Zárórendezvényét tartotta a Szegedi Tudományegyetem vezetésével tizenhat magyar egyetem és kutatóhely közös együttműködésében megvalósult Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium (ENL) projekt. A Dr. Röst Gergely matematikus szakmai vezetésével megalakult konzorcium négy éve azt a célt tűzte ki, hogy a magyar társadalmat a jövőben lehetségesen veszélyeztető kórokozókat, terjesztőiket, élőhelyeiket széles körűen monitorozza, ezek kockázatát elemezze, az epidemiológiai adatok feldolgozásából előrejelzéseket készítsen, valamint adatalapú diagnosztikai eszközökkel támogassa az egészségügyi ellátást és irányítást, ezzel segítve a magyar lakosság egészségbiztonságát. A szakpolitikusok szerint az ENL eredményességben egyike lett a Nemzeti Laboratórium Program legjobb projektjeinek.

Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium (ENL) projekt záróeseménye a Szegedi Tudományegyetem rektori hivatalának dísztermében. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium olyan komplex monitorozó rendszereket hozott létre, mint a magyar lakossági egészségindikátorokat elemző TÉR-EPI, vagy a légúti betegségeket figyelő hálózatok. Az ENL nevéhez fűződik, hogy itthon korábban elszigetelten működő kutatócsoportokból állandó készültségű együttműködő hálózatot hozott létre. Négy fő területén, a járványmatematikai, a járványökológiai, az invázióbiológiai és az adatvezérelt egészség divízióban az első megfigyelésektől a járványterjedés modellezésén át az egészségügyi ellátórendszer felkészítéséig élenjáró interdiszciplináris kutatások folytak. A projektben a korai felismerést és gyors reagálást célozta az ökológiai rendszerek kutatása is, amely a klímaváltozással Magyarországra érkező fajokat és a velük jelentkező, emberekre is veszélyt jelentő kórokozókat vizsgálta.

Kutatói négy év alatt 400 tudományos publikációt jelentettek meg, amelyek közül 250 a legmagasabb minősítésű folyóiratokban látott napvilágot. Az ENL sikeresen épített ki nemzetközi kapcsolatokat a világ vezető egyetemeivel, például a Harvarddal, a Yale Egyetemmel vagy a Kiotói Egyetemmel, és mintegy 100 doktorandusz bevonásával teremtett tudományos utánpótlást. A laboratórium a száj- és körömfájás járvány idején aktív szerepet vállalt a vészhelyzeti kezelésben is, és olyan Citizen Science standardokat bevezetve, mint a MASZK, szúnyogmonitor vagy a kullancsfigyelő applikációk, a társadalmat is bevonta az adatgyűjtésbe.

A zárórendezvényen előbb Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja, Dr. Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, egykori innovációs miniszter, Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, Dr. Domokos Péter, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos társelnöke és Prof. Dr. Szabó Gábor a Szegedi Tudományegyetem alapítványának elnöke méltatta a projektet, majd Dr. Röst Gergely matematikus tartott előadást az adat- és modellalapú egészségbiztonság fontosságáról. Az alábbiakban e beszédeket foglaljuk össze.

Dr. Fendler Judit: A kiválóságot újratermelő egyetemi ökoszisztéma

Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemek szerepe a 21. században jóval túlmutat az oktatáson. A felsőoktatási intézmények nemzetgazdaságra és azon keresztül a teljes társadalomra gyakorolt hatása Szegeden is szembeötlő. A világ legjelentősebb elektromosautó-gyártó cége a BYD, vagy a Rheinmetall részben az SZTE miatt választotta Szegedet, és a dél-alföldi régióban megtelepedő Vulcan Shield Global, a világ egyik legjelentősebb, speciális anyagokat gyártó cége számára is szempont volt az egyetem kiemelkedő anyagtudományi képessége és eszközparkja.

Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Az innováció a Szegedi Tudományegyetemen nem egy divatos jelző, hanem a mindennapok szervező elve – hangsúlyozta az SZTE kancellárja. – Olyan infrastruktúrákat, eszközparkokat hoztunk és hozunk létre, melyek szolgálják és erősítik hagyományosan erős tudományterületeinket, és lehetővé teszik a világ élvonalával való együttműködéseket. A szegedi lézerfizika, orvosbiológia, matematika, csillagászat, földtudomány például nemzeti szinten is jól látható. A hamarosan átadásra kerülő sztereotaxiás robottechnológiai központ, az Európában egyedülálló radiofarmakonok gyártására képes ciklotron, az országban egyedülálló krio-elektronmikroszkóp komplexum, és más kiemelt eszközparkjaink pedig mind azt a küldetést szolgálják, melyet Báthory István 450, Klebelsberg Kuno 100 és Szent-Györgyi Albert 80 éve kitűzött elénk.

A szegedi egyetemen egykor tanult neves kutatókat, orvosokat, mérnököket, írókat felsorolva az egyetem kancellárja hangsúlyozta, hogy a Szegedi Tudományegyetem nem elszigetelt kiválóságokat képez, hanem a kiválóságot újratermelő egyetemi ökoszisztémát hozott létre. Ahogyan a Szent-Györgyi Albert alapította orvosbiológiai kutatások elvezettek Karikó Katalin Nobel-díjáig, a szegedi egyetemen Riesz Frigyes megalapozta a funkcionálanalízist, és létrehozta a Szegedi Matematikai Iskolát, amely Haar Alfréd munkásságával együtt a későbbi alkalmazott matematikai kutatásokat is lehetővé tette.

– Hasonló a helyzet a mesterséges intelligenciával, amellyel a szegedi egyetemen évtizedekkel ezelőtt a világon is az elsők között kezdtek stratégiai szinten foglalkozni. Tavaly nyáron ehhez kapcsolódóan beszereztük MI alapú szuperszámítógépünket, mely tovább növeli egyetemünk infrastruktúrájának kiválóságát – mondta a kancellár.

Dr. Palkovics László: Az ENL az egyik legsikeresebben működő nemzeti laboratórium lett

Dr. Palkovics László egykori innovációs miniszterként a kezdetektől jelen volt az Egészségbiztonság Nemzeti Labor előzményét jelentő együttműködésben. A mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a projekt záróeseményén elmondta, a Covid járvány kitörésének idején miniszterként azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja meg, a magyar felsőoktatási és kutatóintézeti szféra milyen képességekkel rendelkezik, kik azok a kutatók, akik a vírus terjedésével, következményeivel magasabb szinten tudnak foglalkozni. Felidézett egy videokonferenciát a pandémia kezdetéről, amelyen a kormány több tagja Barabási Albert Lászlóval, a Harvard Egyetem hálózatkutatójával, valamint egy fehér házi tanácsadóval beszélt. Barabási Albert László jelezte, hogy az Egyesült Államokban létrehoztak egy csoportot, amelyik a járvány terjedésének az előrejelzésével foglalkozik. A beszélgetésnek ezen a pontján odafordította a kamerát, és közölte, hogy nálunk is alakult egy ilyen csapat, és Magyarországon ezeket a számításokat Dr. Röst Gergely, az SZTE matematikusa végzi. Dr. Palkovics László előadásában megjegyezte, hogy a szegedi matematikust Prof. Dr. Szabó Gábor, a szegedi prorektor azzal a kérdéssel ajánlotta figyelmébe, hogy tudja-e, ki Magyarország legjobb alkalmazott matematikusa.

Dr. Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Palkovics László elmondta, hogy ezután hamarosan három vezető szakemberből álló csoport alakult meg Röst Gergely, Szócska Miklós és Oroszi Beatrix részvételével, akik a vírus időszaka alatt hetente helyzetelemzésekkel, számításokkal támogatták az operatív védekezést. – Nem volt, amit ne találtunk volna el, a vírus mindig olyan utat járt be, ahogyan ezt kiszámoltuk – mondta Palkovics László. Amikor pedig megjelent a Nemzeti Laboratórium Program, egyértelmű volt, hogy az egyik labort az egészségbiztonságnak fogják szentelni. A volt miniszter szerint az ENL az egyik legsikeresebben működő nemzeti laboratórium lett, mivel tudományos eredményei magas szintűek, és kutatói bebizonyították, hogy az elméleti alapkutatások hozzá tudnak járulni a közösség ügyéhez. Példaként említette, hogy az ENL által felépített modellezési készség nagymértékben hozzájárult a száj- és körömfájás vírusának ellenőrzéséhez, újonnan pedig a szőlőket érintő aranyszínű sárgaság betegség elleni védekezésben kapnak szerepet az ENL kutatói.

Bódis László: Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok program indult

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára azt idézte fel, hogy a Covid elején a minisztérium kabinetfőnökeként Palkovics László őt kérte meg, hogy a Röst Gergelytől kapott napi adatokat, előrejelzéseket készítse elő a reggeli kormányülésekre. Ehhez rendszerint éjjel 2-3-ig kellett várnia, mire az éjszaka dolgozó matematikus befejezte az aznapi elemzéseket. Bódis László megerősítette, hogy az elmúlt időszakban új pályázatot hirdettek meg Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok program néven, és a jövőben évente hasonló típusú pályázati konstrukciót terveznek kiírni, amelynek középpontjában a társadalom és a gazdaság számára legrelevánsabb kihívások állnak. A 20 milliárdos kerettel indult első kiírásra 48 pályázat érkezett 107 milliárd forintos keretösszeggel. A pályázatban idén három nagy tématerületként a mesterséges intelligencia, az egészség és az energiarendszer ügyét határozták meg. Ez által lehetséges, hogy az Egészségbiztonság Nemzeti Labor munkája újabb periódussal folytatódik majd.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Dr. Domokos Péter, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos társelnöke az NKFI Alapból támogatott pályázatok prioritásiból beszélt. Az alap fő eszköze a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP), amelyben 2025-ben 40 milliárd forintos kerettel hirdettek győztes pályázatokat, és a társelnök szerint ebben az évben is jelentős összeg áll rendelkezésre. Az NKKP közvetlenül azokat a kiválósági kutatásokat támogatja, amelyektől az NKFIH azt reméli, hogy a kutatócsoportok a nemzetközi élvonalban tudnak működni. – Arra törekszünk, hogy az NKKP-t a nemzetközi jó gyakorlatoknak megfelelő módon illesszük be a hazai kiválósági kutatások finanszírozásának rendszerébe – mondta Dr. Domokos Péter. Hozzátette: a tudományos rendszer stabilitásának az az alapja, hogy sok PhD-hallgató legyen a kutatócsoportokban. – Ezt az NKFIH részéről a Kutatási Alapból azzal tudjuk támogatni, hogy az Egyetemi Kiválósági Ösztöndíjprogramban (EKÖP) ösztönözzük már a Bsc és Msc hallgatók kutatói tevékenységének beillesztését is a kutatócsoportokba.

Dr. Domokos Péter, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos társelnöke. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Az NKFIH társelnöke szerint a szakpolitika szeretné azt is befolyásolni, hogy milyen irányba fejlődjön globálisan a hazai tudományos potenciál. Ennek az eszköze Tématerületi Kiválósági Program, valamint ide tartozott a Nemzeti Laboratórium program is. Dr. Domokos Péter jelezte, hogy a lezáruló Egészségbiztosítás Nemzeti Laboratóriumban több kiválósági kutatócsoport is van, amely az NKKP-n keresztül is tud támogatást szerezni. Az élettudományokkal foglalkozók számára fontos lehet, hogy az NKFIH-ben az élettudományi ökoszisztéma megerősítése még nagyobb hangsúlyt kapott, 2025-ben a Live Sciences program felhívásának keretében 10 milliárd forintot lehet nyerni gyógyszerkutatásokra, a Ginop Plusz program pedig orvostechnológiai fejlesztéseket fog támogatni.

Prof. Dr. Szabó Gábor: Túlléptek a matematika határain

Prof. Dr. Szabó Gábor, aki 2010 és 2018 között a Szegedi Tudományegyetem rektora volt, régóta képviseli, hogy a projektek megvalósításához szükség van a tudományok és az alkalmazások határán szerzett tudásra. Köszöntőjében elmondta, Magyarországon az 1990-es évek elején a matematika mellett még nem volt elfogadott az alkalmazott matematika, az akkreditációs bizottságban küzdeni kellett az önálló szakirány elismeréséért. – Én az 1990-es években töltöttem némi időt az Egyesült Államokban, ahol már akkor úgy gondolták, hogy a matematikus és az alkalmazott matematikus között az a különbség, hogy előbbi nagyon okos, utóbbinak pedig van állása – mondta derültséget kiváltva a fizikus professzor. Hozzátette, rektori időszakának elején utánanézett, kik is azok a szegedi egyetemen, akik elnyerték az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC), az Európai Unió felfedező kutatásokat támogató pályázati rendszerét működtető szervezet grantjét. A nyertes kutatók között volt Röst Gergely is, ezért ajánlhatta őt a Covid idején az akkori innovációs miniszter, Palkovics László figyelmébe, mint Magyarország legjobb alkalmazott matematikusát, aki éppen járványokkal foglalkozik.

Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Prof. Dr. Szabó Gábor elmondta, nagyra értékeli, hogy Röst Gergely alkalmazott matematikai iskolát teremtett, rendkívül sok tehetséges fiatal van körülötte, és a különböző fórumokon leplezetlen büszkeséggel beszél tanítványai teljesítményéről. E fiatal kutatók a kor szellemének megfelelően túlléptek a matematika határain, és nemcsak egy diszciplinával, hanem a határterületeken megoldandó problémákkal foglalkoznak.

A társadalomnak rövid az emlékezete, sokmindent elfelejtettük már a Covid óta, amit nem kellett volna, vélte Szabó Gábor professzor. – Pedig jobb lenne észben tartani, hogy a rendkívül hatékony globális rendszerek nem elég robosztusak. A társadalomnak újra kellene áraznia a redundanciát, újra kellene gondolnia, hogy az ellátási láncok sérülékenysége miatt a helyben termelt, helyi silókban tárolt gabona nagyobb biztonságot ad, mint amelyik majd egy hajón jön valahonnan – tette hozzá, remélve, hogy az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium tevékenysége folytatódni fog a társadalom hasznára.

Dr. Röst Gergely: Adatok, elemzések, jobb döntések, egészségesebb környezet

Dr. Röst Gergely, az Egészségbiztonság Nemzeti Labor szakmai vezetője előadásában a honnan indultunk kérdésre először is egy fotót mutatott be. Rajta 2009–2010-ben „Magyarország teljes H1N1 pandémia modellező kapacitása” volt látható, azaz a 15 évvel korábbi Röst Gergely matematikus első PhD-tanítványával, az akkor még egyetemi hallgató Knipl Dianával (azóta már a Morgan Stanley kockázatelemzője Londonban) ültek egy tanszéki asztalnál. A modellezésük már akkor fontos eredményeket hozott:
– A modellünk másfél hónappal előre megmondta például, hogy a H1N1 influenza csúcsa milyen magas lesz, és hogy a téli szünet után már nem fog visszatérni a H1N1 influenza. Pedig akkor az orvosok egyöntetűen azt gondolták, hogy ahogyan az az influenzának szokása, a H1N1 is januárban újra megindul. A modellszámítások viszont azt mutatták, hogy nem fog. Ennek nagy szerepe volt a mérlegelésben, hogy az utolsó kétmillió adagnyi vakcinát megvegye-e az ország – emlékeztetett Röst Gergely.

Dr. Röst Gergely matematikus, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Röviddel ezután az SZTE matematikusa az Európai Uniótól ERC-támogatást kapott egy kutatócsoport felépítésére, amelynek a kutatási témája az volt: hogyan lehet az időkéséses differerenciálegyenleteket helyesen beépíteni a járványmodellekbe. A Covid előtt is készítettek járványtani modelleket, például a 2012-es labdarúgó EB idején terjedő kanyaró kockázatáról, nagy kihívásuk azonban a 2020-ban indult járvány lett.

A Nemzeti Labor későbbi területei közül a Covid járvány alatt a járványmatematika (Röst Gergely, SZTE) és az adatvezérelt egészség (Szócska Miklós, Semmelweis Egyetem) már együtt dolgozott, később pedig ehhez csatlakozott az ökológiai terület, az invázióbiológia (Garamszegi László, HUN-REN ÖK) és a járványökológia (Földvári Gábor, HUN-REN ÖK).

Röst Gergely az Egészségbiztonság Nemzeti Labor víziójáról is beszélt: a járványvédekezésben, az ökológiai problémák kezelésében és az adatvezérelt egészség területén olyan tudományos alapot teremtsen, amely valóban segíti a döntéshozatalt.
– Adatok kellenek – fogalmazott. – Minél több és minél jobb minőségű adatból dolgozunk, annál jobb elemzéseket, modelleket és előrejelzéseket tudunk készíteni. Ezek pedig segítenek abban, hogy jobb döntések szülessenek. És ha jobb döntések születnek, akkor egészségesebb lesz a környezetünk, és egészségesebbek lesznek az emberek is. Végső soron ez az egész munkánk lényege.

Az ENL 4 éve alatt kutatói összesen 400 publikációt jelentettek meg, ebből 250 Q1-es, azon belül 150 D1-es volt. – A pályázat elindulásakor kiírt minimum elvárás 25 rangos publikáció volt, mi vállaltunk 70-et, és ehhez képest teljesítettük a 250-et. A kutatásokba több mint 100 hallgatót, PhD-hallgatót vagy fiatal kutatót vontunk be és mintegy 20 top 100-as egyetemmel van együttműködésünk – összegezte Röst Gergely.

Röst Gergely előadásában sorra vette az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium által kialakított saját monitoring rendszereket. A TÉR-EPI népegészségügyi monitorozó rendszerben számos hazai egészségügyi indikátort lehet böngészni kiváló minőségű vizuális megjelenítésben. – Még annak is érdekes és tanulságos böngészni ezt a rendszert, aki nem egészségügyi szakember, sokat lehet belőle tanulni Magyarországról – jegyezte meg a projekt szakmai vezetője.

A Kullancsfigyelő és a Szúnyogmonitor a betegségeket potenciálisan terjesztő rovarok feltérképezésére szolgál. Az ENL egyik applikációjában a szúnyog fajtájának felismerése mesterséges intelligenciával hang alapján történik, a szúnyoghang-könyvtár az MI segítségével 90 százalék feletti eséllyel be tud azonosítani egy szúnyogot. A fejlesztés további célja, hogy ezt a hangfelismerést csapdákba is be tudják építeni, vagyis a szúnyogcsapdák automatikusan tudják fölismerni, milyen szúnyogot fogtak be.

A Covid járvány első heteiben MASZK néven indított adatgyűjtés továbbfejlesztett változata, MASZK 2 néven Citizen Science projektként indult újra, és jelenleg is várja az önkéntes adatszolgáltatókat az éppen terjedő légúti betegségekről.

Az ENL ezeken kívül VEBIS vakcinahatékonyság-figyelő figyelő hálózatot, valamint háziorvosi és kórházi légútivírus-figyelő rendszert üzemeltet. Az ENL adatvezérelt egészség divíziója Szócska Miklós vezetésével kialakított egy mesterségesintelligencia-motort, amely kutatószobával, nagyméretű adathalmazok becsatornázásával, MI-támogatással segíti az egészségügyi ellátórendszerek menedzselését. Országos digitális patológia programjuk szintén mesterséges intelligenciával támogatva valós időben jelez vissza az orvosoknak a különböző szövettani metszetek elemzésével. Az ENL vizsgálja a betegségben történő elhalálozások statisztikáit is: HUN-MOMO néven indították el a magyar többlethalálozást figyelő rendszert, valamint az Okspecifikus Mortalitási Adatbázist.

20 matematikusi óra, 50 megmentett élet

– Mi is volt az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium eredménye gazdasági oldalról nézve? – tette fel a kérdést Röst Gergely. – Ennek felméréséhez ismerni kell, mekkora károkat okoztak egyes járványok. A COVID pandémia globálisan 4x10¹⁵ forintnyi, vagyis 4 peta forintnyi kárt okozott, ami felfoghatatlanul nagy összeg. 2020-ban Magyarországon a pandémia költsége 30 milliárd forint volt naponta. Látszott, hogy bármilyen kicsit is tudunk javítani a helyzeten, az óriási anyagi megtérüléssel jár.

Röst Gergely előadásának beszédes példája volt az az eset, amikor 2021. március 1-től az AstraZeneca vakcina második dózisának beadását a kutatócsoport tanácsára 4 hétről 12 hétre tolták ki. A probléma mögött egy racionális dilemma állt: a vakcinaínségben a második dózist késleltetve több embert tudnának beoltani egy dózissal; de jobb-e ez a populáció védettsége szempontjából? Az Egyesült Királyságban a 12 hetes ismétlést használták már a járvány eleje óta. Megjelent egy tanulmány is arról, hogy egyetlen dózis időben mekkora védettséget nyújt, és két dózis után valójában mekkora az emberek védettsége.

Dr. Röst Gergely előadása az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium záróeseményén. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Ezekből ki tudtuk számolni, hogy a két stratégia számszerűen mekkora eltérést okoz populációs védettségben. Tulajdonképpen egy konvolúciós integrált kellett kiszámolni, ezt a kollegáim délutánra megcsinálták, és a döntéshozók ennek alapján tolták ki a második oltást 12 hétre. Angliában azt is kiszámolták, hogy a stratégiaváltás ott 10100 halálesetet és 58 ezer kórházi kezelést előzött meg. Magyarországon kevesebb AstraZeneca oltást alkalmaztak Angliához képest, és ez a stratégia is rövidebb időszakot fedett le, így nagyjából 0,5%-ra becsülhető a döntés hatása az angol helyzethez képest, vagyis 50 megmentett emberéletről és 290 elkerült kórházi kezelésről volt szó. A másik oldalon viszont csak összesen mintegy 20 matematikusi óra ment bele, aminek 200 ezer forint körül lehet a költsége. A WHO módszertanát és a kórházi költségeket alapul véve ennek a matematikai számításnak harmincezerszeres megtérülése volt – zárta gondolatmenetét Röst Gergely. Hozzátette, hogy az extrém nagy megtérülések az alkalmazott matematikában nem jelentenek meglepetést. Mint nemrég az SZTE-n egy kerekasztal-beszélgetésen elmondta, az Egyesült Királyságban készült számítások szerint a matematikára fordított összegek megtérülése átlagosan is 600-szoros a gazdaság számára.

Röst Gergely egyetértett a tudományfinanszírozási szakpolitikusokkal, hogy Magyarországnak stratégiai érdeke az ENL által kialakított rendszerek és együttműködések hosszú távú fennmaradása. A projekt szakmai vezetője ezzel kapcsolatban a szakértői bázis esetleges lassú eróziójában látta a kockázatot: – Ha csökken a finanszírozás és az érdeklődés, évről évre kevesebb kutató marad a területen, a fiatalok pedig lassan elmaradnak. A pandémiák közötti időszakban így leépülnek a kapacitások, és amikor megérkezik a következő világjárvány, mindent újra kell kezdeni. Ezt az ördögi kört csak a fenntartható egészségbiztonsági kutatás tudja megtörni – hangsúlyozta Röst Gergely.

Panek Sándor

A borítóképen: Dr. Röst Gergely matematikus, az SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék vezetője, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám