A Nemzeti Tudósképző Akadémia 25. alkalommal rendezte meg a Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozóját Szegeden. Az esemény konferenciája tavaly óta kinőtte az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központot és idén a Pick Arénában rendezték meg mintegy 4000 diák és tanár előtt. A közönség a köszöntő beszédek után Sir Peter Ratcliffe Nobel-díjas brit sejtbiológus előadását hallgatta meg. Az oxfordi kutató 2019-ben megosztva kapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat annak felfedezéséért, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigén elérhetőségét, és hogyan alkalmazkodnak ehhez.
Előadásában Peter Ratcliffe a sejtszintű oxigénérzékelés problémájának kutatástörténeti háttere révén mutatta be, hogyan épülnek tudományos felfedezések korábbi kutatások eredményeire. Előtte azonban megállapításokat tett a tudomány szerepéről; elmondta például, hogy egyetért azokkal, akik szerint történelem gyanánt az emberi erőszak történetét tanítják, pedig a tudomány története fontosabb, mint a katonai hódítások története. Szerinte, ha a fiatalok felfedező tudományt szeretnének művelni, annál is inkább olvasniuk kell a tudomány történetét, hogy megértsék, mások hogyan jutottak felfedezésekre. – És akkor megérthetik, mennyire kaotikus, véletlenszerű, szerencsés fordulatokkal teli a felfedezés folyamata – tette hozzá Peter Ratcliffe, aki szerint a valaha élt tudósok több mint 90%-a ma él. Ennek oka, hogy a felvilágosodás óta a tudás egymásra épül, mégpedig teljesen kiszámíthatatlan módon, és ezáltal mára már rengeteg tudásunk és technológiánk gyűlt össze, valamint rengeteg lehetőségünk van a felfedezésre.
Ratcliffe professzor a tanárokat tartja a társadalom legfontosabb (és nem eléggé megfizetett) szereplőinek, a diákokat pedig arra intette, tanáraikra figyeljenek, hiszen „amit az agyatokba tesztek, az határozza meg a jövőtöket”.
Kutatásának első heurisztikus felismerése az volt, amikor munkatársaival azonosították az oxigénre érzékeny elemet a vörösvértestek képződésének szabályozásában kulcsszerepet játszó eritropoetin (EPO) hormon termeléséért felelős génben. A felfedezés az volt, hogy a folyamat nemcsak a vese EPO-termelő sejtjeiben, hanem minden sejtben ugyanúgy működik. A történethez tartozik, hogy Peter Ratcliffe az eredményeket összefoglaló publikációt személyesen szerette volna beadni a Nature londoni szerkesztőségébe, de ott a recepciós fél 11-kor közölte vele, hogy „mindenki ebédel”. A kéziratot végül levélben utasították el. „A szakértők köre kicsi volt, szerencsémre kevés volt a versenytárs, és ezért a munkát végül így is sikerült publikálnunk” – tette hozzá a brit professzor.
Sir Peter Ratcliffe Nobel-díjas brit sejtbiológus. Fotó: Nemzeti Tudósképző Akadémia
A következő lépésben William Kaelin (ő is Nobel-díjat kapott Ratcliffe mellett) és mások felfedezték, hogy a VHL tumorszünetelő gén hibája esetén a sejtek úgy viselkednek, mintha állandó oxigénhiányban szenvednének. Ekkor derült ki, hogy a VHL-nek kulcsszerepe van a HIF-fehérje szabályozásában. Ratcliffe szerint a HIF olyan, mint egy kapcsoló: ha kevés az oxigén, bekapcsolja a megfelelő géneket, ha pedig sok, akkor kikapcsolja azokat.
Peter Ratcliffe szerint a nagy felismerés ebben az volt, hogy a HIF-et csak oxigén jelenlétében lehet lebontani. Vagyis, a sejt ténylegesen „meg tudja mérni” az oxigénszintet, mert oxigén szükséges magához a lebontási folyamathoz is.
– Ez egy rendkívül elegáns biokémiai megoldás. A fehérje lebomlása és a lebontás „kapcsolója” maga is oxigénfüggő. Így amikor kevés az oxigén, a lebontás csökken, a HIF felhalmozódik, és beindul az oxigénhiányos válaszprogram – magyarázta a kutató.
De hogyan érzékeli a sejt az oxigént? – szólt a következő megválaszolatlan kérdés. Mi az az oxigénfüggő lépés, amely eldönti, hogy lebontódik-e a HIF?
– Ekkor jött Patrick Maxwell biofizikus és Christopher Schofield vegyész, akik kimutatták, hogy a HIF-fehérje egy bizonyos pontján oxigénnel végzett hidroxiláció történik. Ez egy kémiai módosítás, amely csak akkor történik meg, ha ténylegesen jelen van oxigén a sejtben. Amennyiben ez a hidroxiláció megtörténik, a VHL felismeri a HIF-et, és elindul a lebontás. Ha nincs oxigén, nincs hidroxiláció, és a HIF aktív marad. Ilyen egyszerű és mégis ilyen gyönyörű mechanizmusra ritkán találunk példát a biológiában – mondta Nobel-díjat érő felfedezéséről Peter Ratcliffe.
A HIF fehérje sokszáz gént szabályoz: serkenti a vörösvértest-termelést, elősegíti új erek növekedését, befolyásolja az anyagcserét, valamint módosítja a sejtek alkalmazkodását oxigénhiányhoz. A felfedezés orvosi jelentősége abban állt, hogy kiderült, az oxigénérzékelő rendszer is sok betegségekben játszik szerepet, olyanokban, mint egyes daganatok, ahol a rák alkalmazkodni próbál az oxigénhiányhoz.
A 25. Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozója a szegedi Pick Arénában. Fotó: Nemzeti Tudósképző Akadémia
Az eseményt a Nemzeti Tudósképző Akadémia programjának támogatói, Szeged városa nevében Dr. Botka László szegedi polgármester, a Kulturális és Innovációs Minisztérium nevében Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár köszöntötte. A szegedi polgármester hangsúlyozta, hogy a város növekedését elősegíti a kutatás és a tudás, Bódis László pedig azt emelte ki, hogy a fiatalok innovációs képességétől függ a magyar versenyképesség ügye. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program keretében fiatal kutatók számára címzett alprogramot indítottak.
A Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozóján Prof. Dr. Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese a programban részt vevő további 4 magyarországi egyetem nevében is köszöntötte az eseményt. Elmondta, Szent-Györgyi Albert rektorként 1940-ben meghirdetett szegedi egyetemi célkitűzései ma is követhetők; amikor Klebelsberg Kuno hazahívta Szent-Györgyi Albertet, a később Nobel-díjas biokémikus olyan kutatói iskolát alapított az egyetemen, amelyből akár Banga Ilona, akár Straub F. Brunó szintén megkaphatta volna a Nobel-díjat, és ennek az iskolának a hatása játszott közre Karikó Katalin Nobel-díjában is. Prof. Dr. Széll Márta örömmel invitálta a találkozó középiskolás résztvevőit a Szegedi Tudományegyetemre tanulni.
Prof. Dr. Széll Márta, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese. Fotó: Nemzeti Tudósképző Akadémia
– Kívánom, hogy a Nobel-díjasok által motiváltan és őszinte nyitottsággal és lelkesedéssel vegyenek részt az eseményen, és majd később így is végezzék hivatásukat! Ebben az esetben az elismerés sem fog elmaradni. Lehet, hogy nem Nobel-díjként mutatja meg magát. Lehet egy gyógyult beteg hálás mosolya, amely sokak életét könnyíti meg. Higgyék el, megéri – zárta köszöntőjét Prof. Dr. Széll Márta.
Prof. Dr. Hegyi Péter, a Nemzeti Tudósképző Akadémia programigazgatója előadásában felvetette, hogy a jelenlegi tendenciák szerint világszerte csökken a fiatalok érdeklődése a tudomány iránt.
– Meg kell mutatnunk a tudomány erejét, előnyeit, értékét! Ez az egyik oka annak, amiért megalapítottuk az akadémiát: hogy változtassunk ezen, mert a jövőnk attól függ, hány fiatal látja a jövőjét a tudományban! – mondta a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának Szegedről indult igazgatója.
– Az Európai Unióban 75 éves kora alatt évente 1,7 millió ember hal meg. Ha felhasználnánk a már meglévő tudást, ebből 1,2 millió élet megmenthető lenne. Vagyis az európai halálozások kétharmada azért történik, mert nem alkalmazzuk a tudományos eredményeket a megelőzésben, kezelésben és utókövetésben. Ezért van szükségünk tudomány-orientált orvosokra – hangsúlyozta Hegyi Péter, akinek egyik fontos tudományos eredménye a magyar hasnyálmirigy-gyulladással kezelt betegek utókövetési programja.
Prof. Dr. Hegyi Péter kutatóorvos, a Nemzeti Tudósképző Akadémia programigazgatója. Fotó: Nemzeti Tudósképző Akadémia
A Nemzeti Tudósképző Akadémia vezetője elmondta még, hogy Magyarországon 650 középiskola közül 400 már csatlakozott a programhoz, amelynek keretében 27 regionális oktatási központban 32 biológiatanár irányításával vesznek részt a diákok. Prof. Dr. Hegyi Péter bejelentette, hogy idén a tudósképző akadémia programja kiterjedt kémia tárgyra, ebben 24 regionális oktatási központban 24 kémiatanár vesz részt. A következő években tervbe vették az akadémia matematika-informatikai ismeretekre alapozott tehetséggondozási programját is. A középiskolai programokba olyan gimnazisták (Szent-Györgyi Diákok) jelentkezhetnek, akik már a középiskolában kimagasló eredményt értek el a különböző hazai és nemzetközi versenyeken biológiából vagy kémiából, valamint eltökélt szándékuk, hogy élethivatásul a kutatói pályát válasszák.
A Nemzeti Tudósképző Akadémia Egyetemi Képzési programjába egyetemistákat és doktoranduszokat vesznek fel (ők a Szent-Györgyi Hallgatók), képzésük az ország négy városában (Szeged, Budapest, Debrecen és Pécs), az eddigi 6 helyett 2025-től 8 tudományos műhelyben zajlik.
Panek Sándor
A borítóképen: A 25. Nobel-díjasok és Tehetséges Diákok Találkozója a szegedi Pick Arénában. Fotó: Nemzeti Tudósképző Akadémia
