Az attoszekundumos kutatás Nobel-díjának mérföldkövét ünnepelte az SZTE és az ELI ALPS

Anne L’Huillier és Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikusok jelenlétében avattak újabb mérföldkövet az ELI ALPS Lézeres Kutatóközpont felé vezető "tudománytörténeti sétányon". A fotonika nagy eredményei között mostantól ezzel is tisztelegnek a 2023-ban az attoszekundumos időtartamú fényimpulzusok kísérleti módszereinek kidolgozásáért fizikai Nobel-díjat elnyert Anne L’Huillier, Pierre Agostini és Krausz Ferenc előtt.

A mérföldkő felavatása előtt Anne L’Huillier Nobel-díjas francia-svéd fizikus, a svédországi Lundi Egyetem professzora az attoszekundumos tudományterület fejlődéséről, kutatási eredményeiről tartott előadást az ELI ALPS szimpóziumán. Anne L’Huillier és lundi kutatócsoportja az elmúlt tíz évben részt vett az ELI ALPS egyik gázalapú attoszekundumos forrásának fejlesztésében. A mérföldkő avatásának díszvendége volt Krausz Ferenc is, akinek nagyszabású molekulárisujjlenyomat-kutató programja keretében július 17-én az ELI ALPS-ban nyitnak kutatólaboratóriumot. Az ünnepségen megjelent Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Dr. Fendler Judit, az egyetem kancellárja, valamint Bor Zsolt Széchenyi-díjas lézerfizikus, akadémikus, az szegedi lézerfizikai kutatásokban és közvetetten az ELI ALPS szegedi megvalósításában nagy szerepet játszó SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék egyetemi tanára.

Új mérföldkő az ELI ALPS előtt. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Az új mérföldkövet körülálló kutatók körében Szabó Gábor professzor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte a Nobel-díjas kutatókat. A Széchenyi-díjas fizikus emlékeztetett arra, hogy a tudománytörténeti sétány Albert Einsteinnek a fotoelektromos hatás felfedezéséért (1905) kapott 1921-es Nobel-díjával kezdődik, de az út hosszú, még van hely újabb eredmények számára. A tudományos közösség büszke a 2023-as Nobel-díjat elnyerő kutatókra, annál is inkább, mert a kutatóközpont egyik legfontosabb tudományos célja az attoszekundumos kutatások elősegítése: – Meggyőződésem, hogy egy új tudományos korszak hajnalához érkeztünk. Ma már rendelkezésünkre állnak az attoszekundumos fizika terén a mérőeszközök, ezek segítségével fontos tudományos eredmények fognak megszületni és a tudományterület gyakorlati alkalmazása is megvalósul majd – mondta Szabó Gábor.

Anne L’Huillier arra emlékezett, hogy ő meglepődött, amikor 2023. október 3-án Stockholmból telefonon hívták a Nobel-díj hírével:

– A Nobel-díjat olyan felfedezésekre szokták adni, amelyek az emberiség életének javítását eredményezik. Én azonban úgy éreztem, ez az elismerés egy kicsit korán érkezett, hiszen az attoszekundumos impulzusok kutatása egyelőre még nem vezetett az emberiség életét megkönnyítő gyakorlati alkalmazásra. Ezért az ELI ALPS munkatársainak és az egész szélesebb tudományos közösségnek szeretném címezni, hogy valóban fontos az attoszekundumos kutatás, de fontos az is, hogy a társadalom számára hasznosuljanak az eredményei – mondta a francia-svéd fizikus, aki szerint az ELI ALPS-ban minden felszerelés és a tudás adott ahhoz, hogy a kutatóközpont ezt a célt szolgálja.

Anne L'Huillier köszönti a tudományos közösséget. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Krausz Ferenc szerint a 2023-as fizikai Nobel-díj átvételekor mindhárom díjazott a teljes tudományos közösséget képviselte.

– Ha mi hárman egyedül folytattuk volna a kutatásunkat, akkor semmi esély nem lett volna erre az eredményre. Határozottan úgy gondolom, hogy ez az elismerés a teljes közösség munkájának elismerése. Az európai attoszekundumos közösség eredménye az is, hogy az ELI ALPS épülete, a mi kutatási területünk palotája éppen európai földön épülhetett fel.

– Hiszem – folytatta Krausz Ferenc –, hogy meg fogunk felelni a Nobel-díj által támasztott elvárásoknak, és a tudománynak ez a területe jobbá fogja tenni az emberiség életét. Lépésről-lépésre haladunk e cél felé, egyik első lépésünk lesz, hogy az ELI ALPS-ban laboratóriumot nyitunk a vérminták molekuláris ujjlenyomatának vizsgálatára.

Krausz Ferenc: Az egész közösség érdeme a Nobel-díj. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A Nobel-díjas fizikusokat és a tudományterület kutatóit üdvözölte Varjú Katalin, az ELI ALPS tudományos igazgatója is, aki egykor az Szegedi Tudományegyetemen szerzett doktorátusa után két és fél évet töltött Anne L’Huillier lundi kutatócsoportjában, és közös munkájuk számos publikációt eredményezett.

Az alkalomból Varjú Katalin egyedi ajándékot, egy-egy Gömböcöt nyújtott át Anne L’Huillier-nek és Krausz Ferencnek. A Gömböc az első olyan ismert konvex, homogén tárgy, amelynek csak egy stabil és egy instabil egyensúlyi pontja van; létezését 1995-ben feltételezték, de bizonyítása és kísérleti igazolása több mint egy évtizeddel később történt meg, akárcsak az attoszekundumos impulzusok esetében.

Szabó Gábor, Anne L’Huillier, Varjú Katalin és Krausz Ferenc az új mérföldkő előtt. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

A Gömböcök egyedi sorszámmal rendelkeznek; Anne L’Huillier Gömböcén a 170-es szám szerepel, ami tisztelgés a 170 attoszekundum időtartamú impulzus előtt, amit 2004-ben ért el lundi csoportjával. Krausz Ferenc Gömböcén pedig a 80-as szám látható, jelezve, hogy 2008-ban a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézetben a magyar fizikusnak sikerült először 80 attoszekundumos időtartam alá vinni egy fényimpulzust, és ezt annak idején Guinness-rekordként is bejegyezték.

Az elmúlt napokban négy Nobel-díjas kutató is részt vett a Szegedi Tudományegyetem eseményein. Karikó Katalin, az SZTE egyetemi tanára pénteken az SZTE Klebelsberg Könyvtárban jelentette be, hogy könyvének nemzetközi honoráriumát a könyvtárnak ajánlotta fel, majd szombaton részt vett a 95. Ünnepi Könyvhét eseményein. Anne L’Huillier a mérföldkőavatás előtti napokban az EUGLOH egyetemi szövetség csúcstalálkozóján tartott előadást a Szegedi Tudományegyetemen, Krausz Ferenc pedig hétfőn az ELI ALPS-ban a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ új laborjának megnyitóján beszélt kutatási programjáról. Ugyanezen az eseményen Karikó Katalin az mRNS kutatásának történetéről, valamint a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora, a 2018-ban Nobel-díjat kapott Gérard Mourou az ultrarövid és nagy intenzitású lézerimpulzusok felhasználásáról tartott előadást, amelyben az SZTE-n folyó transzmutációs projektet is említette.

Panek Sándor

A borítóképen: Szabó Gábor, Anne L’Huillier, Varjú Katalin és Krausz Ferenc az új mérföldkő előtt. Fotó: Kovács-Jerney Ádám