27-i budapesti koncerten. A szegedi szimfonikusok kísérték az MTA-elnök Freund Tamás zenei produkcióját is. Fotó: Szigeti Tamás /MTA
„A magyaroknak két anyanyelvük van: a másik a zene"…című koncerttel zárult a TAB programsorozat. Fotó: Szigeti Tamás /MTA
„A magyaroknak két anyanyelvük van: a másik a zene"…című koncert előtti elismerés-sorozatról és a hangversenyen készült fotógaléria itt elérhető.
Az MTA budapesti székházában 2025 novemberében rendezett tudománynépszerűsítő előadásözönből kiemelkednek a szegedi tudományosság kiválóságai.
Újszászi Ilona
Fotók: Szigeti Tamás /MTA ; Ú. I.
