Az 1581-ben alapított „kolozsvári lyceum tudományos egyetemmé egészíttessék ki, mely a pestinek módjára lesz szabályozandó és szintúgy egyenesen a közoktatási miniszter hatósága alá rendeltetik” – mondta ki 1848 augusztusában az úgynevezett Unió-bizottság. E nagy terv szertefoszlott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverésével, majd újra feléledt a kiegyezéssel. A „megújult Magyarország” második tudományegyetemét 1872-ben négy egyetemi karral hozták létre Kolozsvárott.
47 év Erdély fővárosában
„Az egyetemet nem néma fala, hanem tanárainak szelleme alapítja meg” – mondta a Kolozsvári Magyar Királyi Egyetem első rektora. Berde Áron az egyetemet megnyitó 1872. november 10-i közgyűlésen mintha megérezte volna, hogy 47 év működés után, 1919 végén a román hatóságok száműzik a kolozsvári magyar egyetemet.
258 beiratkozott hallgatóval indult meg Kolozsvárott az egyetem munkája 1872-ben. Az intézmény 47 év alatt megtett nagyléptékű fejlődését A KOLOZSVÁRI M. KIR. FERENC JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM TÖRTENETE 1872–1919 című kötet részletesen taglalja. (E könyv digitalizált változata SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerében fellelhető.)
Levéltári és egyéb forrásokra támaszkodó műként készül a SZTE és elődei című egyetemtörténeti könyv-sorozat második kötete. A Szegedi Tudományegyetem centenáriumára, 2021-re megjelenő tanulmánykötet erdélyi és magyarországi szerzői – várhatóan – újdonságokkal is szolgálnak majd a Kolozsvári Magyar Királyi Egyetem első 47 évéről.
A 2018. szeptember 21-én műhelybeszélgetésen összegezett eddigi eredményekről beszámoltunk az SZTE Hírportálján is. Az SZTE centenáriumára készülő egyetemtörténeti kötet szerzői találkoztak című cikkből – többek között – kiderül: „A kolozsvári professzori kar vagyoni és a multipozicionális csoporton belüli helyzetéről adott képet Toth Szilárd, aki arra a feladatra vállalkozik, hogy bemutassa az egyetem, a város és Erdély kapcsolathálóját békeidőben és háborúban. Fölvillantotta: 15 professzor is tagja volt a 46 leggazdagabb polgár közösségének a dualizmus korabeli Kolozsvárott”.
A száműzött egyetem
„1919. május 12-re, a kolozsvári egyetem erőszakos elvételének centenáriumára is emlékeztünk és emlékeztettünk az SZTE 2019. május 13-i Egyetemtörténeti rendezvény-sorozatán” – adta hírül az SZTE Hírportálon olvasható tudósítás. A Miért fontos, hogy ismerjük a Szegedi Tudományegyetem intézményi gyökereit? című összefoglalóból kiderült, hogy például: „A megszállástól a száműzetésig – professzorok és hallgatók megpróbáltatásai 1919 tavaszán címmel tartott prezentációt Vajda Tamás. Az SZTE Egyetemi Levéltár igazgatója, a Magyar Felsőoktatásai Levéltári Szövetség elnöke több példával is érzékeltette, hogy a román hatóságok hivatalos deklarációival szemben mit jelentett a kolozsvári valóság…”
A kolozsvári magyar egyetem 1919-es megpróbáltatásai és erőszakos elvétele című tanulmányában az utolsó világháborús esztendő nehézségeit mutatja be Vajda Tamás. Az SZTE Egyetemi levéltár vezetője a Szeged című városi folyóiratban 2020 áprilisában megjelent dolgozatában idézi Apponyi Albertet, aki párizsi tárgyalásain, 1920. január 16-án kitért a száműzött egyetemek ügyére, mondván: „Külön okmányt fogunk önöknek beterjeszteni, amelyben szemük elé tárjuk mindazon – kulturális értékekben véghez vitt – rombolást, amely ebben az esztendőben történt. Megtudhatják majd belőle, hogy két szép egyetemet is leromboltak: a magyar műveltség ősi központjában, Pozsonyban lévőt, valamint az attól kissé újabb keletűt, a kolozsvárit, melyek mindegyike megfelelt napjaink legmagasabb tudományos elvárásainak. A tanárokat elűzték, és szeretném, ha látnák, hogy kiket tettek a helyükre. Fölhívom önöket, küldjenek ki tudósokból álló bizottságokat, hogy a valós helyzettel tisztába jöhessenek, és elvégezhessék az összehasonlítást. Mégiscsak lehetetlenség, hogy ezek a történelmi múltra visszatekintő egyetemek és egyetemi karok így eltűnjenek, és bárkikkel fölváltsák őket. Az újonnan jöttek képtelenek ugyanis pótolni e nagy tekintélyű művelődési intézményeket.”
A Kolozsváron maradt egyetemisták és tanárok próbái
„A Kolozsvárt maradt tanárok azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy az ősi székhelyen ne szűnjék meg a magyar egyetemi élet s mindent elkövettek az egyetem feltámasztására. Réz Mihály professzor vetette fel az 1920. április 17-én tartott tanácsülésben azt a gondolatot, hogy az erdélyi magyar felekezetek közös erővel állítsanak fel egy felekezetközi tudományegyetemet a Ferenc József tudományegyetem tanárainak bevonásával” – olvasható A KOLOZSVÁRI M. KIR. FERENC JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM TÖRTENETE 1872–1919 című kötetben.
„A jellemzően erdélyi gondolat kedvező fogadtatásra talált és a felekezetek közös tanácsa 1920. június 21-én ki is mondta az egyetem megalapítását; a közös szándékot a három püspök azonnal tudomására hozta a román közoktatási miniszternek” – folytatódik az Erdély egyetemének históriáját feldolgozó tanulmányban a múltidézés. „Az egyetemnek ez az utóélete egyetlen tanévig tartott, a református tanárképző 1920-21-ben működött 36 tanárral és 198 hallgatóval.”
„A felekezetközi egyetem egyetlen tanéven át működött, 1921. szeptember 15-én a közoktatásügyi államtitkárság véglegesen megvonta a működési engedélyt” – zárja a Kolozsváron maradt egyetemisták, tanárok és az egyházi vezetők kísérletének a történetét Vajda Tamás Szeged-beli dolgozatában.
Az 1921 utáni két évtizedben nem beszélhetünk „kolozsvári magyar egyetemi oktatásról”...
Budán át Szeged felé
A kolozsvári egyetemi tanárok nagy része 1919-ben és 1920-ban Budapestre utazott. Magyarország fővárosában igyekeztek fenntartani a kolozsvári egyetem folytonosságát, az oktatást, miközben kutatták – többek között Debrecenben és Szegeden –, hogy hol találhat otthonra az Erdély fővárosából száműzött universitas.
Budán „befejeződtek az egyetemen a beiratkozások. A kveszkurában a beiratkozások eredményéről pontos kimutatást még nem tudnak adni, de általánosságban 2500-re teszik a beiratkozók számát. Tandíjmentességért pedig 1200-an folyamodtak. Ilyenformán kb. 3300 hallgatója lesz az egyetemnek. Az előadások nemsokára megkezdődhetnek. 1–5-ig szünet van, ennélfogva az előadások kezdete legkedvezőbb esetben 6-ikára tehető” – adta hírül a Délmagyarország 1920. április 2-án.
Szeged vezetőiről írja másnap a helyi napilap: „Most a város szeme a kolozsvári egyetemen van s ez új front elé állította az új kórház kérdését, amennyiben a kórházat az egyetem orvosi fakultásának elhelyezése is terheli”.
„Az egyetem ügye” címmel a Délmagyarország 1920. április 20-i számában jelent meg információ Szeged készülődéséről. „Megírtuk, hogy a város tanácsi feliratot intézett az igazságügyi miniszterhez, hogy a királyi Ítélőtábla épületeit az egyetem idehelyezésének céljaira engedje át. Az igazságügyi miniszter kiküldöttje, dr. Zaborszky Gyula államtitkár most Szegedre érkezett, hogy tanulmányozza az egyetem elhelyezésének kérdését. Gondot okoz ugyanis az Ítélőtábla elhelyezése, ami eddigi értesüléseink szerint, alkalmas helyhiányában aligha sikerül. Az államtitkár hétfőn délelőtt dr. Somogyi Szilveszter polgármesterrel, aki szombaton érkezett haza a fővárosból, és dr. Gaál Endre kultúrtanácsnokkal végigjárta a köz-épületeket.”
A Budán az oktatást ideiglenes folytató egyetem szegedi elhelyezéséről a Tisza-parti város polgármestere, Somogyi Szilveszter tárgyalásokat folytatott a fővárosban.
„A kolozsvári egyetem ügyében az egyetem tanári kara kijelentette, hogy igényt tart a királyi ítélőtábla, a leszámoló-hivatal, az állami gimnázium és állami felsőkereskedelmi iskola épületére. Ha ezeket az épületeket megkapják, készséggel helyezik Szegedre ideiglenesen az egyetemet. A minisztériumnál ebben a kérdésben a legjobb indulatot tapasztaltam…” – adott helyzetjelentést a polgármester a „kolozsvári egyetem ügyében” tett lépésekről a regionális napilap 1920. április 21-i számában.
Tehát – az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerén belüli DélmagyArchív repozitóriumban fellelhető, 1920 áprilisában megjelent, a regionális újságban közölt beszámolókból kiderül: a Kolozsvárról száműzött, Budán ideiglenesen működő egyetem vezetői szerint mely szegedi épületekben találhatna otthonra – 100 évvel ezelőtt.
SZTEinfo – Összeállította: Újszászi Ilona
Archív fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár
Források:
A KOLOZSVÁRI M. KIR. FERENC JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM TÖRTENETE 1872—1919
http://univ.bibl.u-szeged.hu/18903/1/erdely_magyar_egyeteme.pdf
Vajda Tamás: A kolozsvári magyar egyetem 1919-es megpróbáltatásai és erőszakos elvétele
http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/2020/03/19/vajda-tamas-a-kolozsvari-magyar-egyetem-1919-es-megprobaltatasai-es-eroszakos-elvetele/?fbclid=IwAR1jcUV97uaFE5a7SGtuBWuTXD2JnQWEyfniUgv9VqmuBQSinfcaQ3UXCvM
Délmagyarország, 1920. április 2.
http://dmarchiv.bibl.u-szeged.hu/3347/1/dm_1920__076.pdf
Délmagyarország 1920. április 20.
http://dmarchiv.bibl.u-szeged.hu/3361/1/dm_1920__090.pdf
*
Korábban írtuk:
Évfordulók: Címlapon a szegedi egyetem ügye
Évforduló: A Szegedi felsőoktatás története
Miért fontos, hogy ismerjük a Szegedi Tudományegyetem intézményi gyökereit?
Az SZTE centenáriumára készülő egyetemtörténeti kötet szerzői találkoztak
Közös egyetemtörténeti kutatást indít az SZTE és a kolozsvári BBTE
Készül a második egyetemtörténeti kötet – Közösen tárják fel a forrásokat a szegedi és a kolozsvári történészek
A kolozsvári egyetem háborús napjait mutatták be az SZTE-n
Nagyító alatt egyetemünk története
Egyetemtörténeti konferenciát tartottak az SZTE-n
Kiállítással emlékeznek Cholnoky Jenőre
Egyetemtörténeti kiállítás nyílt a TIK-ben
