SZTE_tortenete

Évforduló: A szegedi felsőoktatás története

A szegedi univerzitás eszmetörténeti és intézményi gyökere a Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelem, majd lengyel király és Litvánia nagyhercege által Vilnában 1581. május 12-én kiadott alapítólevéllel Kolozsvárott létrehozott egyetem. A kolozsvári akadémia jelentőségét jellemzi, hogy a XVI. század végén magyar földön egyetlen felsőfokú iskolaként működött.

Szeged históriájában is messzire nyúlnak az egyetemalapítási törekvések. Például a megyei gyűlés 1790-ben hozott határozatot, hogy a Tisza-parti városban filozófiai iskolát hozzanak létre, hogy „felsőbb oktatás” teremtődjön Szegeden.


Egyetemet kért az 1879-es tiszai árvíz pusztítása után újjáépülő Szeged (például 1882-ben, 1893-ban, 1906-ban, 1910-ben is). Az egyetemalapítási erőfeszítések 1921-re hoztak eredményt: a történelmi viharban Kolozsvárról száműzött egyetemet „ideiglenesen” Szegedre helyezték. (Az erről szóló 1921. évi XXV. Törvénycikket a Budapesti Közlöny hirdette ki 1921. június 27-én.) A Ferenc József Tudományegyetem első szegedi tanévet 1921. október 9-én nyitották meg.


Az újabb történelmi fordulat eredményeként (az 1940. évi XXVIII. Törvénycikk értelmében) a szegedi egyetem kettévált. A Ferenc József Tudományegyetem egy kisebb része visszaköltözött eredeti székhelyére, Kolozsvárra. A másik, nagyobb része Szegeden maradt, és Horthy Miklós Tudományegyetem néven folytatta munkáját. A két intézmény kapcsolatának lényegét a Nobel-díjas rektor, Szent-Györgyi Albert úgy fogalmazta meg, hogy „Jogilag új egyetem vagyunk, de a mi gyökereink is messze nyúlnak vissza, és semmiféle jogi formula nem fejezi ki azt a bensőséges viszonyt, amely minket a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemhez köt. Mi egy törzsnek vagyunk két hajtása...”


Az intézmény 1945-ben a Szegedi Tudományegyetem nevet vette föl. A felsőoktatást érintő változások hatására a szegedi intézményből 1951-ben kivált az orvoskar és létrejött a Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZOTE). A másik három (állam- és jogtudományi, bölcsészettudományi, természettudományi) kar Szegedi Tudományegyetem néven működött tovább, majd 1962-ben felvette egykori hallgatója, a költő József Attila nevét, lett József Attila Tudományegyetem (JATE). A szegedi orvosegyetemet 1987-ben Szent-Györgyi Albertről nevezték el.


A szegedi és hódmezővásárhelyi felsőoktatási intézmények integrációjával 2000. január 1-jén született meg a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Az SZTE 12 kara az agrár, a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi, az informatikai, a jogi és igazgatási, a műszaki, a művészet, a művészetközvetítés, az orvos- és egészségtudományi, a pedagógusképzés, a sporttudományi, a társadalomtudományi és a természettudományi területeken egyaránt kínál képzési programokat.


Az SZTE magas színvonalú kutatási, kutatás-fejlesztési, oktatási és tudományos munkája és eredményei elismeréseként elnyerte a Felsőoktatási Minőségi Díjat, a kutatóegyetemi címet, a kiemelt egyetemi címet, folyamatosan szerepel a legismertebb egyetemi világrangsorokban.

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:

Innovációs és Technológiai Minisztérium