Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Egyészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatói elindították a Covid-19 járvány kezdetén megismert MASZK online járványkutatási kérdőív új változatát. Első változatához hasonlóan a MASZK 2.0 is a citizen science, vagyis az állampolgári tudománysegítés modelljén alapul. Dr. Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa, a nemzeti laboratórium szakmai vezetője elmondta: a MASZK 2.0-n beküldött válaszok az aktuális felső-légúti járványok modellezését segítik.
Elérhetővé vált a MASZK 2.0 járványkutatási kérdőív, amely önkéntes állampolgári közösséget toboroz annak érdekében, hogy a járványtani kutatások számára naprakész adatokat szolgáltasson. A MASZK 2.0 első verziója, a Magyar Adatszolgáltató Kérdőív (MASZK 1.0) a Covid-19 járvány kezdetén 300.000 felhasználó bizalmát nyerte el Magyarországon.
A MASZK 1.0 kérdőívet és a mögötte lévő adatfeldolgozást 2020 márciusában, még a lezárások hónapjai előtt három kutató hozta létre: Dr. Röst Gergely matematikus a Szegedi Tudományegyetemről, Dr. Koltai Júlia társadalomkutató a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpontból és Dr. Karsai Márton hálózatkutató, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetből; ma már mindhárman az Egyészségbiztonság Nemzeti Laboratórium járványmodellezési kutatásain dolgoznak.
Röst Gergely, az SZTE matematikusa, az Egyészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője elmondta: a Covid-19 járvány elején felismerték, hogy a pandémiával kapcsolatos előrejelzésekhez a szokásos egészségügyi monitorozás mellett az emberek viselkedéséről is friss adatokra van szükség. A MASZK 1.0 kérdőívvel először a kontaktusok számának valós idejű változását mérték fel. Később a járványügyi intézkedésekkel szembeni attitűdökre is rákérdeztek: hogyan viszonyulnak az emberek a maszkviseléshez, a védőoltáshoz, honnan szerzik be az információikat, kitől fogadnak el tanácsot járványügyi kérdésekben. A tudományos célú adatkérésre nemzetközi mércével mérve is nagyszámú állampolgár reagált pozitívan. Az összegyűlt adatokból a járvány alakulásának előrejelzése szempontjából pótolhatatlan adatbázis jött létre, amiből komoly tudományos publikációk születtek a legjobb folyóiratokban.
Az állampolgári önkéntes segítség a világjárvány utáni időszakban is hasznos a kutatóknak. Röst Gergely szerint megfigyelték például, hogy a Covid-19 pandémia óta más lett a szokásos felső légúti vírusok terjedési mintázata, mint a világjárvány előtt volt. Szokatlan időkben és mértékben okozott járványhullámokat az RSV, az influenza, de a baktérium okozta szamárköhögés is. A MASZK 2.0 kutatás többek között azt készül monitorozni, hogy a szezonális járványok korábbi rendje egy átmeneti időszak után új mederbe tér-e.
A maszkmonitor.hu érkező oldala
A MASZK 2.0 program a tünetalapú járványügyi figyelőrendszerek egyik típusának is tekinthető. Koltai Júlia társadalomkutató szerint a MASZK 2.0 programba beküldött adatok jól kiegészítik a hagyományos egészségügyi surveillance rendszerek eredményeit. Ezek a felügyeleti rendszerek az orvosok és kórházak által beküldött adatok, illetve laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján követik, hogy milyen egy vírus elterjedtsége az országon belül. Koltai Júlia szerint a MASZK 2.0 viszont a citizen science, vagyis az állampolgári önkéntes tudományos részvétel módszertanát követve közvetlenül a társadalomtól kér információkat. A MASZK 2.0 szoftverében az éppen vizsgált járvánnyal keresik meg a kérdésekkel a regisztrált felhasználókat.
- Megkérdezzük, hogy érzik magukat, milyen tüneteik vannak, a környezetükben hányan betegek, mennyi emberrel találkoztak. A hagyományos megfigyelési rendszerek eredményeivel együtt ez segítheti, hogy kövessük, hol tart a vírus terjedése a társadalomban, felismerjük például, ha radikálisan kezd terjedni. Az állampolgári segítséggel történő adatgyűjtés ugyanis naprakész, szinte valós időben tudjuk monitorozni a válaszadók tüneteit. A hagyományos rendszerekhez képest akár hamarabb is észrevehetjük, ha kiugró értékek jelennek meg, például extrém tünetek vagy nagyon sok megbetegedés.
Koltai Júlia arra is felhívja a figyelmet, hogy a MASZK 2.0 programban a járvánnyal kapcsolatos attitűdjeikről is kérdezik majd a regisztrált adatközlőket, például arról, hogy hajlandók-e maszkot viselni, amikor betegek, a munkájukat otthon is tudják-e végezni, és mi a motivációjuk e mögött. Ezek olyan fontos információk, amit az orvosi megközelítésű adatok nem mutatnak. Az így kapott eredmények alapján a társadalomkutató szerint sokkal precízebben célzott kommunikációs kampányokat lehet indítani: - Jobban meg tudjuk érteni az emberi viselkedést, és ez segítheti a hatékonyabb védekezést a járványok ellen – mondja Koltai Júlia.
A MASZK 2.0-ban a kutatási céloknak megfelelő kampányokat indítanak majd az éppen vizsgált járványokról, és ezekben tesznek fel célzott kérdéseket, mondja Karsai Márton, aki a MASZK 1.0 kérdőív adatmodelljének kidolgozása után a MASZK 2.0 fejlesztésében is részt vett. A regisztrált felhasználók a MASZK applikációban vagy a webes felületen periodikusan kapnak üzenetet a különböző aktuálisan terjedő betegségekről. A betegség tüneteiről hetente, a járvánnyal kapcsolatos viselkedésről havonta, míg a jóval hosszabb távon változó attitűdökről félévente kérnek választ a kutatók.
Karsai Márton szerint a MASZK 2.0 alapvetően különbözik a MASZK 1.0-tól, mivel a második verzióban a válaszadókkal való kapcsolattartás érdekében az önkéntesek e-mail címmel regisztrálnak. A MASZK 2.0 adatgyűjtésének folyamata, valamint az adatokra épülő kutatás maga is a jelenleg Magyarországon elérhető legmagasabb szintű orvos etikai engedélyeztetésen ment át.
- Etikai szempontból számos szakember átnézte ezt a kutatást, és biztosítva látták, hogy az adatok tárolása, valamint a résztvevők anonimitása nem sérül benne. Ez számunkra fontos, hiszen a felhasználók legtöbbször attól félnek, hogy válaszaik kijutnak valahogyan. A MASZK 2.0 esetében száz százalékig biztosítva van, hogy ez ne történjen meg. A beérkező adatokat teljes mértékben titkosítottan tárolják az Egyészségbiztonsági Nemzeti Laboratórium egy védett szerverén. Személyes adatok nem fognak kikerülni a Szegedi Tudományegyetemen felépített biztonságos rendszeren kívülre. A legmodernebb adatvédelemmel felszerelt rendszer biztosítja, hogy még maguk a kutatók sem tudják összekötni a tárolt e-mail címeket az emberek válaszaival – biztosít az adatfeldolgozással foglalkozó kutató.
A MASZK 2.0 kutatói hangsúlyozzák, hogy a kutatás beérkezett adatai a járványmodellező csoportokat fogják segíteni, vagyis kizárólag tudományos célt szolgálnak. Karsai Márton szerint az adatok egyik legfontosabb eleme az emberek között lévő kapcsolati mátrix megbecsülése, ami azt mondja meg, hogy egy bizonyos életkorú ember mekkora valószínűséggel alakít ki társadalmi kapcsolatot egy adott napon egy másik korú emberrel. Ez alapvető bemenetele a különböző típusú járványmodelleknek, ezért számos modellezési kutatócsoport fog ezekre az adatokra támaszkodni.
Karsai Márton nem zárja ki, hogy a kutatás eredményei járványügyi döntéshozatalt is támogassanak. Egy jövőbeli esetleges vészhelyzet esetén a MASZK 2.0 használható lesz ugyanarra a célra Magyarországon, mint a MASZK 1.0 volt, és szükség esetén azonnal rendelkezésre áll egy modern, jól karbantartott, bevethető rendszer.
- Ha a későbbiekben lesznek is megkereséseink, akár döntéshozóktól, akkor kizárólag tudományos alapon, aggregált, feldolgozott módon adjuk át következtetéseinket. Az egyes válaszadók válaszait senki nem kaphatja meg – teszi hozzá Koltai Júlia.
A MASZK 2.0 eredményei az Egészségbiztonság Nemzeti Labor programjának részeként kapcsolódnak más kutatási programokhoz is. – A nemzeti labor kórházakkal, háziorvosi hálózattal is folytat együttműködő kutatásokat. Az állampolgárokkal együttműködő, úgynevezett citizen science kutatások közé tartozik a MASZK 2.0 mellett az Egészségbiztonság Nemzeti Labor által működtetett szúnyogmonitor és kullancsfigyelő is. Az egymást erősítő kutatási projektek biztosítják, hogy Magyarországnak meglegyen a tudományos felkészültsége a járványügyi vészhelyzetek kezelésére - mondja Röst Gergely.
A MASZK 2.0 kutatással az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium révén Magyarország is csatlakozott az Influenzanet európai hálózathoz, amelynek kérdőívalapú önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtő rendszere Európa 12 országában már évek óta működik. A magyar adatokból levont konklúziók így összehasonlíthatók lesznek európai szinten is, míg a hazai járványelemzés számára az itthoni körülmények között fontos kérdésekkel is ki lehet egészíteni a kérdőívet.
A MASZK 2.0 elérhető a https://maszkmonitor.hu webes felületen, valamint Android és Apple applikációban is. Szoftverét az SZTE TTIK Informatikai Intézetében Dr. Bilicki Vilmos vezetésével fejlesztették.
