Az Egyetem fenntartója:
Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány
A projekt címe: Analitikai és diagnosztikai kutatási kiválósági központ az egészség és a sportteljesítmény szolgálatában
A projekt azonosító száma: GINOP-2.3.2-15-2016-00047
A (fő)kedvezményezett neve: Pécsi Tudományegyetem
Konzorciumi partnerek:
Debreceni Egyetem
Szegedi Tudományegyetem
A szerződött támogatás összege: 1 412 733 061 Ft
A támogatás mértéke (%-ban): 100%
Konzorciumi partnerek és a támogatási összeg megosztása:
Konzorciumi tag neve |
Megítélt támogatás (Ft) |
Önerő (Ft) |
Összesen (Ft) |
Pécsi Tudományegyetem |
1 112 735 160 Ft |
0 Ft |
1 112 735 160 Ft |
Debreceni Egyetem |
150 000 000 Ft |
0 Ft |
150 000 000 Ft |
Szegedi Tudományegyetem |
149 997 901 Ft |
0 Ft |
149 997 901 Ft |
A projekt megvalósítás időszaka: 2017.02.01. - 2021.11.30.
Projektmenedzser: Papp Csaba
Pénzügyi vezető: Kardos József
Szakmai vezető: Dr. Varró András
A projekt tartalmának bemutatása:
A sportolási tevékenység általánosságban egészségmegőrző hatással rendelkezik, amely összefüggésbe hozható a fizikális aktivitásnak a kardiovaszkuláris rendszerre gyakorolt közvetlenkedvező hatásaival, mint például az atheroszkerózis megelőzése, a szívizom vérellátásának fokozása, de a túlzott testsúlynövekedésre vagy az immunrendszer válaszkészségének fokozódására hatva, közvetetten is szerepet játszhat a primer és szekunder prevencióban. A szíven speciális kardioprotektív hatás idézhető elő az ún. késői prekondicionálással, amelynek kutatásában intézetünk több munkatársainak is úttörő szerepe volt. Munkájukban elsődlegesen a prekondicionáló ingernek (gyors szívingerlés, erőteljes fizikálisaktivitás) az iszkémia és reperfúzió során kialakuló súlyos kamrai aritmiákra gyakorolt hatásait vizsgálták. Bár a prekondicionálás késői hatásában szerepet játszó mechanizmusokat intenzíven vizsgálták, a pontos hatásmechanizmus a mai napig sem kellően tisztázott. Nem tudjuk, hogy mi az optimális terhelési inger és azt milyen időközökben kell alkalmazni, amely tartós védőhatást képes kialakítani. Azt sem tudjuk, hogy a terhelést követően egy vagy több végponton következik be olyan hatás, amely végeredményképpen csökkenti a ritmuszavarokra való hajlamot. Kísérletes munkák során, in vivo kutya modellben kívánjuk vizsgálni a krónikus késői prekondicionálás (sport) antiaritmiás hatását és ebben a hatásban szerepet játszó mechanizmusokat. Az in vivo modell nyújtotta vizsgálati módszerek (hemodinamikai,elektrofiziológiai) mellett, a kísérletek végén vett szívszöveti mintákban biokémiai és molekuláris biológiai módszerek (Western blot, PCR technikák) segítségével vizsgáljuk a szívadaptáció celluláris szintű változásait.