Kettős funkciót tölt be napjainkban az egyetemi könyvtár: változatlanul fontos tanulási térként és találkozási pontként működik, ugyanakkor a 21. századi technológiai fejlődéssel és az információs forradalommal a könyvtárak is a hálózatba kerültek. A hálózatosodás hatására a könyvtár területe a virtuális térre is kiterjedt.

– Az internet világában az információ mindenki számára könnyen elérhető, ugyanakkor az óriási adathalmazban a hiteles információt megtalálni nem egyszerű. A könyvekre, az olvasásra továbbra is van igény, de megváltoztak a felhasználói szokások. A Google- generáció tagjai célzottan keresik az információt, rövid kérdésekre akarnak azonnal adekvát választ kapni. Az nem számít, hogy a válasz egy folyóiratban, könyvben vagy a világ túlsó részén egy adatbázisban van. Ez óriási felelősség a könyvtárnak, hiszen meg kell találni a hiteles információforrásokat és azok szolgáltatásának módját. A tartalmakhoz olyan hozzáadott értéket kell rendelnünk, amely segítségével a felhasználó megtalálja a számára releváns információt, és azt megfelelően fel is tudja használni. Az egyetemi könyvtár elsősorban az oktatást és a kutatást szolgálja ki, ehhez kell igazítani a forrásokat és az eszköztárat. Ma már nem fénymásolatokban, jegyzetekben, hanem a különböző online dokumentumokban, elektronikus feljegyzésekben tároljuk az adatokat – fogalmazott Keveházi Katalin, az SZTE Klebelsberg Kunó Könyvtár igazgatója.

A könyvtár életében folyamatos feladatbővülés zajlik. Olyan új feladatokat látnak el, mint az online tartalmak szolgáltatása, a kutatók publikációinak, azok adatainak és hivatkozásainak gyűjtése, a publikálási folyamat és a tudományos eredmények disszeminációjának támogatása, a felhasználóképzés átalakítása a fenti feladatoknak megfelelően és a digitális kompetenciák erősítése érdekében. Mindazt a tartalmat, ami az egyetemen létrejön, a könyvtár repozitóriumokban őrzi és szolgáltatja. Ezekben a teljes szövegű adatbázisokban tárolják például a doktori disszertációkat, a szakdolgozatokat, az egyetemi szerzők publikációit, az egyetemtörténeti dokumentumokat, az SZTE-n született tudományos könyveket, folyóiratokat, tananyagokat.

– Világszerte egyre erőteljesebb az igény a tudományos eredmények open access, vagyis nyílt hozzáférésű elérésére. Ennek lényege, hogy a felhasználót nem terheli előfizetési díj, a publikációk megjelenéséért a szerző – a kutatóintézet, az egyetem – fizeti ki a megjelenés díját. Ez az Article Processing Charge, az APC. Az SZTE pályázati rendszerben külön forrást biztosít a kutatóknak a nyílt hozzáférésű cikkek megjelentetéséhez, a könyvtár a „Szerzői eszköztár” szolgáltatásaival segíti a kutatókat a publikálásban és a pályázásban. Ez a publikációs támogatás egyre népszerűbb. A könyvtár az open access törekvések jegyében a közelmúltban egy olyan platformot is elkészített, amely az egyetemen megjelenő tudományos folyóiratok számára nyújt lehetőséget: az Open Journal System (OJS) a teljes szerkesztőségi munkát lefedi, és maga a folyóirat is publikálható ebben a keretben. Több mint 10 kiadóval állunk kapcsolatban, azért, hogy az egyetemi folyóiratok bekerüljenek ebbe a rendszerbe – tette hozzá a könyvtár vezetője.

Szöveg: Gajzer Erzsébet
Fotó: Bobkó Anna

További részletek a Szegedi Egyetem magazin lapcsaládhoz tartozó Szegedi Egyetem Magazin 2018/1 számában.

További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2018/1. számából:

Datki Zsolt: a hobbim realisztikus romantika

Márton Anita: A siker kulcsa a kitartás és az akarat

A beteg ember reménye is, hogy kordában tartható a káosz

Cambridge-ben jártak az SZGYTV győztesei

Az SZTE kapu a világra: nemzetköziesítéssel a versenyképességéért

Mérföldkövek - Őrségváltás a Szegedi Tudományegyetemen

American Corner nyílt Szegeden