Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Szintetikus üzemanyagok előállítására szolgáló technológiákkal érkezett újabb konténer az SZTE Science Parkjában épülő energetikai innovációs tesztállomásra. A korábban már telepített konténerekben megújuló energiával készítik majd az e-üzemanyag alapjául szolgáló e-hidrogént és e-szén-monoxidot. Az új berendezésekről Dr. Sápi András, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék docense, az SZTE IKIKK, AKEK, Környezeti Katalízis Kutatócsoport vezetője beszélt a helyszínen.
Az SZTE IKIKK Anyag,- Környezet,- és Energiatudományi Kompetenciaközpont kiemelt programjaként fejlesztett állomás azt a célt tűzte ki, hogy a megújuló forrásból származó energia konverziós eljárásait ipari körülményekhez közeli helyzetben tesztelje. A tesztállomás mellett napelempark működik, az itt megtermelt megújuló energiát használják majd arra, hogy a februárban telepített korábbi konténerek technológiájával vízből e-hidrogént, valamint szén-dioxidból szén-monoxidot állítsanak elő. Ezeket a nyersanyagokat cseppfolyós szintetikus e-üzemanyagok készítéséhez fogják felhasználni az SZTE Science Parkjába újonnan megérkezett konténer termikus katalitikus reaktorjai. E-üzemanyagoknak a megújuló energiával előállított hidrogénből és fenntartható forrásból származó szén-dioxidból gyártott szintetikus üzemanyagokat nevezik.
Helyére kerül az e-üzemanyag előállítására alkalmas technológiai konténer. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az új konténer elhelyezésekor Dr. Sápi András, az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék docense, az SZTE IKIKK Környezeti Katalízis Kutatócsoport vezetője elmondta, a most megérkezett technológia több reaktort is tartalmaz. Ezekkel elsősorban e-benzint állítanak majd elő, de tervezik az e-kerozin, valamint az e-waxoknak nevezett sűrű alapanyagok készítését is (ez a termék a vegyiparban használatos alapanyag, de akár benzint vagy kerozint is lehet készíteni belőle).
Az energiakonverziós állomáson a szintetikus üzemanyagok különböző előállítási módjait lehet majd tesztelni:
– A többreaktoros rendszerben különböző típusú előállítási módszereket lehet majd tesztelni – mondta Dr. Sápi András. – A benzin előállítását a szén-dioxid közvetlen hidrogénezésével is el tudjuk végezni, valamint a közvetett eljárással is, amelyben a szén-dioxidot előbb szén-monoxiddá alakítjuk, és azt hidrogénezzük. A konténer egyik reaktora például kezdetben e-hidrogénből és – egyelőre – palackozott szén-dioxidból csinál majd benzint, egy másik pedig arra lesz képes, hogy e-hidrogénből és a helyben készített e-szén-monoxidból készítse el az e-benzint.
A különböző technológiákat tesztelő reaktorrendszer az IKKIK, AKEK-en belül a Greennovation Center több kutatócsoportjának együttműködésében, a Paris-Nanterre-i Vinci Technologies cég közreműködésével valósul meg.
A kutató elmondta, hogy a most következő időszakban előbb két reaktort üzemelnek be; az első reaktorban a fordított vízgázreakcióban szén-monoxidot, majd a másodikban pedig a megtermelt szén-monoxidból és hidrogénből a Fischer-Tropsch eljárással készítenek nyers e-üzemanyagot.
– Megterveztük a reaktorok kezdeti üzemelési kampányát, áprilistól szeretnénk, ha a reaktorokból már e-benzin csöpögne – mondta Dr. Sápi András.
Dr. Sápi András, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék docense, az SZTE IKIKK, AKEK, Környezeti Katalízis Kutatócsoport vezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az új konténer berendezéseit a kezdeti időszakban palackozott hidrogénnel és szén-dioxiddal tesztelik és állítják be. A végleges működéshez a reaktorokat rákötik a Dr. Janáky Csaba munkacsoportja által előkészített e-hidrogén forrásra. A korábban érkezett P2G (power-to-gas) konténerben a víz elektrolízisével állítanak elő hidrogént, amelyet a helyszínen tárolnak. Ez az ún. „zöld” hidrogén lesz a most érkezett P2L (power-to-liquid) technológia alapanyaga. A tesztállomáson előállított nyers e-üzemanyag első literjeit abban a kutatási projektben használják majd fel, amelyben a Szegedi Tudományegyetem, az Audi Hungária autógyár, a Széchenyi István Egyetem, a Pannon Egyetem és a Bay Zoltán Kutatóintézet szintetikus üzemanyagok előállítását és szakaszos validálását tűzte ki célul. A megújuló energiával készített benzint és kerozint a Pannon Egyetemen fogják nagyobb oktánszámúra dúsítani. Ezt az Audi kezdetben 2-3%-ban, majd idővel nagyobb arányban fogja a tesztmotorjaiban használt benzinhez adni.
Az e-üzemanyagok kísérleti előállításának projektje kiemelkedően interdiszciplináris természetű, hiszen a katalízises és elektrokémiai energiaátalakítási technológiák mellett az SZTE IKIKK Anyag-, Környezet-, és Energiatudományi Kompetenciaközpontban, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium keretében az e-üzemanyagok felhasználásának közgazdasági és jogi hátterét is kutatják.
A tesztállomás különböző elemei a Szegedi Tudományegyetemen futó három nagyprojekt: a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium (RRF-2.3.1-21-2022-00009), az Audival közös, szintetikus üzemanyagok előállítását szolgáló projekt (ÉZFF/956/2022-ITM-SZERZ), valamint a Bükkábrányi Energiaparkkal közös hidrogénelőállítási projekt (2020-3.1.2-ZFR-KVG-2020-00003) finanszírozásával épülnek.
Panek Sándor
A borítóképen: Elhelyezik az e-üzemanyag gyártására tervezett konténert a "zöld" hidrogén előállítását szolgáló egység mellett. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
