kiemelt_ZKarvalicsL

Digitális örökkévalóság versus világvége

25 éve foglalkozik a digitális kultúrával és technológiával Z. Karvalics László, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék egyetemi docense. Kérdéseinkkel arra kerestük a választ: miért jó, ha kulturális örökségünk digitálisan is elérhető?

- A digitális technológia meghatározza az életünket. Jó ez nekünk?


ZKarvalaics- Attól függ, kit értünk a „nekünk” alatt. Ha arra gondolok, hogy az egyetemi dolgozataimat egykor írógépen körmöltem, ma pedig embertelen mennyiségű levelezést, jegyzetet, e-bookot olvasok a gépemen, akkor azt kell mondani: ha a „nekünk” a tudományos céh tagjait jelenti, akkor számunkra az életet ötévente forradalmasítja az, amit digitális technológiának hívunk. Mint mindennek, természetesen a digitális kultúrának is vannak árnyoldalai, de úgy látom, hogy ez utóbbiak a közbeszédben sokkal hangsúlyosabb helyet kapnak, mint a jótétemények.


- Hány terabájtnyi információ van fent a neten? Számon tartja ezt valaki? Egyáltalán: terabájtokban számolunk még?


- Lehet tudni, de érdektelen a kérdés olyan értelemben, hogy egyre nagyobb bájtokról beszélünk, nagyon vicces elnevezésekkel: zettabyte, jottabyte, brontobyte. Egyetlen napon egyetlen tudományos óriásgépezet alkalomadtán több adatot termel, mint a megelőző kétezer év alatt az írott kultúra, ha a mértékegységünk a byte. Nem a mennyiség érdekes, hanem a minőség és az elérhetőség. Annak okán, hogy ma már rengeteg minden eleve digitálisan termelődik, az égető feladat az, hogy ami korábban más hordozón született és rögzült, az mihamarabb kerüljön be az online örökkévalóságba. Onnantól kezdve a szellemi szférának már nemcsak végső menedéke és őrzője, hanem napi szintű zarándokhelye is a virtuális tér.


- Rengeteg irodalmi, tudományos, művészeti papíralapú kiadvány van, minek ezt feltenni az internetre? Ha az emberiség napjai meg vannak számlálva, kire akarjuk ezt hagyni örökségként?


- Nézőpont kérdése, hogy meg vannak-e az emberiség napjai számlálva – vannak olyanok, akik ezt gondolják. Ők bunkert építenek maguknak, és nem régi kéziratokat digitalizálnak. Ami egyébként rendkívül macerás dolog, mert nemcsak szkennelésre van szükség. El kell tudni olvasni, át kell tudni írni, metaadatokat kell tudni hozzárendelni, érteni kell, hogy miről van szó, olykor néhány antik nyelvet beszélni kell hozzá. Megóvni, megvédeni, megőrizni – ez a feladatunk mindazzal kapcsolatban, ami a maga fizikai valóságában romlandó, illékony, múlékony, sérülékeny, elpusztítható, elveszthető.


ZKarvalaics2
"megóvni, megvédeni, megőrizni – ez a feladatunk"


- A magyar kulturális örökség digitalizációja mellé hogyan rendelhető nemzeti jelző?


- A kulturális sokszínűség egyetemes érték, tehát nemzeti mivolt minden alakváltozata 8legyen szó nyelvről, könyvekről, kéziratokról, térképről, de akár a nemzeti dal- és tánckincsről vagy épület- és tárgyvagyonról) egyszerre fontos a kultúrát magáénak valló és ápoló közösség minden tagja számára, de túlmutat önmagán és a határokon is. Amikor a digitalizált magyar kulturális örökséghez épp egy nem magyar felhasználó fordul, minden egyes kattintásával arról üzen, hogy milyen általános emberi érték testesül meg a nemzetiben.


- A Bölcsészettudományi Karon van örökségmentés?


- A kulturális örökség mesterképzésünk kis létszámú, nagyon fiatal szak. Szervezett, intézményes, tömeges, szisztematikus örökségvédelmi tevékenységünk nincs és nem is lehet. De kis méretben, projekt-szerű oktatással megpróbálkozhatunk. A diákjainkkal most igyekszünk létrehozni egy olyan felületet, amely kéziratos naplók közösségi átírását és megoszthatóságát segíti. Hamarosan közzéteszünk egy ritka, a huszadik század első felét átívelő páratlanul érdekes kortörténeti dokumentumot – egy tégla- és cserépipari mérnök naplóját –, hogy önkéntesek segítségét kérjük a kézírásos oldalak elolvasásához és kiadásra való előkészítéséhez.


Antal Éva Eső

Fotó: Bobkó Anna


További részletek a Szegedi Egyetem magazin lapcsaládhoz tartozó Szegedi Egyetem Magazin 2017. számában.


Digitalis_orokkevalosag


További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2017. számából:

A PhD a negyedik gyermekem

Tévhitek a gyógynövényekről

Megérteni a memória működését

Fajmentő program indul a SZTE Füvészkertjében

Közérthetően a túlsúlyról

Forradalmasíthatja az energiatárolást az SZTE új kutatási projektje

Mobil applikáció és újfajta fejőrendszer segíti a hatékonyabb tejtermelést az SZTE-n

Szeptembertől SSC kurzus a szegedi GTK-n

Versenyzőt és embert formálni - Interjú Sík Márton olimpikonnal

A Monguz Információtechnológiai Kft. kapta az SZTE Alma Mater díjat

Duális képzésről állapodott meg az SZTE és a Coca Cola

Díjazott orvosok párban a családban és a munkában

A szájüregi rák korai felismerését kutatják

Antibiotikumot fejlesztenek szegedi kutatók – megpróbálják „becsapni” a géneket

Ritka betegségek kutatására nyert támogatást a szegedi egyetem

Molekuláris orvostudományi kiválósági központ alakul Szegeden

„A pedagógia legfontosabb princípiumát találtam meg a zenében” – rockkurzus a Szegedi Tudományegyetemen

Baracskai Judit szerepálmai

A szabadság volt az útravaló

Sija Éva: "A mozgás az örök fiatalság egyik titka"

Zeneszerző a felhők felett

Lencsevégre kapott biciklik

Öregdiákjaink sikertörténete - Wodala Márk, az Oscar-gála szinkrontolmácsa

A hónap Alma Mater tagja januárban: Menyhei Szabolcs

Vacsora Zsuzsival – almások Szeged legfrissebb kultzenekarában

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:

Innovációs és Technológiai Minisztérium