SZTE magazin

Nyito_vilaghaborus_Lebombazott_gyerekklinika

A világháborús tanévekben és a „győzelem napjain” a szegedi egyetem

Hogyan lehetséges, hogy május 8., május 9. és szeptember 2. is „a győzelem napja”? A második világháború 6 évében milyen hírek között élték mindennapjaikat a szegedi egyetem professzorai és hallgatói? Az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapjáról elérhető digitalizált kiadványokba, többek között a 80 és 75 évvel ezelőtt megjelent újságokba is belelapoztunk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

19. szegedi tanévének kezdetére készült a Ferenc József Tudományegyetem a második világháború kirobbanásakor. „A helyzet változatlanul súlyos. London újabb választ küldött Berlinbe. Újabb erőfeszítések a békéért, újabb katonai rendszabályok. Általános mozgósítást rendeltek el Lengyelországban 40 éves korig” – írta szalagcímében az 1939. augusztus 31-én megjelenő Délmagyarország. A vakációból a tanév kezdete felé közelítő hónap végén a béke jele, hogy az egyetem csak a Sport rovat hírei között szerepelt.

Az 1. szegedi egyetemi tanévben, az 1921-ben alapított KEAC, azaz Kitartás Egyetemi Athlétikai Club az egyik szereplője az „őszi bajnoki játékról” szóló beharangozónak: „…A KEAC a Vasas elleni meccsére szintén kétkapusedzéssel készül. Mivel visszatértek Szegedre a főiskolai világbajnokságon szereplő játékosai, egymás ellen küzdenek tréning keretében az egyetemisták…”


Cimlap_masodik_becsi_dontes_j_dm_1940_197_pdf

 

Az egy esztendővel későbbi háborús időszak, az 1940-es augusztus végi jeles nap azonban nagy változást hozott a szegedi felsőoktatás szereplőinek életében.

 

 

Harc az universitaáért

 

A 80 évvel ezelőtti úgynevezett második bécsi döntésről és következményeiről címlapon számolt be a Délmagyarország 1940. augusztus 31-i száma. Egy nappal később azt adta hírül a napilap, hogy a Ferenc József Tudományegyetem tanácsa „Bartók György dr.” elnöklete alatt „rendkívüli tanácsülést tartott”.

A Kolozsvárról 1919-ben száműzött, 1921-ben Szegeden befogadott egyetem ugyanis visszatérni készült „ősi fészkébe”, az ismét Magyarországhoz tartozó Erdély fővárosába.

 

Miként maradhat Szeged egyetemi város? A kérdésre adható választ Tonelli Sándor vezércikkben fejtette ki a napilap szeptember 3-i számában. A publicista írta le először: „…A szegedi egyetem zárókövét Horthy Miklós kormányzó helyezte el az árkádok alatt s a frigyet, amely a várost és az egyetemet összekapcsolja Magyarország kormányzója pecsételte meg. Ha a törvényhozás visszaadja a kolozsvári egyetemnek a históriai jogon öt megillető címet. Ugyanakkor adja meg a szegedi egyetemnek is a jogosan megillető címét: Horthy Miklós tudományegyetem…”

A történelem hozta új helyzet nehézségeit Harc a szegedi egyetemért címmel kolumnás összeállításban vázolta a regionális napilap 1940. szeptember 5-i száma.

A rendkívüli háborús helyzetben gyors döntés született. Az újság 1940. október 2-én már arról számolhatott be, hogy Teleki miniszterelnök ismertette erdélyi programját”, illetve bejelentette a szegedi Horthy Miklós-egyetem megszervezését”. Továbbá: „… Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a Ferenc József-tudományegyetem újjászervezéséről és a Horthy Miklós-egyetem felállításáról szóló törvényjavaslatot ismertette...”


Horthyegyetem_dm_1940_257_pdf


Szegedről visszaköltözött Kolozsvárra a Ferenc József Tudományegyetem, de a Tisza-parti városban 1940. november 11-én „országraszóló fényes ünnepség keretébenmegnyílt az új „Horthy Miklós-egyetem” – derül ki az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből elérhető DélmagyArchív repozitóriumba gyűjtött regionális napilap digitalizált példányait, például a XVI. évfolyam 257. számot lapozgató olvasó számára.

 

 

7 bomba a gyerekklinikára

 

Az 1939. augusztus 31. napjával kezdődő és 1945. szeptember 2. napjával záruló 6 év világháborús időszakról online tárlat érhető el az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján. A XX. század második világégésének eseményeit fölsoroló Kronológia lapjait kinyitva az egyetem sorsának alakulásáról nincs adat, ellenben Szeged nevére 3 dátumnál bukkanunk.

 

A világháború a Tisza-parti várost 1941. április 7-én azzal érte el, hogy „jugoszláv légitámadás” rombolt Szegeden. Erről egy nap múlva a Délmagyarország „csak” a 3. oldalon számolt be. A „Jugoszláv gépek légitámadása Szeged ellen” című tudósítás szerint „csak jelentéktelen kárt okoztak, a támadások egy áldozatot sem követeltek”.


Elso_bombatamadas_dm_1941_080_pdf


E lapszámban az egyetemről 2 cikk tesz említést. „Az egész nemzet gyásza kísérte utolsó útjára gróf Teleki Pált” című tudósításból megtudhatjuk, hogy: „… A koporsó leeresztése után székely egyetemi hallgatók erdélyi földet szórtak a koporsóra…” A Sport rovatban pedig arról tudósítanak, hogy „Elmaradt a Vasutas – SzEAC NB. II. osztályú rangadómérkőzés. Az utolsó pillanatban még olyan intézkedések történtek, amelyek a mérkőzés lejátszását célozták, a rendelkezésnek azonban nem tehetett eleget az egyetemi csapat és a küzdelem elmaradt…”

 

A szegedi napilapot 1944 áprilisában betiltották. Az újság 1944. november 19-én indult újra. A háború utáni, 1945. május 13-i összefoglaló cikkből derült ki, hogy 1944. június 2. és szeptember 3. között a „szövetséges légierő” 6 bombatámadást intézett szegedi célpontok ellen, 72 légiriadót fújtak, 1022 bomba hullott a városra. A légitámadások végül 146 áldozatot követeltek.


Bobmatalalat_Aradi_vertanuk_teren


Megsérültek egyetemi épületek is. Például 1944. július 3-án a bombák a szegedi Aradi tér környékére és a klinikakert területére hullottak. Ekkor lett romos a bőrgyógyászati klinika, a Horthy internátus, illetve a mai 1. számú járóbeteg gondozó.

1944. augusztus 24-én délelőtt 49 repülőgép 190 gyújtóbombát dobott le, találat érte – többek között – a piarista gimnáziumot.


Lebombazott_gyerekklinika_j


Az 1944. szeptember 3-án délelőtt Szeged fölött cikázó 42 gép 130 rombolóbombától szabadult meg. Ekkor semmisült meg a szegedi vasúti híd, s közelében 7 találatot kapott a Gyermekgyógyászati Klinika épülete, amely – az alagsort kivéve – romba dőlt. Szerencsére onnan az előző napon Alsótanyára, a mai Mórahalom területére költöztették a gyerekeket…

 

A virtuális egyetemi kiállítás világháborús Kronológiája is kiemeli: 1944. október 11-én Szegedre bevonulnak az orosz csapatok…

1944. december 1-jén Szegeden alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Az e szervezet lapjává lett Délmagyarország 1944. december 2-án az egyetemmel foglalkozva, többek között közölte: „Értesítjük a vidéki egyetemi és főiskolai hallgatókat, közép-, közép-fokú és szakiskolai tanulókat, valamint az iparostanulókat (tanoncokat-, hogy a felsőipariskolai tanulóotthon Rigó utca 24/c. szám alatti épületében megkezdi működését…”

 

 

Légópincében indult az utolsó háborús egyetemi tanév

 

Légiriadó miatt az egyetem kolozsvári központi épületének az óvóhelyén tartották meg 1944. szeptember 17-én a tanévnyitó közgyűlést.

„Az 1943/44. tanév a háború ötödik esztendeje volt, s ez természetesen éreztette hatását egyetemünk életében is” – kezdte a közelmúltról beszámoló új tanévet nyitó beszédét Buza László. A „lelépő rektor” elmondta: Kolozsvárott az akkori első félévben 2745 hallgató iratkozott be, „több mint egyetemünk életében bármikor”. Ám a tudományos kutatás eszközei nehezen voltak beszerezhetők, s „nehéz volt biztosítani a nyugodt egyetemi munka előfeltételeit is”.

„Az egyre jobban eldurvuló háború hatása alól nem tudta kivonni magát senki. Ehhez járult a bizonytalanság, mely a legközelebbi jövőt fedte. Állandóan foglalkoztatott mindnyájunkat a kérdés, hogy mit tehet az egyetem a háború sikeres befejezése érdekében?” – fogalmazott a kolozsvári rektori tisztségtől búcsúzó jogász professzor.

Az előadásokat 1944. „április 13-án be kellett fejeznünk s a kötelező kollokviumokat, vizsgákat és szigorlatokat a félév bezárása után lehetőség szerint egy hónapon belül fel kellett vennünk. Ez a rendelkezés, rendkívüli feladatok elé állította különösen az ifjúságot, de a feladatot sikerült megoldani. Az egyetem épületei közül többet katonai célra vettek igénybe.” Példaként említette, hogy Kolozsvárott „a közgazdaságtudományi kar Bástya utcai egész épületét át kellett adnunk, de a kar hamarosan elhelyezkedett a központi épület üressé vált tantermeiben s fennakadás nélkül tovább folytatta a munkát. Június közepén 10 napig még további lehetőséget tudtunk biztosítani a vizsgákra és szigorlatokra, úgy, hogy a hallgatók közül mindenki szabályszerűen lezárhatta folyó évi tanulmányait…” – olvastuk a „Beszámoló a Kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem 1943/44. tanévi működéséről” című dokumentumban.

 

A szegedi felsőoktatási intézmény háborús időszakáról az Egyetemi Élet 1946. szeptemberi számában az olvasható, hogy „dr. Purjesz Béla rektor mondott ünnepi beszédet, visszapillantva a szegedi tudományegyetem eddigi történetére. Megelégedéssel állapította meg, hogy a második világháborúval bekövetkezett gazdasági és másirányú nehézségek ellenére is, a tudományos és oktatótevékenység egy pillanatra sem lankadt el. Értékes adatokkal szolgáló előadása végén felolvasta azoknak nevét, akiket az egyetemi tanács dicsérő elismerésben részesít az egyetem megmentése, illetve újjáépítése érdekében kifejtett munkájáért.”

„…Szeged felszabadulásakor az egyetem ifjúságának csak egy kis része volt a városban, hiszen ha nem is menekültek el, de legtöbbjük vidéki volt és szüleinél tartózkodott. A háborús nehézségek még azután is jó ideig gátolták az egyetem székhelyére való utazást. A Szegeden lévő egyetemi és főiskolai ifjúság az első időkben még nehezen mozdult meg, nem látta tisztán tennivalóit és különben is az újonnan meginduló előadások iránt érdeklődött inkább…” – írta Lőkös Zoltán Az értől az óceánig című cikkében.

 

 

A német és japán kapituláció után

 

75 évvel ezelőtt, 1945. május 7-én Reimsben írták alá a németek „az előzetes kapitulációs okmányt”.

1945. május 8-áról 9-re virradó éjjel lépett életbe a Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló dokumentum.

„A háború végét bejelentő ünnepélyes nyilatkozat minden órában várható” – olvasták a Délmagyarország címlapján a 75 évvel ezelőtti május 8-i újságot lapozgatók.


Gyozelem_napja_j_dm_1945_102_pdf1


A korabeli hírlapírók az egyetemmel kapcsolatban arról tudósítottak, hogy „Szabályozzák az egyetemi tanárok igazoltatását”. A szalagcímek is jelezték a „rendszerváltást”. „A szegedi egyetemi ifjúság kiáltványban követeli a reakciós elemek eltávolítását – József Attila nevéről kívánják elnevezni az egyetemet – A kiáltvány követeléséhez két egyetemi tanár is csatlakozott…”

Az apróhirdetések között Komócsin Illés aláírásával kapott hangsúlyt a „Felhívás”. „Az Államrendőrség szegedi főkapitányság politikai osztálya felhívja Szeged város közönségét, hogy aki dr. Bazsó Sándor, az egyetemi gyermekklinika volt adjunktusának politikai magatartásáról közelebbit tud, szóban vagy írásban jelentse a fenti osztálynál…”

 

Európában 1945. május 8-án éjjel ért véget a háború. Erre emlékezve Európában május 8., az időeltolódás miatt az egykori Szovjetunió utódállamaiban május 9. a „győzelem napja”.


A XX. század második világégésének záró dátuma 1945. szeptember 2., mert az amerikai Missouri csatahajón aláírták a japán fegyverletételről szóló okmányt.

A jeles napon megjelenő Délmagyarországból kiderült, hogy A szegedi egyetem orvosi fakultása határozott a megüresedett orvosi tanszék betöltéséről. Szent-Györgyi Albert helyére dr. Straub Brunót, Rusznyák István tanszékére Purjesz Bélát hívta meg a fakultás”.

Az apróhirdetések között most az az információ bújt meg, hogy „Egyetemista keres bútorozott szobát, lehetőleg a belvárosban…”

A szegedi napilap 1945. szeptember 4-én adta hírül: „Vasárnap aláírták a fegyverletételi okmányt”… Itt már a címben is szó esik arról, hogy „Truman elnök: Szeptember 2. a hivatalos győzelem napja, a szabadság győzelme a zsarnokság ellen. A szövetségesek új világot építenek, amely az igazságon alapszik…”

 

SZTEinfo – Összeállította: Újszászi Ilona

Fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár,

Móra Ferenc Múzeum

 

Korábban írtuk:

100 éve: Kolozsvárott megszűnik a magyar egyetem, amelyet Szeged befogadni készül

Évfordulók: Címlapon a szegedi egyetem ügye

Évforduló: A Szegedi felsőoktatás története

Miért fontos, hogy ismerjük a Szegedi Tudományegyetem intézményi gyökereit?

Az SZTE centenáriumára készülő egyetemtörténeti kötet szerzői találkoztak

Közös egyetemtörténeti kutatást indít az SZTE és a kolozsvári BBTE

Készül a második egyetemtörténeti kötet – Közösen tárják fel a forrásokat a szegedi és a kolozsvári történészek

A kolozsvári egyetem háborús napjait mutatták be az SZTE-n

Nagyító alatt egyetemünk története

Egyetemtörténeti konferenciát tartottak az SZTE-n

Kiállítással emlékeznek Cholnoky Jenőre

Egyetemtörténeti kiállítás nyílt a TIK-ben

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01