Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem matematikusa, Maróti Miklós (SZTE TTIK) is tagja annak a csapatnak, amely második helyezést ért el Los Angelesben a 2019-es Spectrum Collaboration Challenge versenyen. A csapatoknak arra kellett megoldást találniuk, hogyan lehet a leghatékonyabban megosztani a rádióspektrumot a mesterséges intelligencia alkalmazásával.
Prof. dr. Kemény Lajos, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, az SZTE korábbi tudományos és innovációs rektorhelyettese ebben az évben több, a tudományos teljesítményét elismerő kitüntetésben és elismerésben részesült.
Szakmai együttműködését erősítette meg 2019. november 4-én a Szegedi Tudományegyetem, a párizsi École Politechnique egyetem és a kaliforniai székhelyű Tri Alpha Energy (TAE) vállalat. A nemzetközi konzorcium a nukleáris hulladékok kezelésében megoldást jelentő, lézeres úton előállított neutronokon alapuló, sóolvadékos transzmutátor létrehozásán dolgozik.
Szimulációs jellegű oktatásra, skillek fejlesztésére alkalmas az a három terem, amelyet 2019. október 29-én adtak át és mutattak be az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar újszegedi épületében.
Több, mint „tudós hobbi” a fotózás Gyeviki János életében. Az SZTE Mérnöki Kar 70 éves oktatója jubileumi kiállításán beszélgettünk az alkotóval és egyik lányával. Az SZTE 24. Őszi Kulturális Fesztivál ÉLETképek tárlatát Dusha Béla fotóművészt is idézve ajánljuk a fény szerelmeseinek figyelmébe, indítjuk vándorútra, hogy minél többekhez eljussanak Gyeviki János Időn túli üzenetei.
Szélesre tárja kapuit a Szegedi Tudományegyetem: a középiskolásokkal és középiskolákkal létező kapcsolathálóját bővíti és kiteljesíti. Ennek részleteiről, többek között a 2019 őszén elindított SZTE Junior Akadémiáról tájékoztatták, illetve az együttműködéssel kapcsolatos igényeiről kérdezték a 2019. október 17-i műhelybeszélgetésen a középiskolai pedagógusokat az SZTE szakértői.
Nyilvánosságra hozta a legjobb feltörekvő kelet-európai és közép-ázsiai felsőoktatási intézmények listáját a Quacquarelli Symonds (QS). A rangsorban a 33. helyen végzett a Szegedi Tudományegyetem, ezzel a rangsorolt intézmények legjobb kilenc százalékában szerepel.
A legfiatalabb és az első nő vezető a szegedi jogi kar történetében Prof. Dr. Görög Márta. Az SZTE ÁJTK új dékánjától, intézetvezetőjétől, az SZTE Alma Matert vezető alumnustól, az MTA SZAB tudományos titkáraként is dolgozó két gyerekes családanyától időmérleget is kértünk.
Zeneművészeti felsőfokú képzés mellett hamarosan új, a vizualitáshoz kötődő művészeti szakokat indít a Szegedi Tudományegyetem. Ez a terve az SZTE Zeneművészeti Karnak, amely nevét – az SZTE Szenátusa egyetértésével – SZTE Bartók Béla Művészeti Karra változtatná. Az SZTE e karának új dékánja 2019. július 1-jétől Nátyi Róbert művészettörténész, akit a kapcsolathálóról és a jövőről is kérdeztünk.
Új képzések bevezetését, infrastrukturális fejlesztéseket, a külföldi mobilitás fokozását, a kutatócsoportok és a közösségi élet erősítését tűzte ki célul Mikó Józsefné Dr. Jónás Edit. Az SZTE Mezőgazdasági Kar első női dékánját hároméves ciklusa kezdetén a képzésekről, a nemzetközi szinten elismert kutatómunkáról és a kar kapcsolatrendszeréről kérdeztük.
Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szemészeti Klinikájának igazgatója, Dr. Tóth-Molnár Edit a világon elsőként dolgozott ki a könnymirigy vezetékrendszer működésének tanulmányozására alkalmas vizsgálómódszereket, ezek segítségével pedig számos, a mirigy működés megértéséhez közelebb vivő folyamatot sikerült leírnia. Ezek az eredmények is közelebb vihetnek a nagyszámú beteget érintő száraz szem betegség sikeres kezeléséhez.
A nanotechnológia és a fotokatalitikus eljárások ötvözésével olyan víztisztító berendezésen dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem és az indiai Amity (Noida) Egyetem kutatói, amely milliók életére lehet kihatással a jövőben. A berendezés képes lehet a nyugati világban a mezőgazdaság és a harmadik világban például a textilipar szennyező anyagait eltávolítani az édesvizekből.
Kutatások igazolták annak a vér-agy gáton átjutó gyógyszermolekulákat tartalmazó nanomedicinás kapszulának a hatékonyságát, amelyet a Szegedi Tudományegyetem professzorai fejlesztettek ki. Az elsősorban neurológiai problémákra ható gyógyszermolekulák nanokapszulás bejuttatása a központi idegrendszerbe több millió ember életére lehet pozitív hatással. A szabadalmaztatás alatt álló fejlesztéshez hasznosító partner kerestetik.
Védőnőből egészségfejlesztés- és könyvtárpedagógia-tanár lett, jelenleg pedig egészségfejlesztőként dolgozik. Dinnyés Katalin, a JGYPK ÚNKP-ösztöndíjas hallgatójának életében mindig fontos szerepet töltött be az egészség, így nem csoda, hogy következő lépésként a doktori képzést tűzte ki célul, ahol az iskolai egészségfejlesztéssel szeretne foglalkozni.
Czékus Ábel az SZTE GTK-n szerezte alapszakos diplomáját, azóta pedig már a közgazdasági doktori iskolát is elvégezte. A tehetség elnyerte az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíjat kutatási témájával, melyben az uniós tagállamok társasági adóztatásának azon folyamatait tárja fel, amelyek esetlegesen veszélyeztetik a belső piac integritását.
Időutazásra indultak az SZTE 2019. május 13-i Egyetemtörténeti rendezvény-sorozatának a résztvevői. A Báthory István által 438 éve alapított kolozsvári jezsuita „academia” kultúrtörténeti jelentőségére koszorúzási ünnepségen is emlékeztek. A tudományegyetem nagyságát és küldetését összegző tablókiállítás nyílt. Az intézmény 100 évvel ezelőtti kolozsvári száműzésének részleteit a készülő egyetemtörténeti kötet szerzői konferencián mutatták be.
Magyar-francia-amerikai intézményközi együttműködés indul az SZTE vezetésével, amelyre alapozva nemzetközi konzorcium jön létre a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárás kidolgozására. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette: a magyar kormány a projektet nemzeti kutatási programként 3,6 milliárd forinttal támogatja.
Első vidéki egyetemként a Szegedi Tudományegyetem csatlakozott a Demola nemzetközi innovációs hálózathoz az SZTE Virtus Vállalkozáskatalizátor program keretében – írja a forbes.hu. A projektben egyetemi hallgatók mentori támogatással keresik a megoldást valós ipari vagy üzleti problémákra.
A szeptikus betegek túlélési esélyeinek növelésére az országban az elsők között alkalmazzák a CytoSorb-bal végzett vértisztító eljárást az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetében. Prof. dr. Molnár Zsolt vezetésével pedig a világon elsőként kutatják a vérben található mérgező molekulák eltávolítására alkalmas eszköz hatékonyságának növelését.
Magyar és angol nyelven is olvasható, immár online is elérhető a SZEM, a Szegedi Egyetem Magazin legújabb száma. A Szegedi Tudományegyetem 12 karának hagyományait és újdonságait a dékánok villantják föl. Az SZTE életfájától kezdve a szegedi agykutatók szenzációs felfedezésén át a cápakutató egyetemista élménybeszámolójáig számos érdekességre bukkan, aki kinyitja a legújabb SZEM-et.
Az európai tudományos élet vérkeringésébe kerültek, uniós szintű szakpolitikai döntéseket befolyásolhatnak véleményükkel a Young Academy of Europe tagjai. Az YAE szervezetébe választották a Szegedi Tudományegyetem két jeles ifjú kutatóját, Janáky Csabát és Röst Gergelyt. Az SZTE munkatársai legutóbb a nyílt hozzáférésű publikációk finanszírozásáról fejtették ki álláspontjukat, egy szegedi publikációs modellt is felmutatva.
„Találjuk fel a jövőt!” A Nobel-díjas Gábor Dénestől származó mondatot választotta mottóul a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, a technológiai fejlesztés elismerését célul tűző NOVOFER Alapítvány. A civil szervezet rangos Gábor Dénes-díjával ismerték el Prof. Dr. Kónya Zoltán munkáját. Ebből az alkalomból – többek között – a találmányairól is kérdeztük az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettesét.
Iskolaépítőként, tudományszervezőként is kimagasló Szent-Györgyi Albert munkássága. Az általa vezetett szegedi egyetemi tanszékek egyik utódja az SZTE Általános Orvostudományi Kar Biokémiai Intézete. Az intézetvezető Prof. Dr. Dux László folytatója Szent-Györgyi témái közül az izomkutatásnak, aktív részese a hagyományápolásnak. A professzort a mester és tanítványok hálózatáról is kérdeztük.
A folyamatosságot és a konszenzuson alapuló döntéselőkészítést tartja az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar legfőbb értékének a második vezetői ciklusa második felénél járó Dr. Mucsi László dékán. Az SZTE legnagyobb létszámú, tekintélyes egyetemi karának vezetőjét a TTIK oktatási, kutatási tevékenységéről, valamint a finanszírozási és az integrációs irányokról is kérdeztük.
A szegedi „Quartier Latin” központját, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kart a QS Rankings a világ bölcsészkarai közül a négyszáz legjobb közé sorolta. E tény mögött az értékeket a kívülállók számára is élvezhetővé kívánja tenni az SZTE BTK dékánja, a filozófus Prof. Dr. Gyenge Zoltán. Az oktatói teljesítmény belső átvilágításáról az irodalomtörténész Prof. Dr. Szajbélyi Mihály prodékánt is kérdeztük.
A régi, tradicionális fogászati curriculum uniós harmonizálása elsőként az SZTE Fogorvostudományi Karán történt meg az ország négy képzőhelye közül – emlékeztet Dr. habil. Baráth Zoltán Lajos PhD. Az SZTE FOK dékánja a honlapos köszöntőjében is kiemeli: folyamatosan fejlesztik a képzést. E téren fordulatot hoz, ha a nagyobb és modernebb épületbe költözhetnek. E fejlesztési projektről a prodékánt Dr. Turzó Kingát is kérdeztük.
Angol nyelvű képzés és új mesterszakok indultak, e-tananyag bevezetését tervezik az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán. Héderné Dr. Berta Edina dékánt a jelenről és jövőről, míg az előző két ciklus kari vezetőjét, Dr. Barnai Máriát az idáig vezető útról kérdeztük.
„A legvidámabb kar, ösztöndíj lehetőség, támogatott tehetségek” – jellemzi önmagát az SZTE Gazdaságtudományi Kar a honlapján. Az SZTE GTK dékánja, Dr. Kovács Péter képzéseik gyakorlatorientáltságát hangsúlyozza. Az előző két ciklusban irányító Dr. Vilmányi Márton szerint az utóbbi tíz évben nagyot változott a közgazdászképzés.
Az SZTE Állam- és Jogtudományi Karon „prioritást élvez a nemzetköziesítés, sok ország kultúrájával kínálunk találkozót” – köszönti hallgatóit a honlapon a dékán, Balogh Elemér jogtörténész professzor. A vezetői székben elődjének számító Hajdú József munkajogász professzort arról is kérdeztük, a jogászokat miért tartja a társadalmat szervező „mérnököknek”.
A „Mi lett volna, ha….” jegyében 7 történelmi konfliktust szimuláló társasjátékot állított össze az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 3 történész doktorandusza. A Kutatók Éjszkájának legjátékosabb programján az is kiderül, hogy a társadalomtudomány is innovatív.
A világszínvonalú zeneművészeti, majd művészeti képzéshez szükséges infrastruktúra megteremtése a dékáni víziója az SZTE Zeneművészeti Kart 2013 óta irányító Tóth Péternek. Az SZTE ZMK Zeneelméleti Tanszékét vezető neves zeneszerző dékánként úgy szeretné letenni a lantot, hogy az általa irányított egyetemi egység az újjászületett épületében már új néven, mert új funkciókkal bővített művészeti karként működhetne tovább.
„Oktató munkánkban fontosnak tarjuk a szilárd elméleti alapokon és a szoros vállalati kapcsolatokon nyugvó gyakorlatorientáltságot” – hangsúlyozza dékáni köszöntőjében az SZTE Mérnöki Kar új vezetője. A gépészmérnök dr. Bíró István küldetésének érzi a szegedi műszaki képzés fejlesztését.
„Az agráriumban is a digitális technológiák alkalmazása, az automatizálás, a precíziós gazdaság jelenti a jövőt. Mindebből az oktatásban, a szaktanácsadásban is érdemi szerepet tudunk vállalni” – fogalmazza meg az SZTE Mezőgazdasági Kar jövőjét a jelenben második vezetői ciklusa vége felé közeledő dékán, Horváth József dr.
Az új tudományos eredményeket becsatornázó, de gyakorlatorientált pedagógus- és tanárképzést tartja a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar küldetésének az új dékán, Döbör András, de egyúttal szükségesnek tartja a „több lábon álló”, széles portfolió megtartását. A kormányrúd mellől és a karról 2017-ben távozó Marsi Istvánt az előző dékáni ciklusról is kérdeztük.
Az SZTE Általános Orvostudományi Kar hallgatókat vonzó képessége és tudományos teljesítménye jó, de ezt fenn kell tartani – véli az új dékán, Lázár György sebész professzor. Az SZTE új vezetőit bemutató és az előző ciklusról is képet adó sorozatunkban az SZTE ÁOK prodékánját, Bari Ferenc professzort is kérdeztük.
A hatékonyság és eredményesség iránti elkötelezettség. Ez a legfontosabb szellemi örökség, amit a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar új dékánja elődjeitől kapott. Az SZTE új dékánjait bemutató és leköszönő kari vezetőitől a közelmúlt összegzését kérő sorozatunkban az SZTE GYTK új és előző vezetőjét, vagyis Zupkó Istvánt és Hohmann Juditot kérdeztük.
A modern kor kihívásaira válaszolva olyan kibővült eszköztárral segíti a tudományos munkát az egyetemi könyvtár, mint az online tartalmak szolgáltatása, e-tananyagok archiválása, a nyílt hozzáférésű publikálás támogatása és a repozitóriumszolgáltatás, mindemellett megőrizte alapvető feladatát, vagyis az információgyűjtést és -szolgáltatást.
Ha a betegség káosz, akkor a testen belüli szabálytalan folyamatok rendezésének matematikai módszerei támogatják a gyógyítást. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet két matematikusa képes megszelídíteni a káoszt.
„Nincs forradalom.” „Zökkenőmentes az őrségváltás.” Ez az üzenete annak, hogy 2018 eleje óta a Szegedi Tudományegyetem búcsúzó és leendő rektora is részt vesz a kabinet és a szenátus ülésein, vagy együtt jelenik meg például a tavaszi állásbörzén és a hasonló rendezvényeken, közösen tárgyal mondjuk a kínai delegációval. Így aztán természetes, hogy a két professzort, a rektori megbízatása utolsó heteit töltő Szabó Gábort és az SZTE kormányrúdja átvételére készülő Rovó Lászlót közös interjúra, a 2018. július 1-jei fordulattal kapcsolatban számvetésre és jövőbe nézésre kérte a Szegedi Egyetem Magazin.
A szájüregben előforduló gombák hogyan befolyásolják az ott kialakuló rákos daganatokat és e tumorok áttétképző képességét? E kérdésre keresi a választ Gácser Attila biológus, aki közös kutatócsoportot alakít az SZTE TTIK és az SZTE FOK munkatársaival, köszönhetően a Lendület II. programon elért sikerének.
Szegeden nagy lehetőségek nyíltak meg a tudományban – véli Nagy Ferenc, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont új főigazgatója, aki szerint hagyományosan nagyon jó a kapcsolatuk az SZTE-vel. Az MTA honlapján olvasható összeállításban 3 „lendületes” kutató is teret kap.
Az SZTE két munkatársa, Berényi Antal agykutató és Gácser Attila biológus is az MTA Lendület programjának legújabb 21 nyertese közé tartozik. Most Berényi Antalt kérdezzük – többek között –arról, hogy miként lett kétszeres „lendületes”.
Folytatódnak az SZTE Tanulási Eredmény Alapú Képzésfejlesztő Műhely képzései, amelyek az új képzési és kimeneti követelményekhez illeszkedő tanulási eredmény alapú tantárgy- és tananyagfejlesztés eredményes megvalósításához nyújtanak módszertani támogatást.
A matematikusok új elismerése a Gács András-díj. A különleges kitüntetés egyik első díjazottja az SZTE Bolyai Intézet egyetemi docense, Röst Gergely. A budapesti ünnepségre Angliából haza utazó szegedi matematikust arról is kérdeztük: 2018-ban miért dolgozik Oxfordban?
Gergely Árpád László, az SZTE TTIK Fizikai Intézetének egyetemi tanára kétszer is találkozott Stephen Hawkinggal, akinek a munkásságáról összefoglaló cikket írt egy csillagászati lapban. A közelmúltban elhunyt világhírű brit elméleti fizikus által kidolgozott feketelyuk-termodinamikát a szegedi kutató is felhasználja vizsgálataiban.
Az élményközpontú tudományos képzés jellemzi a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány és az SZTE közös programját. A Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok XI. Találkozójának a Szegedi Tudományegyetem adott otthont 2018. március 21-23. között. A Szent-Györgyi Talentum díjat idén Haracska Lajos, az SZBK kutatója kapta.
Az SZTE „Megengedett teljesítménynövelési lehetőségek – antidopping szaktanácsadás” című projektjének bemutatóján Szeged számos vezető sportszakembere és több egyetemi hallgató is részt vett. Az SZTE Sportorvostani Tanszéke, illetve az SZTE Testnevelési és Sporttudományi Intézete kutatási eredményeivel, tapasztalataival, szaktanácsadásával és laboratóriumi vizsgálatokkal is sokat tehet Szeged sportsikereiért.
A Szegedi Tudományegyetem szerzői ingyenesen publikálhatnak nyílt hozzáférésű cikkeket a Taylor & Francis kiadó folyóirataiban. Az előfizetői megállapodásnak köszönhetően az orvos és egészségügyi területen kutatók mellett a bölcsészet- és társadalomtudománnyal foglalkozó SZTE-s szakemberek nemzetközi láthatósága is növekedhet.
Nők a Tudományban Kiválósági Díjas lett Gazdag-Tóth Boglárka. Az SZTE TTIK Informatikai Intézet Számítógépes Optimalizálás Tanszékén dolgozó, szakmabeli férjével együtt három gyermeket nevelő édesanyával arról is beszélgettünk, melyik a kedvenc algoritmusa.
