A vírusok, baktériumok és gombák ellen akár több éven át is hatásosan véd a Szegedi Tudományegyetemen fejlesztett önfertőtlenítő bevonat. A COVID-19 világjárvány idején ismét közfigyelmet kapott a több évtizedes kutatómunka eredménye, amelyről dr. Dékány Imrét, az SZTE emeritus professzorát kérdeztük.
– Tíz perc alatt minden vizsgált vírustípus elpusztult. A kórokozó nem tudott terjedni és szaporodni az általunk fejlesztetett önfertőtlenítő felületen. Ez vegyszermentes, az egészségre ártalmatlan, a fertőtlenítés hagyományos módszereinél olcsóbb és gyorsabb, mégis tartósabb eredménnyel járó innováció. Hatását, a mikrobiológia vonatkozású vizsgálatokat dr. Nagy Erzsébettel, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Klinikai Mikrobiológiai és Diagnosztikai Intézetének professzorával kezdtük el. Az innovatív technológia hatásosságát a közelmúltban kifejezetten a vírusokra fókuszálva vizsgálta meg a dr. Boldogkői Zsolt professzor által irányított kutatócsoport. A Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Biológiai Intézete és egy budapesti cég közötti szerződés alapján a kutatók igazolták újításunk hatásosságát. A módszerünkkel kezelt felületeken a mikrobák, köztük a koronavírushoz hasonló szerkezetű vírusok, tartósan életképtelenné válnak – magyarázta dr. Dékány Imre akadémikus. A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék professor emeritusa a múlt század végén kezdte azt az innovációt, amelynek jelentőségét új megvilágításba helyezte a COVID-19 világjárvány.
Eredetileg az 1990-es évek elején a védelmi ipartól kapta dr. Dékány Imre professzor és az irányításával dolgozó szegedi egyetemi kutatócsoport a nanotechnológiára alapozó megbízást, mivel elnyert egy „NATO Science for Peace” kutatási programot. Az elmúlt évtizedekben a Németországban funkcionális anyagokat kutató és fejlesztő Fraunhofer Intézettel, továbbá az amerikai General Electric budapesti kutatóközpontjával kialakult együttműködésének, illetve a hazai honvédelmi minisztériumi támogatásnak köszönhetően mára a polgári védelemben, így a Covid-19 pandémia idején többféle formában is hatásosan alkalmazható a Dékány-féle, szabadalommal is védett fejlesztés. Ezekről a fejleményekről az SZTE Hírportálja folyamatosan beszámolt.
Legutóbb 2020. május 22-én Baktérium és vírusölő fotokatalikus bevonat ipari alapanyagaként hasznosult az SZTE fejlesztése címmel jelent meg cikk az SZTE Hírportálján. Az innováció ismertetése részletezi, hogy „egy olyan nanotechnológiai eljárásra épülő fertőtlenítési módszert dolgoztak ki prof. dr. Dékány Imre kutatócsoportjában, amely látható fény hatására alkalmas a felületeken és a levegőben lévő mikroorganizmusok, valamint allergének inaktiválására”.
– Találmányunk kórházakban és iskolákban, sportpályákon, de más közösségi terekben, falfelületeken és tárgyakon, köztük például tömegközlekedési eszközökön használva is forradalmasítja a fertőzések elleni védelmet. A nanoszerkezetű színtelen és szagtalan réteg önállóan vagy festék, lakk adalékanyagaként vihető föl bármilyen felületre – érvelt dr. Dékány Imre. – A fémtől és az üvegtől kezdve a fán és a kárpiton át a műanyagig és gumiig bármilyen felület kezelhető az általunk fejlesztett bevonattal. Az ilyen felületek akár néhány évig is megőrzik önfertőtlenítő tulajdonságukat.
A fertőzések, így a SARS-CoV-2 nevű új koronavírus okozta megbetegedések terjedésében szerepet játszhatnak a használati tárgyal felületei. A fertőzött tárgyak megérintésével az azokon megtapadt kórokozó a kézre, onnan – az arc vagy orr érintésével – az emberi szervezetbe kerülhet. Ám a felületeket, sőt: az áramló levegőt úgynevezett fotoreaktor technológiával is megtisztítja a baktériumoktól és a vírusoktól az SZTE kutatói által kidolgozott módszer.
– Hogyan működik a vírusokat is elpusztító higiéniai bevonat? – kérdezett vissza a professzor. – Napfény vagy LED-es lámpafény hatására a fotokatalizátorként működő, módosított titán-dioxid nanorészecskék kapcsolatba lépnek a bevont felületre került vírusokkal, baktériumokkal, gombákkal. Elindul a felületi oxidációs folyamat, azaz a kórokozók végül alapelemeikre – szén-dioxidra és vízre – esnek szét, azaz elpusztulnak. A bevonat azért is hatékony, mert a fotoreaktív komponensek molekuláris szinten fejtik ki hatásukat és pusztítják el a kórokozókat. Gátolja a biofilmképződést, azaz a mikrobák nem képesek megtelepedni és szaporodni. A titán-dioxid nanorészecskéknek önmagukban nincs mérgező hatásuk a környezetre, az antibakteriális fertőtlenítő reakció kizárólag fény hatására következik be.
A higiéniai bevonatot korábban a BKV is használta járművein, így óvva utasai egészségét. Egy hazai cég e módszerrel műanyag kapcsolókat és fogantyúkat, továbbá már két vállalkozás levegőtisztító készülékeket gyárt. Az SZTE kutatói és partnereik által kifejlesztett innováció áttörő megoldást jelent a felületi fertőtlenítés területén. A Szegedi Tudományegyetemről indult találmány, az önfertőtlenítő bevonat hatásos védelmet nyújthat az új típusú koronavírus okozta Covid 19 járvány megállításához.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotó: Bobkó Anna
Korábban írtuk:
Baktérium és vírusölő fotokatalikus bevonat ipari alapanyagaként hasznosult az SZTE fejlesztése
A lótuszlevél ihlette a szegedi kutató által fejlesztett vízlepergető és öntisztuló felületet
Kicsi a nano, de erős
Egészségre ártalmatlan fertőtlenítés a fény segítségével
Hasznos lehet a nano, de szabályozásra vár
Dékány Imre Szent-Györgyi Albert díjat kapott