Bezár

SZTE Magazin

Nyito_JATE_elokesziton_Kariko_Katalin_dm_1972_165

A tehetséggondozás anno – Studium Generale és „előkészítő tábor” a szegedi egyetemen

A tehetséggondozás anno – Studium Generale és „előkészítő tábor” a szegedi egyetemen

2022. augusztus 18.

Ötven éve mit jelentett az egyetemen „f”-esnek lenni? Hogyan hidalta át a köz- és a felsőoktatás közötti szakadékot a Studium Generale rendszere? Miként segítették a Szegedi Tudományegyetem elődintézményei a tehetségeket? Mit fotózott a gimnazista Karikó Katalin első szegedi látogatásán? Az SZTE tehetséggondozós mozaikképéből most a ’70-es évek elejének cserepeit mutatjuk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Egyetemünk hallgatói és oktatói 1969. februárjától vesznek részt a fizikai dolgozók gyermekeinek a felvételi vizsgákra való rendszeres felkészítésében. Körülbelül ezer azoknak a fiataloknak a száma, akikkel foglalkoztunk. A munka eredményességéről annyit, hogy az első kurzusban résztvevők 60 százalékát vették fel különböző felsőoktatási intézményekbe. A tanfolyamok nagy részét matematikából és fizikából, de újabban már biológiából, kémiából és idegen nyelvekből — elsősorban orosz — tartottunk” – adott összegzést a Szegedi Egyetem című lap 1971/3. számában Serfőző Lajos, a JATE oktatási rektor-helyettese.

 Kariko_FEB_taborban_1972_Kossuth_szobor_elott_KK_j

RÉSEK ÉS REPEDÉSEK AZ OKTATÁSI RENDSZEREN

„Nyáron tanulni – általában kényszerűségből tesz ilyet a diák. Kivételek azonban mindig akadnak: idén is voltak, akik önként vállalkoztak a tanulásra. 247 középiskolás ült be saját jószántából, saját érdekében az iskolapadokba a JATE és a Csongrád megyei tanács vb művelődési osztálya által a fizikai dolgozók gyermekei részére szervezett bentlakásos felvételire előkészítő tanfolyamra” – adta hírül a Szegedi Egyetem című újság 1971. szeptember 24-én megjelent száma.

A Studium Generale tanfolyamokat általában is jellemezte, ahogyan például 1971. „július 12. és 24. között a Hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Kollégiumban és a Frankel Leó Szakközépiskolában matematikából, fizikából, biológiából és oroszból folytak a foglalkozások. A Bács-Kiskun, Békés, Szolnok és Csongrád megyéből, illetve Szegedről érkezett diákokkal összesen 34 egyetemi és főiskolai oktató, 8 középiskolai tanár és 22 egyetemista gyakorolta a feladatmegoldást. Az egyetemre készülők 6-7 tanulóból álló csoportjaiban azokkal az anyagrészekkel foglalkoztak, amelyek a felvételi vizsgák korábbi tapasztalatai szerint a legtöbb nehézséget okozták a felvételizőknek.

Az „egyetemes tanulmány” jegyében szerveződő képzési rendszer a középiskolai oktatás színvonala és az egyetemi felvételi követelményrendszere közötti szakadékot volt hivatva áthidalni. E rés nagysága leírható az 1971-1972. tanév beiskolázási adataival. Közel két és fél ezer jelölt próbált szerencsét az írásbeli és a szóbeli felvételi vizsgán. A szegedi tanárképző főiskolára 372 elsőévest vettek föl. Az orvosképző SZOTE 298, a „háromkarú” tudományegyetem, a JATE 505 gólyát fogadott a kolozsvári egyetem Szegedre kerülésének 50., jubileumi tanévében.

 Foto_sze_1972_011_002

SZEGEDI EGYETEMISTÁK A KÉPERNYŐN

„Lehetőség és valóság” címmel 1971. január 14-én a fizikai dolgozók gyermekeiről mutatott be riportfilmet a magyar televízió. A szegedi egyetemistákról készült filmről a JATE diáklapja a „Hogy ne vesszen el a tehetség” című, a legendás Liebmann Béla, Szeged első fotóriportere fényképével illusztrált cikkben számolt be.

Ez a cél vezette Márta Ferencet a tudományegyetem „rektorát, amikor kongresszusi beszédét megfogalmazta és ez a cél vezette a Magyar Televízió munkatársait”– rögzítette az újságíró. A korfestő cikkből megtudjuk: Csányi Miklós rendező készített filmet a Szegeden tanuló, akkor „hátrányos helyzetűnek” nevezetett egyetemi hallgatókról.

Hogyan jutottak el az egyetemig, milyen eredménnyel folytatják tanulmányaikat – faggatta őket kissé félszeg kérdésekkel a riporter, s ők TTK-s, bölcsész fiúk és lányok meg is próbáltak eligazító válaszokat adni” – jellemezte a dokumentumfilm akkoriban népszerűvé váló műfaját és módszerét a kritikus.

Kariko_FEB_taborban_1972_Sarkanyolo_Szent_Gyorgy_szobor_j

A cikkben nem szerepel, mert akkoriban talán még sokan tudták a szegedi egyetemen, hogy a rendező, Csányi Miklós Békéscsabáról érkezett Szegedre, és művészi pályáját a JATE magyar-történelem szakos hallgatójaként (1958 és 1963 között) a Szegedi Egyetemi Színpadon kezdte. A JATE diplomájával a zsebében elvégezte a Filmművészeti Főiskolát és a Magyar Televízió munkatársa lett, de színészként is föltűnt például a kor olyan ikonikus filmjeiben, mint az Ezek a fiatalok (1967), vagy a Fényes szelek (1969), vagy a Feldobott kő (1969). Utólag a filmtörténészek a dokumentumfilm egyik hazai fejlődési iránya kiindulópontjaként Csányi Miklós 1968-as Boldogság című alkotását jelölik meg.

A korabeli „kritikus” szerint a szegedi egyetemistákról szóló Lehetőség és valóság című „riportfilm legérdekesebb részlete” nem a „közvéleménykutató beszélgetés volt, nem is az az interjú, amit részint a rektorral, másrészt megyei pártvezetőkkel folytatott a riporter, hanem az a jelenetsor, amely az egyik matematika-szakos hallgató otthonába vezette el a tv-nézőt.

Egy villanyvilágítású tanyasi parasztházban, rossz időben sártengerrel elválasztva a főútvonaltól, láthattuk, érthettük meg igazán, mit is jelent az a gyakran már közhelyként emlegetett hátrányos helyzet, s milyen erőfeszítést kíván az innen induló fiatalembertől a továbbtanulás.”

A tehetségeket a fizikai dolgozók gyermekei között kutatta föl, segítette az ötven évvel ezelőtti Studium Generale rendszere. A „hátrányos helyzetű” csoport aránya az 1970-1971. tanévre beiratkozott gólyák között a JATE Állam és Jogtudományi Karán közel 44 százalék volt, míg a JATE Természettudományi Karán és a JATE Bölcsészettudományi Karon közel 37-37 százalék.

Mindeközben a Délmagyarország 1971. január 14-i számának apróhirdetései között megjelent a tehetséggondozás és felzárkóztatás köreiből kimaradtak „szokásos” segélykiáltása: „Tanárt keresünk egy negyedikes lány érettségire való fölkészítése céljából. Magyar, történelem, matematika és biológia tárgyból. „Sürgős" 15 926. jeligére a Sajtóházba”.

 Kariko_FEB_taborban_1972_Bolyai_epulet_j

Hangulatjelentésből KONZULTÁCIÓ

A JATE alumnusa által a szegedi egyetemistákról készített riportfilm hatását a korabeli újságíró nem becsülte túl, ugyanis reményei valóra váltak: „még több felvételire előkészítő tanfolyam” indult, „egyre több hasonló tanyában” gyulladt fel „a villany és egyre több tanyához vezet járható út”. A cikk szerzője úgy vélte, egyébként is ezzel, az infrastruktúra fejlesztésével „kellene kezdeni a hátrányos helyzetű fiatalok támogatását”.

Témakövető cikkei egyikében a Szegedi Egyetem című lap a JATE oktatási rektorhelyettesétől, Serfőző Lajostól megkérdezte: „Milyen intézkedéseket tervez az egyetem a fizikai dolgozók gyerekeinek megsegítése érdekében?” Ezzel indította a lap a „KONZULTÁCIÓ” című rovatát. „Célunk: az információs jelentésekben legtöbbet előforduló, legtöbb érdeklődést kiváltó kérdésekre választ keresni.”

A „információs jelentésekből”, más néven „hangulatjelentésekből” kiinduló rovat ötlete talán éppen azon az 1971 év eleji találkozón merült föl, amikor Pápán országos konferenciát tartott 81 diáklap és 79 iskolarádió szerkesztője.

Kovásza lett 50 évvel ezelőtt a diáklap a tehetséggondozás intézmény-rendszere bővítésének. A szegedi felsőoktatás intézményeit és hallgatóit összefogni igyekvő Szegedi Egyetem című újság megírta: a felvételi előkészítés hagyományos két formáját a „kijárásos konzultációk” és a „bentlakásos intenzív tanfolyamok” adták. Új elemként jelent meg az úgynevezett „beiskolázási agitáció”. Kiterjesztették „azt a segítséget, amelyet ezeken a tanfolyamokon a fizikai dolgozók gyermekeinek nyújtanak”. Sőt: „fel kell használni a tudományegyetem beiskolázásának céljaira is” a Studium Generale formáit. Ezért „az egyetem életének, az egyetemen adott képzés perspektíváinak, az egyes szakok elvégzése utáni lehetőségek” ismertetésével, azaz toborzással egészítette ki a konzultációk és a táborok programját a JATE.

JATE_elokesziton_Kariko_Katalin_dm_1972_165_j

KARIKÓ KATALINÉK „F”-ES BELÉPŐJE

A toborzás bevált módszere a középiskolásokkal való személyes, közvetlen kapcsolatteremtés. Az eredményeken fölbuzdulva propaganda füzet is készült a leendő felvételizőknek, először 1971-ben „A József Attila Tudományegyetem tájékoztatója középiskolás fiataloknak” címmel. Innen tudható, hogy „az egyetemi KISZ-munka keretében” a felsőbb éves hallgatókévente közel hatszáz fizikai dolgozó szülő tehetséges gyermekének segítenek felkészülni rendszeres korrepetálások keretében az egyetemi továbbtanulásra”.

Kariko_Katalin_a_JATE_FEB_taboraban_Rerrich_B_teren_1972_j

Ebbe a hatszázas körbe került be 1972-ben Karikó Katalin, a kisújszállási Móricz Zsigmond gimnázium tanulója. Az 1972. július 10. és 22. között megtartott felvételi előkészítő tanfolyamok közül a szegedin 120 diák tanult.

– Az Április 4. úton lévő vasutas kollégiumban laktunk, emeletes vaságyakon aludtunk. Reggel 5 órakor keltem, mert nagyon sok volt a házi feladat, amit egyik napról a másikra adtak. Fizika és matek feladatok sokaságát kellett megoldanunk. A felkészítők közül Stammer Aranka néni és Csoknya Mária állattanból később tanított az egyetemen is – idézte föl emlékeit a kérésünkre Karikó Katalin, az SZTE alumnája és kutatóprofesszora, az mRNS-alapú orvosi technológiát felfedezéseivel megalapozó, a koronavírus járvány idején világhírűvé lett biokémikus.

Ötven éve, július közepén sétált először Szegeden. Tudatosan készült a szegedi egyetemi hallgatói létre. Fényképeket készített a JATE épületeiről. A „Studium Generale” rendszerében az „f”-esek kaptak lehetőséget arra, hogy nyáron léphessenek be a hűvös és könyvillatú egyetemi épületekbe, hogy bekukkantsanak a József Attila Tudományegyetem Dóm téri laborjaiba.

Kariko_FEB_taborban_1972_Dom_ter_SZSZJ_nezoterrel_j

„Egyiküktől sem hallottam: ’f-es vagyok’. ’Kerülik a témát’. Az erőszakosan nyílt kérdésre is nehezen, a lényeget megkerülve válaszolnak” – vetette föl a problémát a Délmagyarország újságírója, Sulyok Erzsébet Előkészítjük! című riportjában. Mert „egy ilyen tanfolyam mindenkinek jól jönne, ez nem vitás” – idézte az egyik diákot. „Nekünk nem mondják a szüleink: te pedig fiam ez és ez leszel, tanár vagy orvos, jogász, mit tudom én. Szerintem ebben van közöttünk a legnagyobb különbség” – egészítette ki társát a másik.

Kariko_FEB_taborban_1972_Ady_ter_j

„Miért kell nekik ez a tanfolyam?” – tette fel a kérést a gimnazistákat megszólaltató riporter. A cél, hogy „megvilágosodjon a gyerekek előtt mindaz, amit a középiskolás tankönyvekből csak a sorok közül, sok munkával, ambícióval, átlagon felüli tudással lehet ’kiolvasni’. Ami pedig elengedhetetlen egy sikeres felvételi vizsgához” – mondta ki a lényeget Bariska János, aki kémiából készítette elő a jövendő biológia-kémia szakosokat.

Dr. Szanka Károly, aki a fizikát „vette át” a gyerekekkel, elárulta: „Nincs a középiskolákban egy rendszeresen használt, jó példatár. Egyébként létezik ilyen, 40 forint, csak ritkán lehet kapni, nagyvárosokban. Szegeden volt néhány gyerek kezében, értő szülők, vagy kiváló tanárok jóvoltából. A többiek? Akik itt vannak, most megpróbálnak – feszített tempóban, rengeteg munkával – felkészülni a felvételire, amelyen iszonyú nehéz példákat kell megoldaniuk.”

Kariko_FEB_taborban_1972_Mora_Muzeum_elotti_ter_j

Egyetemi tanteremben, füzetekkel és könyvekkel megrakott padban ülve, tollal a kézben, feszülten figyelő arccal ábrázolja Karikó Katalint és néhány diáktársát a szegedi napilap 1972. július 15-i lapszámának 3. oldalán megjelent sajtófotó. A korabeli média addig nem tapasztalt érdeklődése is a tábori élmények közé sorolódott. A fotón szereplő Karikó Katalin még arra is emlékszik, hogy „a sötétkék galléros blúzomban voltam”.

Az „Előkészítjük!” főcím alatt az „f”-es diákok önképzési módszeréről a vásárhelyi Szabados László elmondta: „Sokáig az Élet és Tudományt olvastam, most a Búvár jár.” A Bethlen gimnáziumból érkezett diák később egyetemi csoporttársa lett Karikó Katalinnak. A JATE biológia szakjáról mindketten a Szegedi Biológiai Központ munkatársaként kezdték kutatói pályájukat. Szabados László máig az SZBK Növénybiológiai Intézet megbecsült tudományos tanácsadója, csoportvezetője.

Karikó Katalin az SZTE Hírportáljának adott első, 2020. április 9-én megjelent interjújában kiemelte, hogy a ’70-es években „a JATE egyetemi előkészítő táborokat szervezett a hátrányos helyzetű középiskolásoknak, akik az egyetemen szerettek volna tovabbtanulni. Így vettem részt 1972 nyarán, illetve 1973 januárjában egy ilyen egyetemi előkészítőn. Mindezek nagyban hozzájárultak a sikeres felvételimhez és ahhoz, hogy később is megálljam a helyem.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Archív fotók: Szegedi Egyetem, Délmagyarország, Karikó Katalin

 

Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek