Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„Karikó Katalin, aki életét az mRNS-nek szentelte, akinek kutatásai a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinákhoz vezettek…” E bevezető mondatokkal ajánlja a tévénézőknek a BFMTV azt a friss dokumentumfilmjét, amelynek főszereplője az SZTE alumnája. A francia tévések a Szegedi Tudományegyetemen is forgattak.
„Egyesek szerint megérdemli a Nobel-díjat, mert felfedezései forradalmasíthatják az orvostudományt” – indokolja a francia tévécsatorna, a BFMTV, hogy miért készítette el „A nő, aki megmentheti a világot” című, Karikó Katalint és a hírvivő RNS-hez kötődő kutatásait, az elmúlt közel negyven évben elért eredményeit bemutató filmet.
A „La femme qui peut sauver le monde”: revoir l’enquête de BFMTV című dokumentumfilmet először 2021. február 1-jén láthatták a francia tévénézők.
Hírek élén a BioNTech alelnöke
A portréfilm időszerűségét a francia tévé szerkesztői a nemzetközi hírgyárak 2020. decemberi műsoraira vagy cikkeire utalva erősítik föl.
„A BioNTech kutatója úttörő szerepet játszott az mRNS technológia alkalmazásában, amely utat nyit a Pfizer és a Moderna Covid-19 vakcinája előtt” – olvasható a CNN 2020. december 17-i interjúja alatti idézet. Az CNN Karikó Katalinnal készített, archív fotókkal dúsított riportjának címe: „Leépítették, kételkedtek és elutasították. Most az ő munkája az alapja a Covid-19 vakcinának”.
A BFMTV filmjéből kiderül, a The Guardian is idézte Karikó Katalint: A Covid elleni vakcina úttörője: „Soha nem kételkedtem abban, hogy működni fog”.
A spanyol El Pais 2020. december 27-i főcíme – A Covid vakcina anyja: „Nyáron valószínűleg visszatérhetünk a normális életbe” – alatt is a világhíressé lett magyar kutatónő portréja látható.
Talán nem véletlen, hogy a francia tévések filmjükben a hvg.hu oldaláról azt a cikket szemlézik, amely kimondja: „A világhírű evolúcióbiológus szerint Karikó Katalin Nobel-díjat érdemel”…
A nemzetközi médiumokban megszólaltatott és idézett Karikó Katalin portréját készítő francia tévések is észreveszik: most mindenki őt akarja, mindenki akar egy szeletet a sikereiből…
A BioNTech alelnökéről, életútjának állomásairól szóló 21 perces film archív fotóiról a nézőre mosolyog a szegedi laboratóriumokban kutatásait elkezdő tudós nő is.
„Szia” – köszönti és öleli meg egymást a két, egyaránt Kisújszállásról és a szegedi egyetemről indult, kutatóként az Amerikai Egyesült Államokban kiteljesedő biológus. A francia filmesek közül Baptiste Bessont ugyanis Karikó Katalin házába a biológus „földije” és munkatársa, a Szegedi Tudományegyetemen végzett és doktorált biológus, a jelenleg a University of Pennsylvania adjunktusa, Pardi Norbert kísérte el.
Már a találkozás első pillanataiban büszkén mutatja a kutatónő a kártyát, amely igazolja: „Én megkaptam a Covid-19 oltást”…
Felülnézetben Kisújszállás és Szeged
Beléphetünk Karikó Katalin otthonába és dolgozószobájába, megismerhetjük a Magyarországról elszármazott tudós életét – köszönhetően az immár a BFMTV honlapján is megtekinthető filmnek.
Ott a Karikó-család régi fényképeit nézegetve kezdődik az időutazás…
A kisújszállási légifelvételek közepette a város krónikása, volt polgármestere, Ducza Lajos meséli el, miként alakult ki Karikó Katalin biológia iránti érdeklődése…
Magyarországon is forgatott a francia televíziós társaság. 2021. január 13-án érkezett Szegedre a kérdéseivel Mélanie Bontems és a kamerájával Yves Couant. Munkájukat a Budapesten dolgozó francia újságíró, a több lapot is tudósító, Joel Le Pavous, valamint az SZTE NKI munkatársai segítették.
„A nő, aki megmentheti a világot” című filmben a Szegedi Tudományegyetem központi épületét és a belvárosi campust, a szegedi biológusképzés központjait drónfelvételről ismerheti meg a néző.
Az élettudományi kutatások egyik magyarországi fellegvárának számító SZTE TTIK Biológiai Intézet és az SZBK is föltűnik a francia dokumentumfilmben.
A szegedi egyetemen eltöltött diákévekről, az itt biológussá váló Karikó Katalinról az egykori csoporttárs és barát, Boros Imre mesélhetett. A mára a Szegedi Tudományegyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék professzora – Karikó Katalinhoz hasonlóan – a Szegedi Biológiai Központban, de egy másik kutatócsoportban kezdett dolgozni.
Az SZBK-ban elkezdett vírusellenes kutatásokról, a közös publikációkról az egykori kollegák közül Kondorosi Évát, az immár az Európai Bizottság tudományos főtanácsadói csoportjának tagját, az SZBK Növénybiológiai Intézet vezető kutatóját, az MTA tagját kérdezhették.
Megszólalt az SZTE Orvosi Biológiai Intézet emeritus professzora, az SZBK egykori vezető kutatója, Duda Ernő is, akinek a segítségéért Karikó Katalin köszönetet mondott az 1982-ben elkészült, az antivirális anyagteszteléssel foglalkozó doktori disszertációja bevezetőjében...
A szegedi boldog éveket archív fotók is illusztrálják.
A családi fényképeken föltűnik Karikó Katalin férje, Francia Béla, akivel 1977-ben egy egyetemi biológus bulin ismerkedtek meg…
A szegedi kedves emlékek közül is kiemelkedik, hogy itt született meg kislányuk, Zsuzsi…
A film egyik érdekessége, hogy Karikó Katalin megmutatja kislányának azt a játék mackóját, amelynek belsejében elrejtették az amerikai utazáshoz, az ottani kutatómunka elkezdéséig szükséges dollárokat…
Felfedezés a tudósok tükrében
Az amerikai időszak kezdetén készült fényképek, „Philadelphia, Pennsylvania” egyetem és a kutatónő 1985 utáni életének jeles helyszínei és szereplői kapnak teret a 21 perces dokumentumfilm második felében.
Archív filmfelvételek, animációk segítségével, kutatótársak és más tudósok szemüvegén keresztül ismerhetjük meg az új típusú koronavírus-járvány megállítására is alkalmas módszert.
Az mRNS-terápia bevezetéséért tett erőfeszítéseiről, az egyetemi laboratóriumokból a BioNTech alelnöki posztjáig vezető útról Karikó Katalin mesél.
Az eredményt – többek között – Philip Felgner, a Kaliforniai Egyetem Vakcinakutató Központjának igazgatója; továbbá az immonológus Steve Pascolo, az mRNS-t orvosi célokra használó vállalat, a CureVac társalapítója; valamint az idegsebész David Langer; illetve Bruno Pitard, a Nantes-Angers Immunológiai Központ kutatási igazgatója értékeli.
A tudósok közös tapasztalata: „kis döntéseken múlnak a nagy dolgok”…
A Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcina működését látványos animációs illusztrációkkal magyarázzák el a film nézőinek.
A BFMTV dokumentumfilmjéből is kiderül: az mRNS technológián alapuló módszer nem csupán az új típusú koronavírus elleni vakcina gyártására nyújt megoldást. A felfedezés forradalmasíthatja a gyógyítást, mert leegyszerűsíti a gyógyszergyártást, és mindenki számára elérhetővé teszi az orvosságot. Ezért Karikó Katalin „A nő, aki megmentheti a világot”…
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotók: Szörényi Emília, Ú. I.
További információk:
A rangos amerikai Rosenstiel-díjat is elnyerte Karikó Katalin
„A nő, aki megmentheti a világot” – a francia BFMTV filmet készített Karikó Katalinról
Katalin Karikó, SZTE Alumna Receives Honorary Doctoral Degree from the University of Szeged
Az SZTE díszdoktori címet adományoz dr. Karikó Katalinnak, az egyetem öregdiákjának
A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa
