A nyílt hozzáférésű folyóiratok legjobb 10 százalékába került a szerzők szavazata nyomán az összehasonlító irodalomtudomány és a világirodalom területéről tanulmányokat közlő Neohelicon című folyóirat. A Springer kiadó gondozásában jelentkező folyóirat egyik főszerkesztője 1999 óta a Szegedi Tudományegyetem professzora, Pál József, akit a Neohelicon múltjáról és legújabb sikeréről kérdeztünk az SZTE virtuális könyvheti beszélgetés-sorozatában.

A Dr. Röst Gergelynek, az SZTE TTIK Bolyai Intézet egyetemi docensének közreműködésével készült EvoGamesPlus – Evolutionary games and population dynamics: from theory to applications című Marie Curie Innovative Training Network pályázat 4 millió euró támogatást nyert. A négyéves projekt témája az evolúciós játékelmélet és annak biológiai alkalmazásai.

Azt már sokan sejteni véljük, hogy milyen hatásokkal járhat a közeljövőben az éghajlatváltozás, kezdve az átlaghőmérséklet emelkedésétől egészen a járványok gyakoriságának növekedéséig. A Covid-19 csak ízelítő lenne abból, ami ránk vár? Dr. Molnár Dávidot, a Szegedi Tudományegyetem geológusát kérdeztük jelenünk és jövőnk valós fenyegetéseiről.

Hazai előállítású, öntisztuló, fotokatalikus hatáson alapuló reaktív intelligens bevonat alapanyagaként hasznosult iparilag a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak fejlesztése: egy olyan nanotechnológiai eljárásra épülő fertőtlenítési módszert dolgoztak ki Prof. Dr. Dékány Imre kutatócsoportjában, amely látható fény hatására alkalmas a felületeken és a levegőben lévő mikroorganizmusok, valamint allergének inaktiválására.

Az emberi agy összes típusú idegsejtjének a megismerését célul tűző nemzetközi konzorcium tagja a szegedi „Tamas Lab”. Ennek a Dr. Tamás Gábor, az SZTE biológus professzora által vezetett csoportnak a másik sikere, hogy az NKFIH „Élvonal…” programján 5 évre 300 millió forintot kap. Ezzel a szegedi agykutató az emberi idegsejtek közötti hálózatos működés és a viselkedési, illetve magasabb rendű intelligencia összefüggéseit vizsgálja, készül új felfedezésekre.

5 évre 300 millió forint támogatást nyert az Élvonal – Kutatói Kiválósági Program pályázatán a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudomány Kar munkatársa. Dr. Berényi Antal és csoportja az epilepszia elektroterápiájával foglalkozik évek óta. Munkáját folytatja az SZTE kutatóorvosa: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával tervezendő eljárással az epilepsziás roham kialakulását szeretné megállítani.

Egy gyermek személyiségfejlődésében meghatározó, hogy milyen típusú meséken nőtt fel. A mesék azonban sok esetben tartalmazhatnak olyan komplex mögöttes jelentéseket vagy utalásokat is, amelyek a felnőttek számára lehetnek üzenet értékűek. Ilyen sokrétű szöveg például az Alice kalandjai Csodaországban, amiről Kérchy Anna, az SZTE BTK irodalomtörténésze tartott előadást.

A népi gyógyászatban használt növényekről gyakran kiderül, hogy – habár nagyanyáink ajánlották – mégsem hatásosak. A gyógynövényekkel kapcsolatos hitekről és tévhitekről Tóth Barbarát, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar egyetemi adjunktusát kérdeztük.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék idegélettan kutatócsoportjának eredményét tette közzé a rangos tudományos szakmai magazin, az eLife. A Karri Lamsa vezette kutatócsoport elsőként foglalkozott az emberi agykéreg egy speciális kapcsolatával, megmutatva, hogy az autapszisok jelentős funkciót töltenek be az idegi hálózat működésének szabályzásában.

Biológiai rendszerek molekuláris mechanizmusainak megértéséhez elengedhetetlen az építőkövek mikroszkópikus szerkezetének és dinamikájának megismerése; ehhez a kísérleti módszerek széles skálája áll a kutatók rendelkezésre. Most egy, a hazai biológus közösség által talán kevésbé ismert kísérleti módszer, a neutronszórás, előnyeit szeretném röviden összefoglalni.

A világ első civil, több telephelyű lézeres kutatóintézete az ELI. „Magyarország és a magyar tudományos közösség számára egyedülálló lehetőséget jelent, hogy európai együttműködéssel ilyen kimagasló nemzetközi kutatóközpont létrehozásában vehet részt” – nyilatkozta az SZTE professzora, Szabó Gábor akadémikus az ELI-ALPS igazgatójává való kinevezésekor. Az SZTE polgárai arra is kíváncsiak, miként képzeli el az egyetem és a lézeres kutatóintézet együttműködését.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb riadalmat okozó járványa a 2015-2017-es dél-amerikai Zika-járvány volt: a vírus súlyos mentális problémákat okozhat a méhen belüli fejlődés során. A láz terjedését most szegedi matematikusok modellezték. Kutatási eredményük a napokban jelent meg "Impact of weather seasonality and sexual transmission on the spread of Zika fever" címmel az igen rangos Scientific Reports folyóiratban.

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

Prof. dr. Kemény Lajos, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, az SZTE korábbi tudományos és innovációs rektorhelyettese ebben az évben több, a tudományos teljesítményét elismerő kitüntetésben és elismerésben részesült.

A napenergia kémiai energiává alakításával foglalkozó kutatók képzésére nemzetközi konzorciumi tagként nyert H2020 pályázati támogatást, illetve a napelemekben használatos anyagcsaládot, a perovszkitokat vizsgálva, régi elektrokémiai elveket alkalmazva jutott új és izgalmas eredményekre Janáky Csaba, az MTA–SZTE Lendület Fotoelektrokémiai Kutatócsoport vezetője, az SZTE TTIK kutatója.

A digitális bennszülöttek generációjának az infokommunikációs (IKT) eszközök használata manapság már elengedhetetlen. De mégis, hogyan befolyásolja a fiatalok iskolai teljesítményét és eredményeit az, hogy folyamatosan valamilyen digitális eszközzel vannak elfoglalva? Elősegíti-e a tanulást, vagy inkább visszaveti a tanulmányi eredményeket? A témában Vincze Anikót, az SZTE BTK Szociológia Tanszékének egyetemi tanársegédjét kérdeztük.

A térbeli nyomtatás orvosi alkalmazásában rejlő óriási lehetőségek megismerésében, fejlesztésében és kiaknázásában hol tart a Szegedi Tudományegyetem? Többek között ezt is kérdeztük az „Egyénre szabott orvoslás élettudományi struktúrák 3D nyomtatás révén” elnevezésű GINOP-projekt szakmai vezetőjétől, prof. dr. Bari Ferenctől, aki a LAMELIS elnökeként az SZTE e nyári iskolája programjába is beépítette a 3D nyomtatók témakörét.

A nanotechnológia és a fotokatalitikus eljárások ötvözésével olyan víztisztító berendezésen dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem és az indiai Amity (Noida) Egyetem kutatói, amely milliók életére lehet kihatással a jövőben. A berendezés képes lehet a nyugati világban a mezőgazdaság és a harmadik világban például a textilipar szennyező anyagait eltávolítani az édesvizekből.

Magyar-francia-amerikai intézményközi együttműködés indul az SZTE vezetésével, amelyre alapozva nemzetközi konzorcium jön létre a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárás kidolgozására. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette: a magyar kormány a projektet nemzeti kutatási programként 3,6 milliárd forinttal támogatja.

Tüdőgyógyászat – születéstől az elmúlásig? Ezzel a címmel tartott díszelőadást a Magyar Tüdőgyógyász Társaság 60. jubileumi ülésén a Korányi Frigyes-emlékéremmel és –gyűrűvel kitüntetett Dr. Novák Zoltán. Az SZTE ÁOK professzorárától azt is megkérdeztük: „a világot jelentő deszkák” helyett miért választotta az orvosi hivatást.

A modern kor kihívásaira válaszolva olyan kibővült eszköztárral segíti a tudományos munkát az egyetemi könyvtár, mint az online tartalmak szolgáltatása, e-tananyagok archiválása, a nyílt hozzáférésű publikálás támogatása és a repozitóriumszolgáltatás, mindemellett megőrizte alapvető feladatát, vagyis az információgyűjtést és -szolgáltatást.

A nyelvtanulók írásbeli szövegeinek elektronikus feldolgozására fejlesztett eljárás, a mesterséges intelligencia orvosi feladatokban betöltött szerepének kutatása és az epilepszia elektromos ingerlésen alapuló gyógyítása kapcsán fejlesztett megoldás is innovációs díjban részesült 2018-ban a Szegedi Tudományegyetemen. Az SZTE Innovációs Díjjal minden évben olyan tudományos munkákat ismernek el, amelyek szellemi alkotásnak minősülnek és üzleti szempontból is hasznosíthatóak lehetnek.

Ha a betegség káosz, akkor a testen belüli szabálytalan folyamatok rendezésének matematikai módszerei támogatják a gyógyítást. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet két matematikusa képes megszelídíteni a káoszt.

A „filléres áram” reményével kecsegtet a perovszkit anyagcsalád. Miért? Erre a kérdésre is válaszol Janáky Csaba, az SZTE adjunktusa, a tanítványának számító doktorjelölt, Samu Gergely és az amerikai partnereik együttműködése eredményeként az Amerikai Kémiai Társaság három szaklapjában 7 hónap alatt megjelent 4 cikkében.

A Szegedi Tudományegyetem is része annak az oktatási, ipari és kormányzati összefogásnak, amely a fenntartható közlekedést tűzte ki célul. Ennek jegyében június 29-én letették a Járműipari Kompetencia Központ alapkövét, együttműködési megállapodást írt alá az SZTE, a MOL-csoport és az Audi Hungária Zrt., valamint Szegedre telepítettek egy MOL féktermet.

A szájüregben előforduló gombák hogyan befolyásolják az ott kialakuló rákos daganatokat és e tumorok áttétképző képességét? E kérdésre keresi a választ Gácser Attila biológus, aki közös kutatócsoportot alakít az SZTE TTIK és az SZTE FOK munkatársaival, köszönhetően a Lendület II. programon elért sikerének.

Az SZTE Mérnöki Kar Airrari pneumobil csapata nyerte meg a Hungexpo Ipar Napjai kiállításán megrendezett Techtogether GTE versenyt. Az Airrari csapat az első hely mellett a Hepenix Kft. díját is elhozta.

Az SZTE két munkatársa, Berényi Antal agykutató és Gácser Attila biológus is az MTA Lendület programjának legújabb 21 nyertese közé tartozik. Most Berényi Antalt kérdezzük – többek között –arról, hogy miként lett kétszeres „lendületes”.

A matematikusok új elismerése a Gács András-díj. A különleges kitüntetés egyik első díjazottja az SZTE Bolyai Intézet egyetemi docense, Röst Gergely. A budapesti ünnepségre Angliából haza utazó szegedi matematikust arról is kérdeztük: 2018-ban miért dolgozik Oxfordban?

Hét hónap alatt négy cikk az Amerikai Kémiai Társaság három szaklapjában. Ez a mérlege az MTA–SZTE Lendület Fotoelektrokémiai Kutatócsoport vezetője, Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, a tanítványának számító doktorjelölt, Samu Gergely és amerikai partnereik együttműködésének. A két szegedi kutatót a kiemelkedő publikációs siker hátteréről kérdeztük.

Hírül adtuk: „Prof. Dr. Bozóki Zoltán József fizikus (SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék) a lézeres fotoakusztikus spektroszkópián alapuló, a földgáz főbb szennyező komponenseinek mérésében végzett tevékenységéért Gábor Dénes-díjat kapott.” A szegedi egyetem professzorát a munkájáról és terveiről kérdeztük.

A hasnyálmirigy-gyulladás súlyosságának csökkentésére keres lehetséges módszereket Kovács Dénes Péter, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar hallgatója. Kutatásában a Szegedi Tudós Akadémia tehetséggondozó programja is segíti.

Sikeresen szerepelt a Szegedi Tudományegyetem az Techtogether Automotive Hungary 2017 autóipari versenyen. Az SZTE Mérnöki Kar és az SZTE TTIK hallgatói tervezői, programozói, szerelési, járműdiagnosztikai kihívásokkal szembesültek.

Az SZTE is részt vett a Tudományok Fővárosa 2017 elnevezésű, természettudományt és technológiai innovációt népszerűsítő interaktív kiállításon 2017. szeptember 23-án a fővárosi Várkert Bazárban.

Hogyan tanul az agy? Ezt a folyamatot egyedülálló állatkísérletük eredményeit összegezve írta le a Neuron folyóiratban a Szegedi Tudományegyetem professzora, Tamás Gábor akadémikus és kutatócsoportja. A felfedezéshez páratlan módszerükkel jutottak: szabad mozgásuk közben vizsgálják az állatmodelleket. Most arra fókuszálnak, hogy kiderítsék: az állatokban megismert mechanizmusok mennyiben érvényesek az emberre.

A természettudomány, a társadalomtudomány az élettudományok érdekes területeit ismerhetik meg, látványos előadások és laborlátogatások részesei lehetnek azok, akik részt vesznek az idei Kutatók Éjszakája SZTE szervezte programjain Szegeden és Hódmezővásárhelyen. Minden rendezvény ingyenes.

Az élő szervezetekről adatokat gyűjtő, intelligens szenzorokra épülő rendszereket fejlesztenek az SZTE kutatói. A több mint 810 millió forint támogatású projektben okos cserepet, okos karperecet és automatizált okos laboratóriumi eszközöket is kidolgoznak. Az alkalmazásokkal a növénytudományok, a pszichiátriai vizsgálatok, valamint a sejtbiológiai és gyógyszeripari kutatások területén várhatók stratégiai jelentőségű tudományos eredmények.

Több mint 796 millió 313 ezer forintot nyert a Szegedi Tudományegyetem vezette konzorcium a „Multimodális optikai nanoszkópiai módszerek fejlesztése és alkalmazása az élet- és anyagtudományi kutatásokban” című projektre, amelynek keretében modern nanoszkópiai műhely jön létre Szegeden.

Kizárólag sós vízben oldódó, 3D nyomtatásra alkalmas polimer előállításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A világon egyedülálló anyagot egy drón prototípus fejlesztésében alkalmazzák majd.

A rendkívül gyors kémiai, biológiai és fizikai folyamatok megfigyelésére ad lehetőséget az ELI-ALPS, az attoszekundumos fényimpulzus forrás. A szegedi egyetemhez is ezernyi szállal kapcsolódó kutatóközpont épületének átadó ünnepségén a speciális fény, a lézer alkalmazásának lehetőségeit, köztük a tumoros betegségek korai felismerésére és kezelésére esélyt adó innovatív módszerekhez vezető utat is bemutatta Krausz Ferenc fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója.

Két csapattal képviseltette magát az SZTE Mérnöki Kara a X. Nemzetközi Aventics Pneumobil Versenyen. Az egri rajtvonalhoz 25 egyetem 46 járművel állt. A szegedi mérnökhallgatóké lett a legszebb léghajtány, de a gyorsulási és az ügyességi versenyben is helytálltak. A jubileumi eredmény az SZTE MK tíz éves pneumobilos teljesítményére is utal.

Milyen új molekulák, reakciók, szemléletek jelentek meg a gyógyszertervezésben és a rákkutatásban? Többek között erre a kérdésre is választ keresnek az MTA legújabb Szegeden dolgozó Lendület kutatócsoportjai. A nyertesek közül összesen hatan kötődnek Szegedhez, a Szegedi Tudományegyetemen Maléth József kutatóorvos és Szilágyi István vegyész folytatja a munkáját a Lendülettel.

A napfényt használja olyan kémiai reakcióra, amellyel a szén-dioxidot alakítja át tüzelőanyaggá Janáky Csaba. Az SZTE kutatója, munkatársaival együtt, a folyamatban döntő szerepet játszó foto-elektródok működésének optimalizálásához talált új módszert. Az eredményeiket bemutató cikk a napokban jelent meg a rangos Journal of the American Chemical Society folyóiratban.

Mobiltelefonos applikációt fejleszt az SZTE Mezőgazdasági Kara az egyetem Informatikai Intézetével közösen a tejtermelés hatékonyabbá tétele érdekében. A Buu elnevezésű fejlesztés segítségével például könnyebben eldönthető lesz, hogy az adott telepen az adott tehenet érdemes-e tovább tartani. Az SZTE Tangazdaság Kft. tejelő szarvasmarha telepén egy újfajta fejőrendszert is üzembe helyeztek. A technológia lényege, hogy a rendszer a borjú szopását utánozva a tehenek számára természetszerűbbé teszi a fejést.

Ötlet + öntevékeny kutatás és tanulás + megvalósítás. Ez a siker receptje a Szegedi Innovatív Informatika Versenyen. Az SZTE TTIK Informatikai Intézete által szervezett harmadik SZI²V mérlege: 18 gárda, félszáznál is több diák és tanár, működő robotok és érdekes szoftverek vetélkedése eredményeként 8 nyertes csapat.

Összesítésben második és ötödik helyezett lett az SZTE Mérnöki Kar hallgatóiból álló csapat a Veszprémben megrendezett XXIII. Országos Ajtonyi István Irányítástechnikai Programozó Versenyen. A kiemelkedő eredmény hátteréről, az egyetemistáknak hirdetett versenyeken való részvétel hasznáról az SZTE MK oktatóját, Sárosi József főiskolai docenst kérdeztük.

Az agy és a zene hullámhosszán. Ezzel a címmel szervezték meg az Agykutatás Hete szegedi programjait 2017. március 14-én. A Szegedi Tudományegyetemmel közösen életre hívott rendezvénynek immár 8. éve az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont ad otthont. Mi az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola tanáraihoz és diákjaihoz csatlakoztunk.

„Univerzális mechanizmust találtunk, amely mind a gondolkodás, mind a térbeli tájékozódás során képessé teszi az úgynevezett hely-sejteket arra, hogy megbízható kódolást tudjanak végrehajtani” – összegezte Berényi Antal, az SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport vezetője a Neuron folyóiratban 2017. március 8-án megjelent publikációjuk újdonság tartalmát.

3699 érvényes pályázat érkezett 2016-ban az Új Nemzeti Kiválóság Programra, közte 458 a Szegedi Tudományegyetemről. Ezzel a programra jelentkező 22 intézmény közül az SZTE a harmadik legaktívabbnak bizonyult. Az SZTE 120 nyertes ÚNKP-ösztöndíjasa közül most Cank Kristóf ötödéves gyógyszerészhallgatót kérdezzük kutatási témájáról.

A Málovics vezetéknév egymás után kétszer hangzott el az SZTE hagyományteremtő Doktori ünnepségén. A 20 frissen habilitált oktató között egymást követően vette át oklevelét két egyetemi docens: Dr. Málovics Éva és Dr. Málovics György. Az avató ünnepség után az alkalom kivételességéről és a habilitálás jelentőségéről is kérdeztük anyát és fiát, a családi vállalkozásokkal és a helyi fejlesztéspolitikával foglalkozó kutatót.