A növényi stresszt okozó antropogén (emberi eredetű) szennyezések együttes hatásának vizsgálatára nyerte el az MTA Lendület programjának támogatását Dr. Feigl Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének habilitált egyetemi adjunktusa. Mivel ezek a stresszorok egyre gyakrabban fordulnak elő a mezőgazdasági környezetben, jobb megértésükön a növénytermesztés jövője múlhat.
Bekövetkezhet nem kívánt terhesség az orbáncfű miatt? Milyen az ideális orvos-beteg kommunikáció? Mit tegyünk, ha félünk tablettát lenyelni? Dr. Csupor Dezsővel, az SZTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetőjével, a tudománynépszerűsítés egyik úttörőjével beszélgettünk.
Idén már jelentkezni lehet a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetének újonnan induló fizikus-mérnöki alapszakjára. Az új alapszak a magyar felsőoktatási palettán úttörő módon mérnöki szemléletű fizikusokat képez majd, folytatásaként pedig már engedélyezés előtt áll a fotonikai mérnöki mesterszak terve is. A fizikus-mérnöki alapszak céljairól, felépítéséről az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén beszélgettünk Dr. Bozóki Zoltán tanszékvezető egyetemi tanárral, Dr. Kovács Attila adjunktussal, a Fizikai Intézet oktatásért felelős intézetvezető-helyettesével és a képzés mérnöki tartalmának tervezésében részt vevő Podolcsákné Dr. Ailer Piroska tudományos főmunkatárssal, gépészmérnökkel, repülőmérnökkel, az SZTE IKIKK Fotonika, Lézerfizika és Feltörekvő Technológiák Kompetenciaközpont szakmai vezetőjével.
„Engedjük közel a gyerekeket a természettudományokhoz!” - Karikó Katalin „üzenetét” a kisújszállási gimnáziuma mai szaktanárai úgy ültették át a gyakorlatba, hogy tanulmányi kirándulást szerveztek egykori diákjuk, a Nobel-díjas kutatóprofesszor szegedi alma materébe. Mi is kísérőjüknek szegődtünk. A Szegedi Tudományegyetem Kémiai Intézetébe, Szent-Györgyi Emlékszobájába és Füvészkertjébe, valamint az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézetbe szervezett tudománytúrát más diákcsoport is megismételheti.
A JATE Bálint Sándor Néptáncegyüttesének 70 éves megalakulási évfordulóját ünnepelte a napokban a szegedi egyetem mintegy 50 régi hallgatója, a néptánccsoport egykori táncosai és zenészei. A JATE Klubban rendezett találkozó sodró emlékezéseiben a történetek a táncelőadásokat körülvevő közös élményekről és végső soron a szabadságról szóltak.
A JATE Bálint Sándor Néptáncegyüttesének 70 éves megalakulási évfordulóját ünnepelte a napokban a szegedi egyetem mintegy 50 régi hallgatója, a néptánccsoport egykori táncosai és zenészei. A JATE Klubban rendezett találkozó sodró emlékezéseiben a történetek a táncelőadásokat körülvevő közös élményekről és végső soron a szabadságról szóltak.
Prehoffer István könyvhagyatékának muzeális ritkaságait bemutató kiállítás nyílt az SZTE Klebelsberg Könyvtárban. A komoly könyvgyűjtői igénnyel összeválogatott gyűjtemény 46 kötete a 16-17. századi Európa humanista nyomdáiban napvilágot látott filozófiai és történettudományi műveket tartalmaz. A nagy érdeklődéssel kísért megnyitó után Szőkefalvi-Nagy Erzsébet könyvtárnok lebilincselő előadásban mutatta be a könyvek történetét.
Az őszi szemesztertől az SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék vezetője, Dr. M. Tóth Tivadar geológus, egyetemi tanár került az Universitas Szimfonikus Zenekar élére. Tervei között szerepel az amatőr zenekar népszerűsítése, valamint hosszú távú együttműködések kezdeményezése.
A Covid19 modern vakcinákban használt módosított hírvivő RNS feltalálójaként, az orvostudományban új utat nyitó mRNS-terápia kidolgozójaként kapta meg Karikó Katalin – amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együtt – az élettani-orvosi Nobel-díjat. Karikó Katalin, jelenünk egyik legbefolyásosabb természettudósa Nobel-díjának 2023. október 2-i bejelentése büszkeséggel tölti el alma matere, a Szegedi Tudományegyetem közösségét.
Hogyan használhatók fel az anyagcsere javítását célzó életmódbeli és táplálkozási beavatkozások a mentális betegségek kezelésében? – erről a kutatási területről gyűjt esetsorozatot és készít elő klinikai vizsgálatot Dr. Szendi István pszichiáter, a Szegedi Tudományegyetem docense, az SZTE Kiskunhalasi Oktató Kórház osztályvezető főorvosa. A metabolikus pszichiátria nemzetközi eredményei nyomán szerzett saját betegtapasztalatai is arra utalnak, hogy a táplálkozással és életmóddal kapcsolatos terápiák új lehetőséget nyitnak a mentális és kognitív betegségek kezelhetőségében, sőt megelőzésükben is.
A Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja (IKIKK) által rendezett szakmai workshopon Lantos Csaba energiaügyi miniszter, az egyetem vezetői, valamint a szakpolitikai és ipari érdekeltek jelenlétében mutatták be a magyarországi szén-dioxid tárolás és -hasznosítás Fehér könyvét. A dokumentum a szegedi egyetemen, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium gondozásában készült Dr. Janáky Csaba szakmai vezetésével.
Az akut hasnyálmirigy-gyulladással kórházba kerülő betegek 95-98 százalékának megmenthető az élete, de a gyógyult hazabocsátás utáni 3 hónapban szinte ugyanannyian halnak meg a gyulladással összefüggő más betegségekben, mint a kórházi időszakban. Erről szól az a magyar kutatás, amelynek eredményeit 2500 beteg követésének adataiból dolgozták fel a Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport tagjai, Prof. Dr. Hegyi Péter vezetésével. A publikáció a szakterület legrangosabb folyóirata, a Gastroenterology 2023 szeptemberi címlapján szerepel. Beszélgetésünkben Hegyi Péter az akut pankreatitiszes betegek kórház utáni utókövetésének fontosságára hívja fel a figyelmet. A gasztroenterológus professzor a Szegedi Tudományegyetemen kezdte hasnyálmirigy-gyulladással kapcsolatos kutatásait és jelenleg is kutatócsoportot vezet az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja keretében.
Az ELI ALPS lézeres kutatóintézet 2017 óta 7. alkalommal rendezte meg továbbképzését a természettudományokat tanító középiskolai tanárok számára. Az egynapos program célja idén is az volt, hogy a pályán lévő pedagógusok ismereteit új technológiák, kutatási irányok és eredmények bemutatásával egészítsék ki, valamint az „új fizika” kísérleti és modellezési szemléletével inspirálják a tanári gondolkodást.
Hamarosan 50. kötetéhez érkezik a magyar történeti forráskiadás eposzi vállalkozása, az 55 ezer XIV. századi okirat feldolgozását célul tűző Anjou-kori oklevéltár. A Kristó Gyula akadémikus (1939-2004) által alapított projekt jelenlegi vezetője, Dr. Almási Tibor középkortörténész egyetemi docens (SZTE) 40 éve dolgozik az Anjou oklevelek kiadásán. Eközben seregnyi történelmi ismerőse lett, életsorsok ezreibe látott bele, és olyan közel érzi magához a kort, mintha egyenesen neki diktálta volna ama 750 évvel ezelőtti végrendelkező, hogy kire is hagyja a kamrájában lógó oldal szalonnát. Az oklevelekből történetek rajzolódtak ki, azokból pedig egy olyan ország képe állt össze számára, amely több mint 20 évnyi széthúzás után végre hagyta munkálkodni az embereket, és így találta meg a gazdagodás útját.
A római városok élére választott tisztviselőknek maguknak kellett fizetniük egyes városi feladatokat, és még választási ígéreteiket is perben kérhették rajtuk számon, de egy ideig így is megérte. A rómaiak találták fel a klientúrát, a felszabadított rabszolgának éljeneznie kellett volt tulajdonosa választási gyűlésén, a korrupcióra külön kifejezésük volt, és büszkén viselték a spectabilis, eminentissimus, perfectissimus és hasonló címeket. Viszont a városok versengése miatt rendelet tiltotta, hogy egy 2000 fős római város tízezer fős színházat építsen.
Dr. Illés Imre Áron ókortörténész, az SZTE Ókortörténeti Tanszék adjunktusa a római városigazgatás forrásainak kutatásával nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia idei Bolyai János Kutatási Ösztöndíját.
Ami az elménkben történik, modellezhető-e a mesterséges intelligenciával? Nem csak az ember sajátossága a jelentéstulajdonító értelem? Félhet-e az algoritmus, lehet-e nagylelkű egy szoftverágens, és kialakulhat-e az embernélküli nyelv? Dr. Jelasity Márk egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője válaszol.
Dr. Földi Péter fizikus, az SZTE TTIK Fizika Intézet Elméleti Fizikai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, az ELI ALPS kutatója akadémiai doktori címet szerzett a kvantumrendszerek dinamikájának modellezése témájában. Doktori értekezésében kvantumos modelleket ír le, alkalmazásokat keresve a fény-anyag kölcsönhatás, a kvantuminformatika vagy a szilárdtestfizika területén.
Prof. Dr. Mezősi Gábor, a Tanár. Kíváncsi, nagytudású, egyszerre kutató és pedagógus, a földtudományok doktora. A Szegedi Tudományegyetem, Földrajzi és Földtudományi Intézet professzor emeritusát munkája elismeréséül Akadémiai-díjjal, Lóczy Lajos Emlékéremmel és Pro Universitate-díjjal is kitüntették. Interjúnk apropóját legutóbbi kitüntetése, a Magyar Érdemrend Középkeresztje és a könyve nyomán megrendezett nemzetközi konferencia adta.
A legendás szegedi egyetemi életnek éppúgy része a sportesemények és a fesztiválok látogatása, a bálokon való részvétel, az egyetemi klubok bulijain töltött éjszakák, mint az előadótermi vagy laboratóriumi órák munkája.
#SZTE #uniszeged
A legendás szegedi egyetemi életnek éppúgy része a sportesemények és a fesztiválok látogatása, a bálokon való részvétel, az egyetemi klubok bulijain töltött éjszakák, mint az előadótermi vagy laboratóriumi órák munkája.