A 150 éves múlt a jövőről szól – a BBTE és az SZTE rektorhelyettese a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem jubileumi üzeneteiről

– Az elmúlt 150 év a jövőről szól. Elmondja nekünk azt, hogy mi az az origó, amihez igazodnunk kell. 150 évvel ezelőtt ugyanis olyan minőséggel dolgoztak elődeink, hogy annak nyomába szeretnék szegődni – fogalmazott Soós Anna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, a BBTE Magyar Tagozat vezetője. – A jelenlegi mutatók, például a nemzetközi rangsorokban elért helyezéseik azt mutatják, hogy ez sikerült. – Az eredményeket szeretnénk tovább vinni és megőrizni.

KÖZÖS GYÖKEREK

Tavaly a Báthory-féle academia létrejöttének 440. évfordulóját ünnepelte Kolozsvár és Szeged egyeteme. Az alapítás éve, 1581 mindkét universitas címerében szerepel. A kolozsvári Farkas utcába kikerült az egyetemalapításnak emléket állító négynyelvű tábla, melyet a Szegedi Tudományegyetem képviselőivel együtt helyeztek el. A szegedi egyetemi képzés első 100 évének emléket állító, többnyelvű tábla avatásán részt vett a BBTE küldöttsége is. Idén az 1872-es esztendő került fókuszba, amikor Kolozsvárott a 150 éves magyar nyelvű egyetemi oktatást köszöntik. Hogyan viszonyul egymáshoz a két jeles évszám?

– A Babeș-Bolyai Tudományegyetem a gyökereit 1581-re vezeti vissza, hiszen akkor alakult meg az a jezsuita kollégium, amely a kolozsvári felsőoktatást kezdetét jelentette. Ám az egyetemi oktatás mást jelentett abban a korban, mint a későbbiekben. 1872-ben négy karral alakult meg a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem. Az intézmény modernségét kifejezi, hogy magyar nyelvterületen a kolozsvári volt az első egyetem, ahol természettudományi kart szerveztek. Erre nagyon büszkék vagyunk, hiszen a matematika jelentette az egyik meghatározó jellegzetességét ennek az egyetemnek – hangsúlyozta a Soós Anna. A BBTE rektorhelyettese a matematika tudomány jeles művelőjeként említette a példát: ha a világ bármely részén valaki matematikát tanul, bizonyos, hogy találkozik Riesz Frigyes, Fejér Lipót, Farkas Frigyes, az egykori kolozsvári egyetemi oktatók nevével.

– Ezt a fejlődést törte kettőbe a 1919-es megszállás és katonai erőszakkal végrehajtott eltulajdonítás, amelynek következtében a kolozsvári egyetem hallgatóinak és oktatóinak nagy része Szegedre került – tette hozzá Zakar Péter történész professzor, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.

A kolozsvári magyar nyelvű egyetemi oktatás 150. évfordulóját köszöntő rendezvény-sorozaton tudománytörténészek is elemezték, miként fonódik össze a két felsőoktatási intézmény és polgárainak sorsa. Például: kolozsvári életszakaszuk lezárultával a matematikus Riesz Frigyes és Haar Alfréd Szegeden nemzetközi hírű matematikai iskolát alapított, miközben részt vett az egyetemi közéletben is.

– A Szegedi Tudományegyetemet és a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemet különleges kapcsolat fűzi össze. Közösek a gyökereink, s a két egyetem a jelenben is hasonló stratégiai célokat fogalmaz meg – hangsúlyozta Zakar Péter. Az SZTE rektorhelyettese vezetésével történész delegáció kapcsolódott be a kolozsvári ünnepség-sorozat programjaiba.

– A Babeș-Bolyai Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem gyökereit közösen vállaltuk föl: együtt ünnepeltük az alapítás 440. évfordulóját, a szegedi egyetem első 100 évét, s most is közösen emlékezünk és emlékeztetünk a kolozsvári magyar egyetem 150 esztendejére – mondta a BBTE rektorhelyettese. – Mindkét egyetem vezetősége ezt látja közös jövőnek: együtt emlékezni és ünnepelni, együtt fejlődni és megmutatkozni a nemzetközi porondon. A két egyetem olyan nemzetközi paraméterekkel rendelkezik, amely mindezt lehetővé teszi. Örömmel vállaljuk ezt a közösséget.

OKTÓBER 12. A BBTE MAGYAR TAGOZAT NAPJA

A kolozsvári egyetemi polgárok, az oktatók, kutatók, diákok és a kisegítő személyzet tagjai saját ünnepként élték meg a 2022. október 12-vel kezdődő programokat.

Az ünnepi megnyitót követő konferencián a BBTE három munkatársa és három alumnusa saját kutatási eredményei révén mutatta be, mit jelent itt a minőség. Így folytatták az esztendő elején kezdődött, videón is rögzített előadás-sorozatot, amelyben a BBTE Magyar Tagozat jeles kutatói mutatják be a szakterületükön elért eredményeiket.

A grandiózus egyetemtörténeti kiállítás a jubileumi év végéig tart nyitva. A professzorokat és intézetvezetőket hatalmas tablók mutatják be. Megtekinthető az alapító, Ferenc József mellszobra is, amelyet a császár adományozott az egyetemnek. A budapesti Nemzeti Múzeumban őrzött egyetemi méltóságjelvényeket – a szegedi kiállítást követően – a kolozsvári BBTE kapta kölcsön, hogy az érdeklődők megcsodálhassák mint a közös múlt emlékeit és az ötvösművészet remekeit. A kolozsvári múzeumokból a BBTE egyetemtörténeti múzeuma kapta kölcsön, s bemutatja tárolóiban az universitas egykori pecsétnyomóit és okleveleit.

Készítik azokat a könyveket is, amelyek a 150 évvel ezelőtti egyetemi karok életét reprezentálják. Bemutatták a kötetet, amely az egyetem 1872-1919 között tevékenykedő rektorainak állít emléket. Egy másik könyv az alapítás forrásait dolgozza fel szegedi és kolozsvári szerzők együttműködésében.

A BBTE kommunikációs felületein utólag is megtekinthetővé teszik az előadásokat és az őszi programokról készült videókat.

A kolozsvári 150 évet köszöntő egyetemtörténeti konferencián és könyvbemutatókon – az SZTE mellett – részt vett több levéltár és magyarországi felsőoktatási intézmény is. Az évfordulós ünnep mennyire mutatja meg a BBTE kapcsolathálóját?

– Most a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatásra fókuszáltunk. Ezért nem láthattuk a BBTE teljes kapcsolathálóját. Örömmel láttuk vendégül a Kárpát-medence magyar érdekeltségű intézményeinek, a történelmi egyházaknak a képviselőit. Az egyházi méltóságok jelenléte hangsúlyossá tette, hogy a BBTE négy teológiai karral is rendelkezik – sorolta szempontjait Soós Anna. – Fontosnak tartom, hogy az egyetemalapítástól a jelenig mellettünk álló civil szervezetek, köztük például az Erdélyi Múzeum Egyesület, a Bolyai Társaság, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság jelenléte is erősít bennünket.

1872. október 12-én hagyták jóvá a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás beindulását. Ezért ekkorra tűzte ki a Magyar Tagozat napját a BBTE egyetemi chartája.

– A kolozsvári BBTE vezetői mindig megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel fogadják a szegedi vendégeket – hangsúlyozta az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese. – Egyetemvezetőként most módomban állt részt venni például díszdoktor-avatáson is. Az a tapasztalatom, hogy a BBTE világosan megfogalmazta azt a gondolatot, amit képvisel. Ez a multikulturalizmus, amit a BBTE három hivatalos nyelve, a román, a magyar és a német is jelképet. Példértékűnek tartom, hogy az erdélyi örökség miatt mindháromhoz ragaszkodnak.

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem 22 karából 17-en magyar nyelven is oktatnak, két karon kizárólag magyar nyelvű a képzés. A 2011-es törvény hatására megalakultak az egyetemi intézetek, melyek közül 19 a magyar oktatókat és kutatókat tömöríti. A BBTE Magyar Tagozatán 6600 hallgató kapcsolódik be az alap-, mester-, doktori és egyetem utáni képzésbe.

AZ EGYETEM ÉS A VÁROS KAPCSOLATA

Évek óta együttműködik a két „testvéregyetem” a közös magyar múlt részleteinek a feltárásában. A 2022. október 12-14. közötti két és fél napos egyetemtörténeti konferencia a kolozsvári egyetem 1872-vel kezdődő történetéről szólt, az 1921-es szegedi áttelepülésig követte az eseményeket. Mi a tanulsága a konferenciának?

– Nyilvánvalóvá vált, hogy a kolozsvári egyetem ezer szállal kötődik a városhoz. Nem csak Szegeden jellemző, hogy az egyetem az innováció és a polgárosodás a kulcsszereplője. Például Kolozsvárott a közművek kialakításában vagy a város modern közvilágításának a kialakításában is döntő szerepe volt az egyetemnek. Így aztán a hallgatóság rádöbbenhetett arra, hogy – bár az egyetemtörténet elsőre riasztóan szűk kutatási témának tűnhet, ám – messzire mutató témákat vet és tár fel. A kolozsvári universitas históriájából kiderült egy felsőoktatási intézmény működésének kiterjedő hatása: az építészettől kezdve, a városszerkezet kialakulásán át, a tudományos diszciplinák fejlődéséig – sorolta Zakar Péter történész professzor. Példaként említette a kolozsvári Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapokat, ahol – modern tudományos álláspontból kiindulva – az állammal nem rendelkező kis népek, köztük a cigány szerzők műveit is elemezték. Az értelmiség képzésébe is bekapcsolódott a kolozsvári egyetem, egyre nagyobb szerepet játszva a város életében.

Az egyetemtörténeti konferencia néhány előadásának a témáját bőven kifejti „A Szegedi Tudományegyetem és elődei története II. rész – A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig, 1872-1921” című vaskos monográfia. Hogyan fogadták Kolozsvárott a magyarországi és erdélyi szerzők közös művét, a Szegedi Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent könyvet?

– Kolozsvárott rendkívüli érdeklődés mutatkozott ez iránt az egyetemtörténeti kötet iránt. Ez a fajta tudományos együttműködés, amit reprezentál ez a könyv, más területeken is eredményeket fog hozni – fejezte ki reményét Zakar Péter, az SZTE rektorhelyettese. – A két universitasnak léteznek hagyományosan együtt dolgozó tudományos műhelyei. Ilyen például a matematika, a biológia, a jog. Az a tervünk, hogy jövő tavasszal megszervezzük a BBTE napját, amikor vendégeket hívunk, s közösen keressük az együttműködés további lehetőségeit. Reményeink szerint a Babeș-Bolyai Tudományegyetem visszahívja programjaira a Szegedi Tudományegyetemet. Így alakul át a hagyomány minőséggé, a múlt jövővé.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: BBTE, Ú. I.