Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A klímaváltozás hatásai óhatatlanul átszövik mindennapjainkat, hiszen magunk is tanúi lehetünk a fokozódó szélsőséges időjárási események következményeinek. Elég csak a hőhullámokra gondolni, az erdőtüzekre, vagy az áradásokra, amelyek mind-mind negatívan befolyásolhatják testi és lelki egészségünket. Ezek alól a következmények alól a várandós nők, az anyák és az újszülöttek sem kivételek. Mint Prof. Dr. Paulik Edit az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar (SZAOK) Népegészségtani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az MTA SZAB székházban tartott előadásán elmondta, számos olyan vizsgálatot találunk, melyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a várandósság alatt milyen kockázatai lehetnek a klímaváltozásnak.
A klímaváltozás a környezetre és az emberekre egyaránt direkt és indirekt hatásokat gyakorol. A várandósság alatti hatások esetén is ezeket a kategóriákat különítjük el. A várandós egészségét közvetlen módon befolyásolhatják a hőhullámok, az extrém időjárási szituációk, de közvetett módon hatással lehet rájuk a légszennyezés, a fejlődő országokban pedig főként a víz- és élelmiszerhiány, de a különböző fertőző betegségek is veszélyt jelenthetnek a kismamákra. Prof. Dr. Paulik Edit elmondta, a klímaváltozás hatásai komoly következményekkel járhatnak mind a várandósra, mind a magzatra/újszülöttre nézve: előfordulhat koraszülés, alacsony születési testtömeg, halvaszületés, valamint megnőhet a különböző anyai megbetegedések kockázata is.
Előadásában a professzor beszámolt arról, hogy a témában született 70 tanulmány közül 47-ben foglalkoztak a várandósság és a hőség kapcsolatával, melyek alapján megállapították, hogy a hőhullámok alatt nagyobb volt a koraszülés esélye. Más tanulmányok a hőmérsékletváltozással kapcsolatban mutatták ki, hogy minden 1 Celsius-fokos emelkedést követően 5 százalékkal növekedett az újszülött idő előtti érkezésének esélye. Így, a legtöbb vizsgálat alapján elmondható, hogy az emelkedett környezeti hőmérséklettel összefüggésben a terhesség leggyakoribb nem kívánatos kimenetele a koraszülés.
Egy másik összefoglaló közleményben egyértelmű eredményeket találtak a halvaszületés vonatkozásában. Megállapították, hogy emelkedett hőmérséklet esetén nő a halvaszületés kockázata. „Kevesebb tanulmány foglalkozott viszont a kis születési testtömeg alakulásával, és itt az eredmények kicsit ellentmondásosak is. Tizenegy tanulmányból ötben találták úgy, hogy az emelkedő hőmérséklettel csökken a születési testtömeg, a többi vizsgálat azonban nem mutatott szignifikáns összefüggést” – magyarázta Prof. Dr. Paulik Edit.
Számos egyéb aspektusból is vizsgálták a hőmérséklettel összefüggő lehetséges hatásokat, így:
- az újszülöttkori halálozás és megbetegedések előfordulását,
- a terhességi korhoz képest kicsi újszülötteket,
- a veleszületett rendellenességek kialakulásának esélyét,
- a vetélés kockázatát.
Az eredmények tükrében a hőmérséklet emelkedése szerepet játszhat számos probléma kialakulásában, de mivel az ezen vizsgálatokkal foglalkozó tanulmányok nagyon eltérő képet mutatnak, egybehangzó konszenzus még nem vonható le belőlük. „Az egyéb hatások tekintetében ezek a kutatások még nem egyértelműek, további vizsgálatokat igényelnek” – mondta el Prof. Dr. Paulik Edit.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az eddigi vizsgálatok többsége a fejlett országokban történt, és sokkal kisebb számban terjedtek ki az egyébként nagyobb kockázatnak kitett, fejlődő, kevésbé gazdag jövedelmű országokra. Egy 2022-ben publikált vizsgálatban 14 alacsonyabb és közepes jövedelmű, jellemzően afrikai országban nézték meg, hogyan alakul a várandósság kimenetele a szélsőséges hőséggel összefüggésben, hogyan változnak a koraszülések, illetve a halvaszületések. „Igen nagyszámú, több mint 100 ezer szülést vizsgáltak, melyek között hatezer koraszülés, és több mint ezer halvaszületés volt. Az elemzés kimutatta, hogy egyértelmű összefüggés fedezhető fel a hőség, a koraszülés és a halvaszületés kockázata között” – magyarázta a professzor asszony. Viszont arra is felhívta a figyelmet, ezek nem egyformán viszonyultak a magas hőmérséklet jelenlétéhez. A koraszülés esetében azonnali hatást tapasztaltak, tehát a hőhullámok idején rögtön megfigyelhető volt a koraszülés, míg a halvaszületések növekvő kockázatát három-öt nappal a szélsőséges időjárás után észlelték.
De nemcsak az újszülöttekre hat kedvezőtlenül az emelkedett környezeti hőmérséklet, hanem az anyára is. „A legtöbb és leginkább bizonyított összefüggést a gesztációs diabétesszel (terhességi cukorbetegséggel) kapcsolatban találták. Ez azért is lényeges, mert maga a diabétesz is egy globális és nagy kihívást jelentő népegészségügyi probléma napjainkban. Egyre nő a 2-es típusú diabéteszes esetek száma, s ez a helyzet még tovább súlyosbodhat a klímaváltozás következtében” – hangzott el. Kiemelendő még, hogy a magas vérnyomás, a preeklampszia és az eklampszia esetében is megemelkedett a kockázat, valamint magával a terhességgel összefüggésben a korai burokrepedésről, illetve a placenta idő előtti leválásáról is születtek adatok, de megfigyelhető volt az anyai stressz, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növekedése is.
A felsorolt hatások jellemzően rövid távon jelentkeznek, de kutatások azt is kimutatták, hogy ha valaki a várandósság alatt magas hőmérsékletnek vagy más éghajlati tényezőnek van kitéve, az hosszú távon is befolyásolhatja az egészségi állapotát. „A várandósság alatt fellépő szövődmények gyakrabban fordulhatnak elő, ami növeli annak az esélyét, hogy a következő terhességnél is komplikációk lépjenek fel. Az anyáknál a későbbiekben nagyobb valószínűséggel alakulhat ki szív- és érrendszeri betegség vagy cukorbetegség. Azoknál a csecsemőknél pedig, akik koraszülöttek vagy alacsony születési testtömegűek voltak, szintén nagyobb valószínűséggel alakul ki a későbbiekben valamilyen krónikus betegség, mint a diabétesz, az elhízás, vagy szív- és érrendszeri betegség. Ráadásul, ha valaki már egy meglévő krónikus betegséggel él, egy későbbi terhesség kimenetele is kedvezőtlenebb lehet. Összességében tehát a klímaváltozás egészségügyi hatásai nemcsak az érintett kismamákat, hanem a következő generációkat is fenyegethetik.”
Prof. Dr. Paulik Edit hozzáfűzte, ezekről a hosszú távú hatásokról kevesebb tudományos közlemény született. 2024 májusában jelent meg egy szisztematikus áttekintés, melyben 29 megfigyeléses vizsgálat eredményeit dolgozták fel a hosszú távú hatások ok-okozati összefüggéseinek feltárására. „A végső konklúzió az volt, hogy ezek a hatások kevésbé ismertek, és a feltárt evidenciák nagyon gyengék” – avatott be a részletekbe a professzor.
Összegzésként elmondható, hogy a rövid távú hatásokról számos jól dokumentált adat áll rendelkezésre, míg a hosszú távú hatások egyelőre kevésbé feltérképezettek. A továbblépéshez kulcsfontosságú az orvos és páciens közötti hatékony kommunikáció, amely biztosítja, hogy a kismamák megfelelő információkat kapjanak a problémáról és annak lehetséges következményeiről. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy az egészségügyi szakemberek, különösen a szülész-nőgyógyászok és a védőnők számára kiemelten fontos, hogy a pácienseikkel átbeszéljék a környezeti tényezők, az éghajlatváltozás és az extrém hőség egészségügyi hatásait, valamint a megelőzési lehetőségeket.
Fülöp Tímea
Borítóképen: Prof. Dr. Paulik Edit Fotó: Sára Péter
