MGK_dekan

A mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan újul meg az SZTE MGK

Új képzések bevezetését, infrastrukturális fejlesztéseket, a külföldi mobilitás fokozását, a kutatócsoportok és a közösségi élet erősítését tűzte ki célul Mikó Józsefné Dr. Jónás Edit. Az SZTE Mezőgazdasági Kar első női dékánját hároméves ciklusa kezdetén a képzésekről, a nemzetközi szinten elismert kutatómunkáról és a kar kapcsolatrendszeréről kérdeztük.

Országos és nemzetközi szinten is ismert és elismert oktató, kutató munka zajlik a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán. Hódmezővásárhelyen az agrár-szakképzés több mint százéves múltra tekint vissza. A gyakorlatorientált képzés magyar és angol nyelvű alapszakokon, mesterképzés, felsőoktatási szakképzés, és szakirányú továbbképzés formájában zajlik.


– A jelenlegi három alapképzés – mezőgazdasági mérnök, vidékfejlesztési agrármérnök, vadgazda mérnök – és a vidékfejlesztési agrármérnök mesterszak mellé várható-e újabb képzés indítása?


– A karon célunk, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik alkalmasak a mezőgazdasági üzemekben, vállalkozásokban és termékfeldolgozó egységekben a gazdálkodás tervezésére, irányítására és gazdaságos működtetésére. Éppen ezért mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben nyomon kell követnünk a szakmai és technológiai fejlődéseket, és ehhez igazítani a képzési kínálatot. A jövőben új szak és új specializációk indítását is tervezzük. Nyitni kívánunk a kertészet, az agrárinformatika és a precíziós mezőgazdaság irányába. A technikai fejlődés, mint az élet bármely területén, a mezőgazdaságban is óriási mértéket ölt. A gazdasági haszonállatok mindennapi élete szenzorok és automata rendszereken keresztül irányított. A növénytermesztésben a drónok használata már egyáltalán nem számít ritkaságnak. Nekünk az ilyen jellegű technológiai fejlődésekhez is igazítani kell a képzéseinket.


– Hogyan igazodnak a képzések a mezőgazdaság folyamatos fejlődéséhez, a munkáltatók igényeihez?


– A mezőgazdaság intenzív fejlődése, csak akkor érezhető és érthető igazán, ha a hallgató saját maga tapasztalja azt meg. Erre kiváló lehetőséget biztosítanak duális képzéseink, hiszen ebben az oktatási formában a képzés nemcsak a tanórákon, hanem az adott vállalat telephelyén is zajlik. Harminc vállalattal állunk szerződésben, például a szegedi Gabonakutató, a Hód-Mezőgazda Zrt. és a szentesi DélKerTÉSZ is fogadja hallgatóinkat. A vállalati és a kamarai szektorból is rendszeresen hívunk szakembereket, így a hallgatók mindig naprakész információt és tudást kapnak. A duális képzésekből a vállalati partnerek is nyernek, hiszen olyan diplomások kerülnek ki a karról, akik már munkatapasztalattal is rendelkeznek.


– Az új képzések több hallgatót jelenthetnek majd a karnak. Várható növekedés az oktatói állományban is?


– A minőségi oktatás elengedhetetlen feltétele a megfelelő tanári kar. A jelenlegi 320 hallgató képzését 40 fős tanári állomány látja el. Az oktatásba számos külső szakembert is bevonunk vendégelőadóként, de a képzések erősítéséért minősített oktatók bevonásával kívánjuk bővíteni az oktatói állományt.


– Idén több mint 10 hallgató vett részt a karról az OTDK-n, tavaly a 12 indulóból 8 hallgatót díjaztak. Közismerten dobogós helyen szerepelnek a hódmezővásárhelyi diákok az Agrár-felsőoktatási Intézmények Országos Gazdászversenyén. Mit gondol, minek köszönhető a számos hallgatói siker?


A tehetséges diákokat már az egyetemi évek kezdetétől folyamatosan támogatjuk, tavaly két felvételiző nyert SZTE START ösztöndíjat. Úgy gondolom, a kar családias mérete néha hátrány, de egyben komoly előny. Nálunk mindenki ismer mindenkit, így gyorsan felfedezhető, hogy melyik hallgató miben tehetséges. Büszkék vagyunk tehetséggondozó tevékenységünkre. A TDK és OTDK elhivatottságot igényel a hallgató és a tanár részéről is, ezért is öröm, hogy a dolgozatok száma évről évre nő. A szakmai támogatás mellett vállalati partnereinknek köszönhetően anyagilag is segíteni tudjuk a tehetséges fiatalokat.


– Közismert, hogy a kar több helyi és országos vállalattal is együttműködik mind az oktatói mind a kutatói munkában. Hogyan alakul a jövőben a kar partneri kapcsolatrendszere?


– Elsődleges cél, hogy a szakma igényeinek megfelelően képezzük a hallgatókat, ez pedig a munkáltatók bevonása nélkül lehetetlen. Folyamatos kapcsolatban állunk az agráripari szereplőkkel, figyeljük a kis és nagyüzemek elvárásait. Örömmel tölt el, hogy a Kar kapcsolatrendszere oktatóinknak, volt és jelenlegi hallgatóinknak köszönhetően folyamatosan épül, növekszik. Az oktatás és a kutatás területén hatalmas támogatást és biztonságot, biztosítékot jelent a Szegedi Tudományegyetem. Kutatási projektek révén kapcsolatban állunk az Egyetem több Karával. Természetesen a partnerek számát a jövőben tovább szeretnénk növelni egyetem belüli és kívüli egységekkel egyaránt. Erősíteni kell a kapcsolatot a hazai mezőgazdasági társkarokkal, ezért is ösztönzöm a hallgatókat és a kollégákat, hogy járjanak konferenciákra. Ezeken a rendezvényeken a szakmai fejlődés mellett a kapcsolatépítésre is lehetőség adódik.


– Az oktatás mellett széleskörű kutatómunka zajlik a karon. Milyen tervei vannak ezen a területen?


– Valóban, több szálon zajlik jelenleg is kutatómunka a karon. Kiemelt terület például a batáta kutatás, de a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával a tejelő szarvasmarháknak is fejlesztünk takarmányt. Az intenzíven hasznosított holstein-fríz állományok takarmányozásában a legnagyobb kihívás ugyanis a legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű tejtermelést lehetővé tevő energia- és tápanyagellátás. A takarmányozás területén intenzív kutatások folynak az erjesztett takarmányok vizsgálatában és a tömegtakarmányok minőségének elemzésében is. A csapadékszegény dél-alföldi tájkörzetre nemesített silókukorica, cirok és szudánifű fajták táplálóértékének megállapításával, tartósítási és takarmányozási lehetőségeinek feltárásával is foglalkozunk. Emellett jelentősek a vadgazdálkodási kutatásaink, a mezei nyúl állományok monitoringja, de például a pollenklimatológia területén is végzünk tudományos munkát. Vásárhelyen van Magyarország egyik legnagyobb őshonos kendermagos állománya, ezen a területen folyamatosan zajlik a génfenntartó munka, de a kappanozás területén is végzünk vizsgálatokat. Munkatársaink nemzetközi madárvédő programokban is részt vesznek, kiemelkedő például a szalakóták védelmében végzett munka. Dékáni ciklusom alatt határozottan szeretném megerősíteni és fejleszteni a kutatócsoportokat, így támogatva a már megkezdett munkákat, és bíztatva a hallgatókat és a kollégákat új kutatások indítására.


– A brit QS rangsor tudományterületi listája a 201-250. helyen rangsorolta a szegedi agrárképzést. Hogyan látja a kar nemzetközi beágyazottságát?


– A nemzetköziesítés, a kar nemzetközi láthatóságának növelése folyamatos kihívást jelent. A mezőgazdasági mérnök alapszakot angol nyelven is indítjuk, a hallgatói bázis 18 százaléka külföldi diák. Jelenleg közel 60 külföldi hallgató tanul nálunk, Kínából, Pakisztánból, Törökországból, Mongóliából, sőt még Dél-Afrikából és Nigériából is érkeznek hozzánk. A kari rendezvényekbe a külföldi diákokat is bevonjuk, így az oktatás mellett egymás kultúráját is megismerhetjük. Kiemelt cél az ERASMUS mobilitás fokozása, jelenleg több mint 80 bilateriális szerződésünk van az ERASMUS programban, ehhez képest azonban a kiutazó és a bejövő hallgatók száma alacsony. Ugyanígy fontosnak tartom az oktatói mobilitás ösztönzését is. A kutatómunka során például együtt dolgozunk svájci, török, szerbiai partnerekkel, de ezen a területen is több nemzetközi együttműködésre van szükség. Ennek egyik színtere az a minden évben megrendezett Wellmann Nemzetközi Tudományos Konferencia, melyen hazai és külföldi szakemberek a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről, fejlődésének lehetséges irányairól tanácskoznak.


– Milyen infrastrukturális fejlesztések várhatóak a karon?


Megújul a takarmány és tejlabor, felújítjuk az egyik előadótermet és egy informatikatermet. Folyamatosan pályázunk, és sokszor cégek bevonásával keressük a forrást a fejlesztésekre. Fontosnak tartom, hogy ne csak az oktatásban legyünk erősek, hanem a hallgatói és a munkavállalói közösség is összetartó legyen. Rövid távú tervünk között szerepel egy wifivel és mobiltelefon töltőkkel felszerelt közösségi helyszín létesítése a hallgatók számára és egy dolgozói teakonyha kialakítása is. A végzetteknek nemcsak diplomát, hanem maradandó élményeket akarunk adni, ehhez pedig igazi közösségre van szükség.


SZTEinfo-Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:

Innovációs és Technológiai Minisztérium