Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Elsőként számoltak be az SZTE kutatói arról, hogy a kender vegyületei, köztük a ma igen népszerű kannabidiol – röviden: CBD – a szívritmuszavar kockázatát fokozó hatással rendelkezhet. Erről kérdeztük Prof. Dr. Varró Andrást (SZTE ÁOK) és Dr. Csupor Dezsőt (SZTE GYTK). Megtudtuk: 14 szerzős közleményüket a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports szakfolyóirat tette közzé.
Sokan ártalmatlan élelmiszerként, nyakló nélkül fogyasztanak olyan étrend-kiegészítőket, amelyekről nem tudják, hogy azok olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek a szervezetükben ugyan nagyon ritkán, de alattomos módon súlyos, akár halálos betegséget is okozhatnak. E szempontból vizsgálták meg az SZTE kutatói a kender vegyületeit, köztük a ma oly népszerű kenderolajat, azaz a CBD-t.
 |
| A Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports szakfolyóiratbeli cikk 14 szerzője közül 5 – balról jobbra –: Varró András, Csupor Dezső, Topal Leila, Prorok János és Virág László. |
Veszélyes-e a kenderolaj?
– Divatos növény a kender, ezért foglalkozunk kémiai jellemzőivel – jelentette ki Dr. Csupor Dezső, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézet egyetemi docense. – Nagyon változékony növény, összetétele nagyban függ attól, hogy hol és milyen körülmények között termesztik. Erős hatású vegyületeket tartalmaz. Ezek aránya nagyon eltérő lehet, aminek következtében a különböző kender-készítmények hatása is nagyon különböző – magyarázta a növénykémikus.
Hosszú ideig a kendernek csak a pszichoaktív hatású tetrahidrokannabinol, vagyis THC- vegyületéről beszéltek. Ám az utóbbi tíz évben a kendernek egy másik vegyületét, a kannabidiolt, a röviden: CBD-t sztárolják, az az úgynevezett kenderolajok hatóanyaga. Ennek nincs euforizáló, a központi idegrendszerre gyakorolt hatása, ezért némelyek gyógyító erejűnek mondják a CBD-t. Az étrend-kiegészítőkkel ismeretterjesztőként is foglalkozó Dr. Csupor Dezsőben felmerült a kérdés: mi lehet annak a következménye, hogy az élelmiszerként forgalmazható, ugyanakkor erős hatású CBD-vegyület, a kenderolaj korlát és kontroll nélkül fogyasztható?
– A kenderből kivonható és a központi idegrendszerre nem ható vegyületet, a kannabidiolt a daganatos betegségek és a szklerózis multiplex kezelésére használják a betegek saját döntésük alapján, vagyis nem orvosi javaslatra – osztotta meg velünk tapasztalatát Dr. Csupor Dezső. – Mivel sok embert érintő és súlyos betegségekről van szó, az érintettek nagyon „motiváltak” és kontroll nélkül, nagy mennyiségben fogyasztják a „csodaszernek” gondolt CBD-t tartalmazó kenderolaj-készítményeket, kenderkivonatokat.
„A kannabinoidok közül a THC és a CBD gyógyhatásait tanulmányozták alaposabban. A CBD, a THC, ezek elegye vagy szintetikus származékaik pontos összetételű, egyéb kannabinoidoktól mentes készítmények formájában gyógyszerként a kemoterápiát kísérő hányinger, az AIDS-hez társuló étvágytalanság, a szklerózis multiplexszel járó izommerevség, valamint az epilepszia egyes formáira jellemző görcsök kezelésére alkalmazhatók. Az ún. CBD-olajok ilyen célokra azért nem alkalmasak, mert azok nemcsak az említett, ismert hatású vegyületeket tartalmazzák, hanem mellékkomponensként olyan vegyületeket is, amik a hatást befolyásolhatják, megváltoztathatják” – olvastuk a minap megjelent PirulaKalauz című kiadványban a „Kender” címszónál a „Bizonyított hatás” alcím alatt.
– Mértük egyes sztárolt termékek kannabidiol-tartalmát az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetében. Olyan étrend-kiegészítőkre akadtunk, amelyekben a kenderolaj dúsított, így akár 5 százaléknyi is a CBD-tartalom. Ez többszöröse annak, mint amivel egy rendszeresen „füvet fogyasztó”, azaz kábítószerező ember találkozik – hangsúlyozta Dr. Csupor Dezső. – Ugyanakkor keveset tudtunk eddig a CBD hatásának részleteiről. A kannabinoidokat vegyészként tovább vizsgáljuk az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán, miközben a szívműködésre gyakorolt hatását az SZTE Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet kutatói bizonyították kísérleteikkel.
Együttműködik az SZTE két intézete
A szív-ioncsatornákra ható növényi anyagokat az akadémikus Hohmann Judit professzor által vezetett GINOP pályázat keretében már tesztelték az SZTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben az SZTE GYTK kutatóinak a kérésére. Akkor a vérrehulló fecskefű hatásáról kooperáció keretében az SZTE kutatói elsőként írták le, hogy potenciálisan veszélyes növény, holott sokan használják belsőleg, például szájvizekben is.
Ismét összefogott a Szegedi Tudományegyetem két olyan egysége, amely a gyógyszerek hatástanával foglalkozik. Vizsgálatra érdemes kérdésnek találta SZTE Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar GYTK Farmakognóziai Intézet felvetését: magyarázza-e a korábban megfigyelt jelenséget, vagyis hogy a fiatal marihuánafogyasztók körében gyakoribb a hirtelen szívhalál az a feltételezés, mely szerint a kender vegyületei, köztük a ma sztárolt kannabidiol – röviden: CBD – fokozza a szívritmuszavar kockázatát?
– Korábban is kooperált az SZTE két intézete – emlékeztetett a kísérleti vizsgálatokat végző csoport vezetője, Prof. Dr. Varró András. A legutóbbi együttműködésben kulcsszerepet játszott az SZTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet tudományos főmunkatársa, Dr. Virág László által vezetett laboratórium is, amely a szív elektrofiziológiai változásainak az ioncsatorna hátterét vizsgálta. Az ioncsatornák segítségével jutnak át, ugyanis az elektromos töltéssel rendelkező ionok az élő sejtet körülvevő membránon a sejt belsejébe.
A kémiai kutatásból leágazó farmakológiai kutatásról az SZTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet ezen laboratóriumának a vezetője Virág László példaként említette: patch-clamp készülékekkel ion áram-méréseket végzett izolált szívsejteken – többek között – Topal Leila, Gazdag Péter PhD-hallgatók, illetve a keringés-farmakológiai kutatócsoport tagja, Dr. Prorok János és Orvos Péter tudományos munkatárs.
A sokakat érintő vizsgálati eredményeket bemutató 14 szerzős cikk a Scientific Reports című szakfolyóiratban jelent meg 2020. szeptember 30-án. A kannabidiol elektrofiziológiai hatását vizsgáló publikációt Orvos Péter, Pászti Bence, Topal Leila, Gazdag Péter, Prorok János, Polyák Alexandra, Kiss Tivadar, Tüth-Molnár Edit, Csupor-Löffler Boglárka, Bajtel Ákos, Varró András, Hohmann Judit, Virág László és Csupor Dezső jegyzi. A kutatócsoport tengerimalac és nyúl szívpreparátumokon kísérletezve ellenőrizte az ioncsatornák működését. A Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóirat a scientometriai mutatói alapján a tudományos folyóiratok rangsorában a szakterület legjobb 10 százaléka közé tartozik. A szegedi kutatók publikációját közlő lap jellege is kifejezi a téma fölvetésének transzlációs jelentőségét.
Mi a hirtelen szívhalál oka?
Általánosságban hirtelen szívhalálnak nevezik azt, ha egy egészséges ember váratlanul összeesik, szívműködése leáll, elveszti eszméletét és meghal. Magyarországon évente 26 ezerre tehető a hirtelen szívhalálban elhunytak száma. A hirtelen szívhalál leggyakoribb oka a kamrafibrilláció, az úgynevezett kamraremegés, e különleges szívritmuszavar, amelynek során a szív nem képes megfelelően összehúzódni és vért pumpálni az életfontosságú szervekbe. Ennek kialakulásához hozzájárulhat – ugyan szerencsére ritkán – egy-egy gyógyszer vagy hatóanyag mellékhatása is.
– A hirtelen szívhalál esetén, előfordulhat, hogy a korábbi anginás panaszok miatt a halál okát nem kötik közvetlen gyógyszerhez vagy étrend-kiegészítőként fogyasztott vegyülethez és az ilyen tragédia magyarázataként infarktusra, vagy koszorúér elzáródás miatt bekövetkező szívrohamra gondolnak, holott az esetek egy részében a háttérben olyan elektorfiziológiai változás húzódik meg, ami a népesség túlnyomó többségében nem okoz tragédiát. Ám ha egy gyógyszert vagy vegyületet fogyaszt valaki, akkor neki vagy az orvosának tudnia kell, hogy arra hajlamosító tényezők – például szívelégtelenség, diabétesz – esetén, ha erre érzékeny az illető szíve, akkor - ugyan szerencsére nagyon ritkán, de e káros mellékhatás akár a halált is okozhat – magyarázta Prof. Dr. Varró András. Az SZTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet egyetemi tanára vizsgálat klinikai transzlációs jelentőségéről szólva hozzátette: a hirtelen szívhalál aránylag ritkán fordul elő, de súlyossága miatt, az ilyen következmény veszélyét rejtő gyógyszereket, különösen, ha azok nem életmentő szerek, általában visszavonják a patikákból, a piacról.
Ez a probléma, azaz a fokozott aritmiás kockázat sok esetben egyszerű EKG-vizsgálattal is kideríthető. Az ioncsatorna defektusoknak ugyan több fajtája van, de fájdalmat egyik sem okoz, ezért egy gyógyszernek nem számító étrend-kiegészítőben található olyan vegyületnek a fogyasztása, ami befolyásolhatja az ioncsatornák működését, különösen veszélyes lehet ezen rejtett és egyébként enyhe szívrendellenességükről nem is tudó emberek esetében.
– Az első tünet lehet egy ájulás, amiről – ha nem közli a paciens, hogy például CBD-származékot tartalmazó étrend-kiegészítőt is fogyasztott, akkor – esetleg vegetatív diszfunkcióra gyanakszik az orvos. De ha az egyén tisztában van azzal, hogy milyen veszélyekkel járhat egy adott szer, például a kenderolaj túlzott fogyasztása, akkor megelőzheti a bajt – hangsúlyozta Prof. Dr. Varró András.
A kannabidiol fogyasztása mellett egy rejtett betegség, például szívelégtelenség, továbbá a vér ion koncentrációjában bekövetkező változás, vagy grapefrúit ital fogyasztása is kiválthat egy olyan problémás állapotot, ami – balszerencsés esetben – halálos szívritmuszavart okozhat. A CBD-tartalmú étrend-kiegészítőkben rejlő ilyen jellegű veszélyre hívja föl a figyelmet az SZTE kutatóinak a Nature lapcsaládhoz tartozó multidiszciplináris szakfolyóiratban, a Scientific Reports című lapban megjelent cikke.
Az alapkutatás haszna
– A mai rohanó világban olyan tömegű orvos-biológiai közlemény jelenik meg, hogy a gyakorló orvosok csak viszonylag kevés olyan publikációt olvasnak el, ami nem kapcsolódik közvetlenül a betegellátáshoz – fogalmazott Prof. Dr. Varró András, amikor az SZTE ÁOK és az SZTE GYTK alapkutatási eredményét közlő 14 szerzős cikk hatásáról kérdeztük. – Ám a marihuána-fogyasztó paciensekkel és a tudományos kutatásokkal személyesen is foglalkozó orvosok figyelmére mindenképpen számíthatunk. Hiszen az ilyen beteg szívproblémáinak okait keresve a klinikus a szakirodalomban könnyen rálelhet a cikkünkre, amelyben felhívjuk a figyelmet a CBD és a hirtelen szívhalál összefüggéseire. A publikációnkban fölvetett veszélyeket klinikai vizsgálatok igazolhatják vagy akár cáfolhatják is.
– Ezt az alapkutatási felfedezést remélhetően olyan orvosok is vizsgálják majd, akik betegekkel foglalkoznak – fejezte ki reményét Dr. Csupor Dezső. – Az orvosok jobban figyelnek majd arra, hogy egy cannabisfogyasztó vagy kenderolaj-tartalmú étrend-kiegészítővel élő paciens szívpanaszának oka lehet-e az a megfigyelés, amit sejtek vizsgálata és állatkísérletek alapján jeleztünk mi, az SZTE ÁOK és az SZTE GYTK kutatói. Publikált eredményeinkkel hozzájárultunk a kenderhasználat körüli európai vitához. Így például annak meghatározásához, hogy egy-egy élelmiszernek minősített készítmény mennyi kenderolajat tartalmazhat, mivel cikkünkben fölhívtuk a figyelmet arra, hogy milyen potenciális veszélyeket hordoz a dúsított CBD.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotók: Ú. I.
További információ – Az SZTE ÁOK és az SZTE GYTK kutatók közös cikke az alábbi linkről elérhető:
