SZTE magazin

iskolakultura_mockup_1

30 éves az Iskolakultúra, az SZTE BTK folyóirata

Az innovatív közoktatási intézmények szakemberei, a felsőoktatási képzésben részt vevők, a kutatók és a tudományos utánpótlásban lévők számára biztosít fórumot az Iskolakultúra folyóirat, mely 2018-tól a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Karán jelenik meg. A már több mint háromszáz lapszámot megélt folyóirat főszerkesztője, Géczi János, az SZTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola oktatója avatott be minket a lap múltjába és jelenébe.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mióta működik az Iskolakultúra című lap?


– Az Iskolakultúra első száma 1991-ben jelent meg Budapesten. A folyóirat elődlapját, a veszprémi–budapesti kiadású, az Országos Oktatástechnikai Központ által fenntartott Pedagógiai Technológiát évente néhány alkalommal adták ki. Az Iskolakultúra a kezdeti időszakban évi 24, majd utóbb 12 alkalommal jelent meg. A rendszerváltás környékén a pedagogikum világa iránti érdeklődés kitágult, mintegy száz hazai periodika jelent meg rendszeresen. Ez a szám mára erősen lecsökkent. Az oktatásügyben érintettek – gondoljunk a tantárgyak számára – rétegezettsége, képzettsége, olvasói aktivitása azonban ma is indokolná a sokféleséget. A Pedagógiai Technológia és az Iskolakultúra profiljának kialakítása s részben a létrehozása is Nagy József professzor tudományszervezői aktivitásának az eredménye.


Hogyan indult el a szakmai folyóirat?


– A folyóirat koncepciója a nyolcvanas évek végén az egykori Oktatáskutató Intézetben körvonalazódott. Az akkori munkálkodás eredményeként azonban két, elveiben eltérő folyóirat kezdett működni. Az oktatáskutatói nézetekhez közelebb álló, Kozma Tamás főszerkesztésével megjelenő Edukáció, és a szélesebb igények kielégítésére törekvő Iskolakultúra. Az utóbbi egy újonnan alapult intézetben. Az egyébként ugyancsak szegedi kötődésű Zsolnai József volt az Iskolakultúra alapító kiadója, ő tette lehetővé, hogy a lapunk az Országos Közoktatási Intézet folyóirataként megjelenjék, mivel intézetében az intenzív disszeminációt szorgalmazta.

 

OIP
Géczi János, az Iskolakultúra főszerkesztője.


 Mindig is az SZTE BTK kiadásában jelent meg a szakmai lap?


  A lap Szegedre kerülését, annak ellenére, hogy a szerkesztőség erős szálakkal kapcsolódott az ottani műhelyekhez, kanyargós történet előzte meg. A folyóiratot a kilencvenes évek közepén a Pécsi Tudományegyetem fogadta be, ahonnan majd’ tíz évvel később a Veszprémi Egyetemre került, mindig oda, ahol oktatóként-kutatóként dolgoztam, s tanszéket, illetve intézetet vezettem. Az egyetemi finanszírozás lehetőségének megszűnésével, átmeneti időszak után került a kiadás a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karára. Egykor Szegeden szereztem a diplomámat, most pedig a Neveléstudományi Doktori Iskola oktatója vagyok. Itt a hazai pályázatokból finanszírozzuk, jelenleg a Nemzeti Tehetség Program és a Nemzeti Kulturális Alap teszi lehetővé a lap rendszeres megjelenését.

 

– Mi a célja a folyóiratnak? Milyen témákban publikálhatnak a szerzők?


– Az innovatív közoktatási intézmények szakemberei, a felsőoktatási képzésben részt vevők, a kutatók és a tudományos utánpótlásban lévők számára biztosítunk szakmai fórumot. A tágan értelmezett neveléstudomány szakembereinek tapasztalata, tudományos eredményei kapnak nyilvánosságot az Iskolakultúrában, a közlés nemzetközi normáinak megfelelve. A diszciplináris határon belül a szerzők bármilyen témában nyújthatnak be művet, amely kettős lektoráláson, szakszerkesztésen és nyelvi gondozáson esik át, mielőtt kinyomtatják. A tematikát tehát alapvetően nem mi határozzuk meg, a szerkesztők a közzététel processzusának alakítói.

 

– Kik publikálhatnak a szakmai lapban?


Bárki, aki a honlapunkon elérhető közlési követelményeknek eleget tesz, és a műve átesik az ugyancsak szigorú szakmai és lapszerkesztési eljáráson. Az utóbbi években egyre több, a doktori tanulmányait végző szerző fordul hozzánk, az ő közleményeik mutatják talán leghívebben, hogy a tudományos műhelyek milyen neveléstudományi, művelődéstudományi problémák, társadalmi folyamatok iránt érdeklődnek.

 

  Milyen gyakorisággal jelenik meg az Iskolakultúra?


  Az Iskolakultúra havonta jelenik meg, de évente legalább egyszer összevont számmal, bár ez utóbbi alkalmak függenek az elnyert támogatások nagyságától is. A lapszámokat (600 nyomtatott példányban jelenünk meg) néhány éve térítésmentesen terjesztjük, s emellett a nyomtatott verzió elérhetőségével egy időben, a kiadvány online is megjelenik. Az indulásunk óta megjelent valamennyi laptest elérhető a www.iskolakultura felületünkön.

 

  Kik a szerkesztőség tagjai? Ön hogyan került a szerkesztőséghez, mióta tölti be a főszerkesztői pozíciót?


  A szerkesztőség a harminc év alatt folyamatosan átalakult, s az alapítók közül már csak hárman dolgozunk benne. Ezt részben a tudomány áttematizálódása, részben a nemzedékváltások magyarázzák, azon túl, hogy mindig figyeltünk arra, hogy az intézményesen nem megszerezhető szakszerkesztői tudásba az érdeklődő fiatalokat bevezessük és mozgásteret biztosítsunk számukra. Jelenleg a lap stábja 14 főből áll, akik oktatói és kutatói feladataik mellett látják el a lap körüli teendőket. Többségük a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának a munkatársa, másik része az ország többi egyetemén tevékenykedik. Ugyan főszerkesztőként a lapot a kiadás kezdetétől vezetem, néhány hónapja három, a szerkesztőség munkájában korábban is részt vevő társszerkesztővel, Fejes József Balázzsal, Kasik Lászlóval és Somogyvári Lajossal dolgozom együtt.

 

Az Iskolakultúra 30. évfolyamának 10. száma az oktatás legfontosabb és időszerű problémáit érintik. Így a járvány miatt kialakult digitális oktatásról, a felsőoktatásról, a zenepedagógiáról és pszichológiai témákról is olvashatunk az SZTE BTK folyóiratában.

 

SZTEinfo – Kérdezett: Kocsis Bernadett

Fotó és illusztráció: Géczi János, Gór-Nagy Gábor

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01