Mérlegkészítésre kérjük a 2017-2018. tanév indulásakor a Szegedi Tudományegyetem mind a 12 karának dékánját és az előző ciklus vezetőjét. Legutóbb a 2014-2015. tanév kezdetén kértünk pillanatfelvételt a dékánoktól. Mostani interjú-sorozatunkban is a szegedi egyetem dékánjai által irányított közösség örömei és gondjai, az adott kar helyzete és céljai kerülnek fókuszba.
„Elkötelezett híve a minőségi agrár-felsőoktatás biztosításának” az SZTE Mezőgazdasági Kar – rögzíti a gólyákat és a kari honlapot látogató köszöntőjében Horváth József dr. Az SZTE MGK dékánja gazdasági agrármérnöki diplomáját és a PhD fokozatot a Debreceni Egyetemen szerezte, ám második vezetői ciklusa végéhez közeledve is úgy látja: az SZTE MGK megtalálta helyét és szerepét az intézményen belül és külső kapcsolataiban egyaránt, így felkészült részese a magyar agrárium korszakváltásának.
Az integráció előnyei
– Hódmezővásárhelyen a 120 éves helyi agrárképzést 2016-ban ünnepelték. Az SZTE Mezőgazdasági Kar dékáni szobájának egyik falán, az üvegajtós vitrin polcain trófeák, díjak és kiadványok sorakoznak az 1961-ben alapított jogelőd intézmény távolabbi és közelmúltjából. A vitrinben és a falakon elhelyezett oklevelek és iratok is mutatják: SZTE MGK jogelődjei az agrárfelsőoktatásnak hol az egyik, hol a másik egységéhez csatolták. Immár 18 éve a Szegedi Tudományegyetem része az SZTE MGK. Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, ha az egyetemi kar és az anyaintézménye nem egy településen van?
– Egy oktatási intézmény akkor tud jól működni, ha közvetlen környezet szerves részévé válik. Márpedig a hódmezővásárhelyi és a környező mezőgazdasághoz ezer szállal kötődik ez az intézményünk. Ez számít, nem az, hogy a központ éppen hol található. Ugyanakkor az anyaintézmény változása újabb és újabb szervezeti kultúrát is hozott, ami fejlesztette az itt oktatók és tanulók alkalmazkodási képességét, de nehezítette a hosszú távú tervezést. A változássorozatban leghosszabb ideje a Szegedi Tudományegyetemhez tartoztunk, az integráció sok-sok előnyét élvezzük. Például: 2006-tól főiskolai helyett egyetemi karrá lettünk, a Tangazdaságunk kari egységből egyetemi tulajdonú gazdasági társasággá alakult, a múlt évtized közepén a bolognai rendszer bevezetése új alapokra helyezte az oktatást. Az SZTE különböző karaival és egyetemi egységeivel új alapokon nyugszik az együttműködésünk.
– Milyen egyetemen belüli kapcsolatokból profitál az SZTE MGK?
– Az oktatási együttműködés alapja a karok közötti „átoktatás”. Ez jól működik az SZTE Gyógyszerésztudományi Karával például a gyógy- és fűszernövény-termesztő és feldolgozó másoddiplomás képzésünkben. Az angol nyelvű matematikai kurzusokat az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar oktatói biztosítják. A karközi együttműködésekre alapozva indítottuk el olyan szakok akkreditációját, amelyekben társkarokkal való együttműködésre (JGYPK, MK) építünk, a vidékfejlesztési agrármérnöki alap- és mesterszak képzésben elsősorban az SZTE Mérnöki Kar támogatására számítunk. A kutatás és fejlesztés területén – többek között – egy országhatárokon átnyúló, úgynevezett Interreg projekt megvalósításába az SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszékének a koordinálásával kapcsolódunk be…
–… Hogyan? Mi az, amit az SZTE MGK kutatói tesznek hozzá egy mikrobiológiai témájú projekthez?
– A különböző talajtípusokra optimalizált mikrobiológiai készítményeknek, azaz baktériumtrágyáknak előkészítése és hasznosítása a cél. Ez nagyon izgalmas téma… Ezen kívül, itteni kollégák kezdeményezésére, több karon vannak partnereink a batáta, vagyis az édesburgonya-termesztés technológiájának, a vírusmentes szaporítóanyagnak a fejlesztésében. A tejelő tehenekkel kapcsolatos és több publikációt is eredményező kutatásokban az SZTE TTIK informatikusaival dolgozunk együtt, mert arra kívánunk választ adni, hogy a tejelő tehén-tartás gazdaságosságát miként lehet optimalizálni. E projektben, amelynek megvalósításába jómagam is bekapcsolódom, az SZTE MGK adja az agárszakmai részt, míg az SZTE TTIK informatikusai a mikroszimulációs eljárás módszertani részét.
– A felsőoktatást érintő pályázati rendszer egyik jellemzője, hogy az elnyert pénzforrás nagyságrendje befolyásolja az egyetem, illetve egységei gazdálkodási lehetőségeit. E szempontból hogyan néz ki az SZTE MGK büdzséje?
– Milliárdos pályázatunk elbírálási eredményére várunk. Ha ez a projekttervünk támogatást nyer, az áttörést hoz az SZTE MGK életében. Elárulhatom: ennek a Hódmezőgazda Zrt-vel közös kutatás-fejlesztési projektünk lényege a tej-termelés hatékonyságának a növelése. Ám a kari költségvetést érintő pályázati források nagyságrendje hullámzó, attól függ, hogy a projekt a megvalósítás melyik ciklusánál tart.
– Az angol nyelvű Wellmann Nemzetközi Tudományos Konferenciát 2018-ban 16. alkalommal hívták életre, ami mutatja, van hagyománya az itteni kutatómunkának. Ám a friss kutatási irányok azt is mutatják, hogy növekedett az SZTE MGK kutatási potenciálja az ön két dékáni ciklusának időszakában?
– Általánosságban elmondható, hogy ha egy dékán működése hasznos a szűkebb és tágabb környezete számára, akkor jelentősebb változásokat lehet elérni két egymást követő vezetői ciklus alatt, mint ha csak egyszer 3 év áll rendelkezésre az irányváltásra. Egyetlen 3 éves periódusban a dékáni tervek megvalósítását célzó folyamatoknak csak az elindítására kínálkoznak lehetőségek. A tervek bemutatható eredménye a következő 3 évben érik be.
„Újragombolni a kabátot”
– Ez attól is függ, hogy az új vezető elődeinek a munkáját töretlenül folytathatja, vagy a „kar félregombolt kabátját” kénytelen „újragombolni”. Melyik típusba tartozik az ön két dékáni ciklusa?
– Az SZTE MGK gazdálkodása mindig is problematikus volt. Az egyetemi költségvetésben kialakuló számok és a tényleges adatok folyamatosan az optimalizálásra, a tartalékok feltárására kényszerítettek minket. Így aztán a cél folyamatosan ugyanaz: növelni kell a hallgatók számát, több pályázati és kutatási forrást kell behozni, illetve ahol még látunk racionalizálási lehetőséget, ott tovább kell faragni a költségeinken. Tehát a veszteségtermelés mértékének nulla felé közelítése évek óta feladata az SZTE MGK dékánjainak.
– E fő motívumok alapján milyen újítások köthetőek az ön két dékáni ciklusához?
– A már említett, az SZTE más karaival indított interdiszciplináris kutatások, így új források megnyerése mellett a képzést több ponton is megújítottuk. Elindítottuk 2015-ben az angol nyelvű képzést a mezőgazdasági mérnöki szakunkon. Igaz, az első esztendőben 6 hallgatóval indultunk, de ma már 24 hallgatót oktatunk így, s az idei esztendőben minden korábbinál több, 30 gólyát vehetünk föl e szakra. Új típusú képzési formákat vezettünk be. A duális képzést 2016-ban indítottuk, 2019 tavaszától az úgynevezett kooperatív képzés is a portfóliónk része. E lépések megtételében sokat segítettek az SZTE EFOP-projektjei.
– A gyakorlatorientált felsőoktatási törekvéseknek milyen előnyeit tapasztalják a képzőhelyek?
– A duális és a kooperatív képzés bevezetésének jelentőségét abban látom, hogy sokoldalúbbá tehettük a képzéseinket, ami növeli az itteni felsőoktatás és az agrárium vonzerejét, a hallgatók elhelyezkedési lehetőségét. Erősíti intézményünknek a mezőgazdasági cégekkel, a vállalati partnerekkel létező és kialakuló kapcsolatát. Például több esélyt ad a találkozásra, a beszélgetésekre, amelyeknek új projektötletek lehetnek az eredményei.
– Hogyan néz ki az SZTE MGK holdudvara?
– Körülbelül húsz céggel működünk együtt. Ez elegendő, de a kör bővíthető.
– Az agrár-felsőoktatás átalakításának újabb és újabb ötleteire miként reagál az SZTE MGK?
– Az intézményen kívüli cégekkel kialakult együttműködések mellett beágyazódtunk és jól érezzük magunkat a Szegedi Tudományegyetemen belül. Ugyanakkor ezer szállal kötődünk a többi agrár-felsőoktatási intézményhez. Például a Szent István Egyetemmel, vagy a Kaposvári Egyetemmel is konzorciumot alkotunk egy pályaorientációs projektben. Vagyis eddigi történelme során az SZTE MGK most és itt van a legjobb helyen: szervezetileg a Szegedi Tudományegyetem adta lehetőségek, például a QS Rankingben visszatükröződő elismerések mással nem pótolhatók. Ezek a nemzetköziesítési törekvéseinket is megalapozzák, növelik a nemzetközi porondokon a láthatóságunkat. Ugyanakkor Hódmezővásárhely biztosítja az agrárközeli, barátságos és élhető környezetet, ha kell, akkor kollégiumi elhelyezéssel és szociális hálóval, vagy olyan hagyományok újraélésével, mint a diplomázó hallgatók „sárgulási” ünnepsége.
„Sárguló” hallgatók
– Így látják ezt a hallgatóik is?
– A helyi rádióban fut egy olyan sorozat, amelyben a hallgatóink válaszolnak a kérdésre: „Miért szeretek a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karára járni?” Szinte minden válaszban benne foglaltatik, hogy az itt tanultakra, az élelmiszertermelésre midig szükség lesz. Az is elhangzik a diákjainktól, hogy itt olyan korszerű ismereteket kapnak, amelyekkel valóban boldogulni tudnak az életben: a diplomásainkért kapkodnak a munkapiaci szereplők, a legtehetségesebbek gyorsan és szép karriert futnak be. Ezt különböző ösztöndíjakkal támogatjuk: például az Új Nemzeti Kiválósági Program mellett vállalati ösztöndíjak, köztük például a Bonafarm Ösztöndíj révén.
– Hogyan alakul az SZTE Hódmezővásárhelyen tanuló hallgatóinak a száma és felkészültsége?
– Kis mértékben, de folyamatosan növekszik a hallgatói létszámunk. Elsősorban a környező megyéket tekinthetjük beiskolázási bázisnak. A képzés iránti érdeklődés nagy, hiszen idén több mint 650 fiatal jelentkezett a magyar nyelven induló szakokra. Ám csak 176 magyar és külföldi hallgatót tudtunk felvenni, mert a többieknek nem – még a szakgimnáziumban érettségizők nagy részének sem – volt megfelelő a felkészültsége. Az itt tanulók körében elég nagy a lemorzsolódási arány. Ennek okait kutattuk, s arra jutottunk, hogy azok közül többen hagyják félbe felsőfokú tanulmányaikat, akiknek a családi gazdaságban kell dolgoznia. Magas a levelező hallgatók száma és aránya, akik között akad, aki nem képes az egyetemen és a munkahelyen egyszerre teljesíteni a követelményeket. Tehát kétségtelen, a jelenleginél több hallgatót is képesek lennénk fogadni. Ugyanakkor Kínától kezdve Pakisztánon át a Dél-Afrikai Köztársaságig, távoli országokból érkezett külföldi hallgatókat, növekvő számban, oktatunk az SZTE mezőgazdasági mérnöki szakán.
– Mit tesznek azért, hogy az SZTE agrárképzésére vonzzák a középiskolásokat?
– Specifikus és jól bevált programunk a „Gazdálkodj okosan!” esszé író pályázat, amellyel arra ösztönözzük a középiskolásokat, hogy saját kutatási, kísérleti megfigyeléseiket írják le. A legjobbakat ösztöndíjjal jutalmazzuk. A másik, a vendégtanár programunk is sikeres. Különböző középiskolákban az SZTE MGK oktatói vendégtanárként tartanak órákat – áthidalva a köz- és a felsőoktatás szintkülönbségét tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő, mégis izgalmas témák bemutatásával. Újabban annak az igénynek is eleget teszünk, hogy például kertészeti iskolából, ahol az állatokkal kapcsolatos ismeretek kicsi óraszámban kerülnek elő, több busznyi diákot fogadunk, hogy az SZTE MGK laboratóriumában állat kórbonctan foglalkozást mutassunk be. Aktívan bekapcsolódunk a Kutatók éjszakája programba, de pályaorientációs és kari napokat is szervezünk, hogy megmutassuk az SZTE MGK erősségeit.
A jövő a „Szeged – Hódmezővásárhely fejlesztési övezet”?
– Amerikai léptékkel, vagy Európa nagyobb területű országainak a szokásrendje alapján nem nagy a földrajzi távolság Szeged és Hódmezővásárhely között. Mondhatjuk, hogy az SZTE MGK működése – mint cseppben a tenger – példázza azt, amit uniós szakemberek által stratégiai kérdéseket taglaló konferenciákon hallani: Szeged és Hódmezővásárhely egy gazdaságfejlesztési övezet?
– Mondhatjuk. Annál is inkább, mert épül a Szeged és Hódmezővásárhely közötti vasút-villamos vonal, a tram-train. De a tudományban sem úgy jelennek meg ma már a kutatási témák, hogy tisztán biológiai, kémiai vagy műszaki jellegűek, hanem bonyolultak és összetettek. Ezért gondolom, hogy napjaink kérdéseire az SZTE különböző karainak a különböző tudomány- és képzési területei együttműködése adhat hatásos és jó választ, mert itt összekapcsolódhat az alap- és az alkalmazott kutatás, ami megtermékenyíti a felsőoktatást.
– „Korszakváltás előtt áll a magyar mezőgazdaság, és erre fel kell készíteni a gazdákat” – mondta Nagy István agrárminiszter a debreceni agrár-felsőoktatás elindításának 150. évfordulója alkalmából rendezett minapi jubileumi ülésen Debrecenben. Mit jelent ez az SZTE MGK életében? Milyen munícióval adja át a dékáni láncot az utódjának?
– A klímaválság, az élelmiszerek iránti egyre növekvő kereslet, a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, a robotok elterjedése jellemzi majd a mezőgazdaságot – sorolta a miniszter azon a debreceni ünnepségen, amelyre az SZTE MGK-t is meghívták. A digitális technológiák alkalmazása, az automatizálás, a precíziós gazdaság a jövő. Azt szeretném, ha mindebben az SZTE Mezőgazdasági Kar életét meghatározó területeken, így például az oktatásban, a szaktanácsadásban is, érdemi szerepet tudna vállalni. Közel egy év múlva az SZTE MGK élén álló új dékán számára, várhatóan, tartható lesz az a szoros, szigorú gazdálkodási rendszer, amit az elmúlt öt évben kialakítottunk. Fontosnak tartom, hogy az Agrárinformatikai Klaszterhez csatlakozzunk, mert ez biztosítja, hogy a jövő kihívásaira is megfelelő szakmai színvonalon válaszoljon az SZTE MGK.
– A dékánság mellett az SZTE MGK gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézetét vezeti, például vállalat- és agárgazdaságtanról, EU-agrárpolitikáról tart előadást. Orosházáról ingázik, naponta 30 kilométert utazik Hódmezővásárhelyre és vissza. A hétköznapból megmaradt szabadidőben, illetve hétvégén mivel foglalkozik a legszívesebben?
– Kertészkedem. A feleségemmel együtt a házunk virágoskertjét és konyhakertjét gondozzuk. Az önellátást próbáljuk meg kicsiben: a termést feldolgozzuk. Legutóbb a paradicsom-befőzésben segítettem. A dékáni megbízás teljes embert kíván, így aztán sok időt töltök Hódmezővásárhelyen a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán, illetve a különböző partnereknél. Ahogy egyre jobban megismertem e várost és vidékét, annál több kötődés alakult ki. De ha hazaérek, szeretek kocogni is, ami számomra nem csak fizikai, hanem mentális kikapcsolódás is. A mozgásra az utóbbi időben kevesebb időm jutott, mert le kellett zárnom egy könyvfejezetet. Néhány hete adtam le a kéziratot. A kész könyv Orosháza és környéke agrártörténetét mutatja be: a két világháború között, illetve a második világháború utáni agráriumra fókuszálva a kor gazdaságáról, társadalmáról akarunk újat mondani. Számomra is fontos korszakhatár ez, a kötet 2018. október 19-i bemutatója…
Újszászi Ilona
Fotó: Bobkó Anna, Ú. I., MGK
Az SZTE kari vezetőivel készült további interjúk:
Pillanatfölvétel a dékánoktól – A nemzeti alapú jogászképzés nemzetköziesítése az SZTE ÁJTK-n
Pillanatfölvétel a dékánoktól - Óriási fejlesztések kapujában az SZTE Általános Orvostudományi Kar
Pillanatfölvétel a dékánoktól – Kifelé és befelé szóló üzenet az SZTE BTK bővített neve
Pillanatfölvétel a dékánoktól – A „segítő szakmák” újító továbbfejlesztője az SZTE ETSZK
Pillanatfölvétel a dékánoktól – Innovációs irányok az új épületbe készülő SZTE FOK-on
Pillanatfölvétel a dékánoktól – „Prémiumképzései” egyediségét is növeli az SZTE GTK
Pillanatfölvétel a dékánoktól - Új épületről álmodik az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar
Pillanatfölvétel a dékánoktól – Átalakítja belső rendszerét a 90. éves SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
Pillanatfölvétel a dékánoktól – A műszaki képzés bővítése az SZTE Mérnöki Kar jövője
Pillanatfölvétel a dékánoktól – A folyamatosság biztosítása az SZTE TTIK egyik sajátossága
Pillanatfölvétel a dékánoktól – Újjászülető épületbe újabb funkciókat is költöztetne az SZTE Zeneművészeti Kar
