Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az idei Szent-Györgyi Napokon ünnepi tudományos ülést rendezett az SZTE SZAOK Tanári Testülete az egyetem rektori hivatalának dísztermében. Az ülésen az orvoskar és a klinikai központ kutatói meghallgatták a 2023-as év legjobbnak választott publikációiról szóló előadásokat, majd a Szent-Györgyi Napok Tudós Klubjában Obezitás – vannak megoldások? címmel hangzottak el tudományos előadások. Cikkünkben összefoglaljuk az előadások tartalmát.
A Szent-Györgyi Napok tudományos ülésének kezdetén Hoczopán Szabolcs, az SZTE Klebelberg Könyvtár Tartalomszolgáltatási Osztályának vezetője arról számolt be, hogy a könyvtár 2024 decemberétől minden egyetemi polgár számára ingyenesen elérhetővé teszi a Scite nyelvi modellt. A Chat GPT-től eltérően ennek a nyelvi modellnek a tanítására a világ tudományos kiadónál megjelent publikációk teljes szövegét felhasználták, nem csupán a metaadatokat. A Scite ezért mentes az intelligensen összefoglalt tévedésektől és a tudományos témák hallucinációitól. A szolgáltatás megismerésére a könyvtár rövidesen online képzési időpontot hirdet.
Az ülésen a 2023-as év legjobb publikációinak sorában Dr. Magyar Dániel rezidens (SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika) és Szabó Ágnes PhD-hallgató (SZTE SZAKK Neurológia Klinika) a 2023-as évben kiemelkedő TDK- és PhD-hallgatói közleményeikről tartottak prezentációt.
Az 2023-as év legjobb alapkutatási publikációjául Dr. Berényi Antalnak, az SZTE SZAOK Élettani Intézet tanszékvezető egyetemi docensének szakcikkét választotta az orvoskar. Előadásában Dr. Berényi Antal kutatócsoportjának kísérleteit foglalta össze; a publikációban egér modellben mutatták ki, hogy az agyi neuronok közötti kommunikációt szolgáló egyes agyi ritmusok úgynevezett gamma oszcillációjának hangolása hatással lehet az érzelmek kódolására. A kutatási eredmény új, akár emberi gyógyászatban is alkalmazható terápiás lehetőségeket vetít előre azoknak a depresszióknak a kezelésében, amelyek ellenállnak a gyógyszereknek és a pszichoterápiának.
Dr. Berényi Antal, az SZTE SZAOK Élettani Intézet tanszékvezető egyetemi docense. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Korábbi tanulmányok már igazolták, hogy az említett gamma-oszcilláció változásai a depresszió biomarkerének tekinthetők az orrüreg fölött elhelyezkedő szaglógumóban, amely amellett, hogy a szaglás központja, az érzelmek kódolásáért felelős agyi régió is egyben. Erre alapozva építette fel kísérleteit Berényi Antal kutatócsoportja. Az egyik kísérletben a kutatók genetikai technikával meggátolták az egerek szaglógumó-idegsejtjeinek működését, vagyis „kiütötték” a gamma-oszcillációt és ennek következtében az állatok a depresszióhoz hasonló viselkedést mutattak. Kérdés volt azonban, hogy a morfológia változása vagy a funkciókiesés keltette-e ezt a hatást. Ekkor egy másik kísérletet építettek arra a kérdésre, hogy vajon a depresszióhoz hasonló tüneteket vissza lehet-e fordítani egy olyan eszközzel, amely fázis szinten felerősíti az agy gamma ritmusait, miközben megtartja azok természetes ütemét. Kiderült, hogy a tünetek visszafordíthatók: ha a szaglógumót érő fényhatás a gamma oszcilláció fázisával megegyező volt, az eltüntette a depressziós tüneteket, míg az ellenfázisú fény, vagyis az agyi ritmus csendesítése újra előidézte azokat. A kísérletek igazolták, hogy megfelelő eszközzel a gamma-oszcillációk erősítésére terápia is építhető. Dr. Berényi Antal elmondta, hogy az általuk fejlesztett eszköz humán terápiára is alkalmas lehet, és ezzel a későbbiekben szeretnének transzlációs kísérleteket tervezni.
A 2023-as év legjobb klinikai publikációjáról Zsigmond Előd-János, az SZTE Belgyógyászati Klinika tavaly végzett PhD-hallgatója tartott előadást. Ennek témája a transzvénás elektródák eltávolítására használt lézeres és mechanikus eszközök összehasonlítása volt.
Dr. Peták Ferenc egyetemi tanár, az SZTE SZAOK és TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet vezetője a mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásának lehetőségeiről, dilemmáiról beszélt előadásában. A generatív mesterséges intelligencia jelenleg is orvosi területen használatos fejlesztései közül a Google Med PaLM nyelvi modelljét emelte ki, amelyet orvosi kérdések megválaszolására fejlesztettek. A MI működési hatékonyságára Dr. Peták Ferenc egy szemléletes eszközt mutatott be, ami a számjegyek írása közben arról ad súlyozott előrejelzést, hogy az adott vonásból melyik szám alakul ki. Ebben a modellben 50 paraméter nagy pontossággal megjósol 10 számjegyet, míg a Chat GPT3 175 milliárd tanító paraméterrel rendelkezik, a 4-es változat pedig olyan sokkal, hogy nem is közlik a számát. A nagy erőforrásigény miatt is fontos megérteni, hogy a rendszer bemenete és kimenete között mi történik; a fekete doboz effektus miatt ugyanis a rendszer belső működését egy bizonyos bonyolultsági fok után nem lehet objektív módon leírni.
Dr. Peták Ferenc egyetemi tanár, az SZTE SZAOK és TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet vezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia használatában az idősödő népesség, a kollektív betegségek előfordulási gyakorisága és az egészségügyi dolgozói létszámhiány miatt az orvosi alkalmazások az élvonalban lesznek. Dr. Peták Ferenc szerint már most is vannak nehezen hihető képességű alkalmazások, ezek közül az egyik csupán egy mellkasröntgen alapján, sok millió beteg adataiból tanulva jósolja meg az egyéves túlélés esélyét, egy másik pedig egy szelfiből következtet a betegség jelenlétére. Az orvosinformatikus egytemi tanár úgy vélte, a jelenlegi legfontosabb fejlesztési irány a képfeldolgozás és diagnosztika, valamint már ma is nagy jelentőségűek a személyre szabott orvoslási, a gyógyszerfejlesztési, a robotsebészeti, a virtuális beteg asszisztens alkalmazások.
Ahogyan egy önvezető autó esetén dilemmát okoz, hogy melyik egyidejű baleseti veszélyt kerülje el, úgy az orvosi környezetben is vannak dilemmák. Ha egy sebészrobot, tette fel a kérdést Dr. Peták Ferenc, egy tumor esetén dönthet a teljes vagy a környező szerveket kímélő eltávolítás között, ki lesz a felelős a döntésért? Ez a döntési helyzet azonban ma még nem fordulhat elő, az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló paktuma ugyanis magas kockázatú kategóriába teszi az orvosi MI-alkalmazásokat, és ebben a döntés mindig az emberhez tartozik. A medicalfuturist.com weboldal becslése az adatalapú és repetitív területeket, a bőrgyógyászatot, radiológiát, szemészetet sorolja a leginkább mesterséges intelligenciát használó területek közé.
Dr. Peták Ferenc szerint az alkalmazások fejlesztésében és bevezetésében kulcsfontosságú az orvoskutatók és a mesterséges intelligencia szakemberek együttműködése, valamint a szakterület képzése. Ennek érdekében az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetben 2024 szeptemberében elindították A mesterséges intelligencia élettudományi alkalmazásai kurzust.
Panek Sándor
Mára már az obezitás, vagyis az elhízás globálisan olyan szintet ért el, hogy nincs olyan terület a Földön, amit ne érintene a túlsúly, vagy annak valamilyen következménye. Az elhízás napjainkra a halálozási okok között megelőzte a dohányzást és az alkoholizmust, így a dobogó első fokára került mint az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázati tényező. Ez alól hazánk sem kivétel, itthon évente 20-21 ezren halnak meg az elhízással összefüggésbe hozható betegségek – például stroke, koszorúér-betegség, diabétesz – miatt. Nem meglepő tehát, hogy az obezitást 1984 óta betegségként tartják számon.
Dr. Lengyel Csaba, az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egyetemi tanára, az SZTE SZAKK Klinikai Központ elnöke előadásában elmondta, az európai felnőtt lakosság körében a túlsúly és elhízás átlagosan 53 százalékos aránnyal fordul elő, és Magyarország rendszerint az élvonalban szerepel. Ezen a területen közel 40 éve rendelkezünk epidemiológiai adatokkal: az országos tápláltsági állapot vizsgálata ugyanis 1985-ben indult. Azóta az elhízottak aránya megduplázódott, 16 százalékról 34 százalékra nőtt. Egy 2014-es felmérés szerint a magyar nők 62 százaléka, míg a férfiak 67 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott. A 18–35 évesek körében ez az arány közel 40 százalék, 35 év felett azonban jelentősen emelkedik. A 65 év felettiek között már a lakosság 80 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.
A professzor további igen aggasztó számokra hívta fel a figyelmet. Elmondta, 2019-es adatok szerint a magyar férfiak 77 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Ezért különösen fontos figyelnünk a fiatalokra, mert az elhízás gyakran már gyermekkorban kezdődik: az 5–19 évesek 31 százaléka túlsúlyos. Bár az éves növekedés csekély, 2,5 százalékos, hosszabb távon súlyos következményeket hozhat. A fiatalkori túlsúly jelentősen növeli ugyanis a kardiovaszkuláris betegségek és az azok miatti halálozás kockázatát. Kimutatták, hogy az elhízott serdülők esetében 40 éves korra a kardiovaszkuláris betegségek miatt bekövetkező halálozás kockázata 3,5-szeresére nő. A koszorúér-betegségek okozta halálozás ötszörösére, a stroke kockázata 2,5-szeresére, a hirtelen halál kockázata pedig kétszeresére emelkedik.
Az elhízás kezelésében a testsúly csökkentésének számos jótékony hatása van, amelyek nemcsak a fizikai állapotot, hanem a hosszú távú életminőséget is javíthatják. Mint Dr. Lengyel Csaba kifejtette, már 5 százalékos testsúlycsökkentés jelentős egészségügyi előnyökkel járhat. Csökkentheti például a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, javíthatja a zsírmáj állapotát, és enyhítheti a hormonális problémákat. Sőt, ha valaki eléri a 10 százalékos testsúlycsökkenést, a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázata is mérséklődik, míg 15 százaléknál nagyobb mértékű fogyás már a szív- és érrendszeri halálozás csökkentéséhez is hozzájárulhat.
A professzor arról is beszámolt, hogy az elhízás kezelésére többféle módszer áll rendelkezésre. Az alapvető megközelítés mindig a diéta és az életmódváltás, amely magában foglalja a kiegyensúlyozott táplálkozást és a rendszeres testmozgást. Azonban sok esetben ez nem elegendő a tartós eredmények eléréséhez, különösen akkor, ha a túlsúlyhoz társbetegségek is kapcsolódnak. Ilyenkor a gyógyszeres kezelés hatékony megoldást nyújthat. Az utóbbi években új típusú, úgynevezett GLP-1 receptor agonisták jelentek meg, amelyek nemcsak az étvágy csökkentésében és a fogyás elősegítésében hatásosak, hanem javítják a metabolikus egészséget is. Ezek a gyógyszerek lassítják a gyomor ürülését, fokozzák a teltségérzetet, és hozzájárulnak a hosszú távú fogyáshoz. Az új generációs gyógyszerek klinikai vizsgálatai azt mutatják, hogy a megfelelő terápia nemcsak a testsúly csökkentésében, hanem a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is kulcsszerepet játszik. Az eredmények szerint akár 20%-kal is csökkenthető a szívinfarktus vagy a halálozás kockázata.
Az obezitás kezelési lehetőségeire más alternatívák is léteznek. Az egyik ilyen megoldásról szólt Dr. Molnár Tamás, az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika Colorectalis munkacsoport vezetőjének, valamint az SZTE SZAOK tudományos dékánhelyettesének előadása, aki az endoszkópos megoldások tükrében vizsgálta az obezitás kezelésének lehetőségeit.
Az endoszkópos eljárások köztes megoldást jelentenek a gyógyszeres kezelés és a sebészeti beavatkozások között. Nagy előnyük, hogy kevésbé invazívak, mint a sebészeti műtétek, és visszafordíthatók, sőt, szövődményrátájuk igen alacsony – mindössze 1-2 százalék–, így mondhatni élethosszabbító, vagy akár életmentő beavatkozásnak számíthatnak. Sőt, a társbetegségek – például a cukorbetegség, vagy a magas vérnyomás – esetében jelentős javulás is elérhető általuk. Az endoszkópos beavatkozások közül a legegyszerűbb eljárás, amit már évek óta használnak a gyakorlatban, a ballonbehelyezés, amely gázzal vagy folyadékkal tölti ki a gyomrot. Így meggátolják, hogy a beteg többet tudjon fogyasztani. A ballonok mellett a sebészeti vagy endoszkópos varrógépek is megoldást kínálhatnak az obezitás problémájára. Itt az eljárás a gyomor méretének csökkentésére irányul. A gyomorszűkítés hatékonysága jelentős, de hosszú távon a fenntartható eredmény érdekében életmódbeli változtatásokra is szükség van, fejtette ki előadásában Dr. Molnár Tamás.
A szakember arra is kitért, az endoszkópos eljárások ma Magyarországon igen alulértékeltek és alulhasználtak. Ennek egyik oka az lehet, hogy ezeket az eljárásokat a társadalombiztosítás nem támogatja, önköltségesek. Az endoszkópia a kevésbé súlyos obezitás kezelésében kínál alternatívákat, amelyek egyre népszerűbbek a bariátriai, vagyis testsúlycsökkentő műtétekkel szemben. Ugyanakkor az endoszkópos eljárások elterjedése nem versenyezhet a gyógyszeres kezelési lehetőségek népszerűségével. „A testsúlycsökkentő terápiát kereső betegek mindössze 5 százaléka hallott egyáltalán az endoszkópiáról Magyarországon, de lehet, hogy még kevesebb” – részletezte Dr. Molnár Tamás.
Összességében a modern súlycsökkentő terápiák – legyenek azok gyógyszeresek vagy endoszkóposak – hatékonyan támogathatják a pácienseket a jelentős testsúlycsökkenésben és a kapcsolódó egészségügyi kockázatok mérséklésében.
Az obezitás elleni küzdelemben a gyógyszeres és endoszkópos megoldások lehetőségeit követően Dr. Paszt Attila, az SZTE SZAKK Sebészeti Klinika egyetemi docense a lehetséges sebészeti eljárásokról beszélt. Elmondta, ezek a megoldások – mint például a sleeve gastrectomia (csőgyomor-műtét), a gyomorgyűrű vagy a bypass-, fontos szerepet játszanak a súlycsökkentésben, különösen azoknál a betegeknél, akiknél a testtömegindex (BMI) meghaladja a 35-öt, társbetegségekkel kísérve, 40 fölötti BMI esetén pedig abszolút ajánlott beavatkozásoknak számítanak. Az eljárások jelentős testsúlycsökkenést eredményezhetnek, ami a társbetegségek, például a cukorbetegség, magas vérnyomás és alvási apnoe javulásához vagy akár teljes megszűnéséhez is vezethet.
Dr. Paszt Attila hangsúlyozta, hogy a modern bariátriai műtétek nemcsak a fogyás szempontjából hatékonyak, hanem metabolikus hatásaik révén az életminőség javulását és hosszú távon fenntartható egészségi állapotot is biztosítanak. Mint közölte, a sebészeti beavatkozások továbbra is az egyik leghatékonyabb módszert jelentik a jelentős súlyfelesleg kezelésére. Kifejtette, a sleeve gastrectomia különösen népszerű megoldás, mivel egyszerűbb és kevesebb szövődménnyel jár, mint a komplexebb eljárások, sőt, a súlycsökkenés és a társbetegségek remissziója terén is kimagasló eredményeket ér el.
A szakember kiemelte, a sebészeti eljárásokkal a testsúlyfelesleg akár 60-80%-a is elveszíthető, a javulás pedig hosszú távon fenntartható. Hozzátette, bár ezek az eljárások költségesek és invazívak, a morbiditás és mortalitás alacsony, ami biztonságos és hatékony alternatívát jelent a súlycsökkentésre alkalmas gyógyszeres és endoszkópos lehetőségek mellett.
Fülöp Tímea
A nap utolsó részében a Magyar Állami Operaház magánénekesei, Hábetler András (bariton), Keszei Bori (szoprán) és Boncsér Gergely (tenor) operadarabokat adtak elő Köteles András zongorakíséretével. Zenéjüknek köszönhetően, Hábetler reményei szerint, a közönség mezolimbikus rendszerében annyi szerotonin és dopamin termelődött, hogy a boldogsághormonnal feltöltött orvosok még az egy héttel későbbi pénteken is tárt karokkal, fáradtság nélkül fogadják majd a pácienseket. Az előadások valóban megmosolyogtatták a közönséget, de nem csak a zene miatt. Keszei Bori Carmenként, Hábetler András Don Giovanniként udvarolt a közönségnek, a háziorvos átvezető szövegei és elmesélt történetei pedig rendkívül szórakoztatóak és stand-up-szerűek voltak.
A borítóképen: Ünnepi tudományos ülés a Szent-Györgyi Napokon. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
