Magyarország leghíresebb macskájának, Erzsébet Fenevadovának majd 50 ezer követője van a Facebookon. Az oldal adminisztrátora, Erzsi gazdája egy volt szegedi bölcsészhallgató, Homonnay Gergely, aki szerint szórakoztatva lehet a legkönnyebben tanulni. Az oldal követői így mélyülnek el Petrarca és Shakespeare szonettjeiben.
Erzsi oldala az egyik legdinamikusabban fejlődő magyar Facebook oldal. Gergely szerint, ha nincs promóciós kampány naponta 100-120 fővel növekszik a követők száma, ami még PR-szakemberek szerint is elképesztő szám.
- Ennél sokkal lényegesebb a közösségi médiában, hogy a rajongók mennyire aktívak. Erzsi hívei bármelyik híresség követőit felülmúlják. Népszerűségének titka nemcsak az, hogy cuki, hanem az is, hogy a macskák a legnagyobb világsztárok. Az interneten a legtöbb kattintást a macskás kontentek generálják. Erről rengetek felmérés készült már. Ha van egy nagyon szép macska – Erzsikém szerintem gyönyörű -, és kreatív, nem pedig másolt tartalmat nyom, akkor azt az emberek értékelni fogják. Ez a titok. Így született meg Garfield, Grumpy vagy Simon’s cat. Ha márkát akarok építeni, és „el akarom adni” a macskát, akkor szerintem így kell eljárni. Le lehet másolni is, de szerintem az ciki – meséli Homonnay Gergely.
Hogyan lett Erzsi a Facebook sztárja? Hat és fél éve került Gergelyhez egy véletlen folytán – a történet olvasható Erzsi könyvében, mely hatodik hónapja bestseller –, nagyon sok fotót készített róla, és posztolta is. Aztán eszébe jutott, hogy ő sem szereti mások menyasszonyi ruháit nézegetni a hírfolyamában. -Ha ilyet kapsz az arcodba ezerrel, megunod. Ezért úgy gondoltam, csinálok Erzsikének egy saját oldalt. Aztán Erzsi egyre ismertebb lett, az országos hírnevet pedig az egyik szökése hozta meg.
- A keresésbe bekapcsolódott a magyar sajtó is. Erzsikével a második napon tele lett minden: az Indextől a Velveten át a Blikkig mindenki írt róla. A csúcspont az volt, amikor az RTL Klub Híradójában Szellő István mondta be, hogy meglépett, majd azt is, hogy megkerült. Nagy hírverést kapott a macska. Az emberek pedig imádták Erzsit, pedig elég szemtelen, önimádó, egoista. De egy macskától ez az elvárható viselkedés.
Ezután a kiadók elkezdték keresni Gergelyt. - Sorra jöttek az ajánlatok, mígnem a Libri munkatársa, Haulitus Anikó - aki végül a könyv szerkesztője lett - küldött Erzsinek egy olyan levelet, mintha az angol királynőnek címezte volna. Ha Magyarország legnagyobb kiadója akar könyvet kiadni, amit te írsz meg, annak nem szabad nemet mondani. Így indultunk neki a közös munkának.
Két éven át gyűltek a történetet Erzsikéről és Gergely ismerőseinek a macskáiról. Aztán, amikor már nagyon szorította a határidő, és le kellett adni a kéziratot, nekiült, és pár hét alatt megírta a könyvet. De nemcsak ez kínál olvasnivalót Erzsike követőinek, hanem a rajongótársak is, akik – ha rosszat tesznek - büntetésül szonettet kell, hogy írjanak. Remekmű akad közöttük, nem is egy. Gergely meséli: Erzsike felvállalt missziója, hogy nem csak szórakoztat, hanem tanít is.
- Egyik éjszaka bevillant, hogy írjanak szonettet, mert jó, ha utána olvasnak, ki volt Petrarca, Laura, milyen szonetteket írt Shakespeare. Tanár koromból tudom, hogy a legjobban szórakoztatva, játékosan lehet tanulni. Nem az a cél, hogy költők legyenek, hanem az, hogy nézzenek utána ezeknek a dolgoknak.
Homonnay Gergely az SZTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott angol-német szakon. Először Hódmezővásárhelyen, majd Pesten tanított angolt és németet. Nagyon hamar rájött, hogy a gimnáziumi tanári fizetéséből nem tud megélni, így kénytelen volt a versenyszférában elhelyezkedni.
- Ha megengedhetném magamnak, azonnal visszamennék tanítani, bár nem tudom, mennyire tudnék beilleszkedni egy tantestületbe. De imádtam tanítani. Az egyik álmom, hogy egy angol csoportot a teljesen kezdő szinttől az érettségiig elvigyek, és legyenek felsőfokú nyelvvizsgások is köztük. A tanítás egyelőre nem tűnik közelinek, egy második könyv megjelenése annál inkább, ez most íródik.
Gergely nem csak tanítani, de egyetemre járni is szeretett. A szegedi bölcsészkaron eltöltött öt évre úgy emlékszik vissza: nagyon sokat kellett olvasniuk, egy csomó felesleges dologgal tömték az agyukat, mégis megérte odajárni.
- Az angol szak iszonyatosan erős volt. Hihetetlenül karizmatikus tanáraink voltak, akiktől rengeteget kaptunk. Ha nem Szegedre járok angol szakra, most lehet, teljesen másképp állnék az élethez. Akkor sokkal konformabb lennék, nem biztos, hogy felvállaltam volna például, hogy éveken át hülyének néznek amiatt, hogy egy macska nevében blogolok. Hittem abban, hogy jó, amit csinálok, és az idő engem igazolt. Amikor a könyvem a megjelenést követő első nap bestseller lett, olyanok gratuláltak elsőnek, akik pár hónappal korábban nem tartottak normálisnak. Bizonyos értelemben nem is vagyok az, de ennek őszintén örülök. A szegedi évek is kellettek ahhoz, hogy ennyire szabad legyek.
Szöveg: Antal Éva Eső
Fotó: vizslafotozas.hu
További részletek a Szegedi Egyetem magazin lapcsaládhoz tartozó Szegedi Egyetem Magazin 2017. számában.
További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2017. számából:
Digitális örökkévalóság versus világvége
Fajmentő program indul a SZTE Füvészkertjében
Forradalmasíthatja az energiatárolást az SZTE új kutatási projektje
Mobil applikáció és újfajta fejőrendszer segíti a hatékonyabb tejtermelést az SZTE-n
Szeptembertől SSC kurzus a szegedi GTK-n
Versenyzőt és embert formálni - Interjú Sík Márton olimpikonnal
A Monguz Információtechnológiai Kft. kapta az SZTE Alma Mater díjat
Duális képzésről állapodott meg az SZTE és a Coca Cola
Díjazott orvosok párban a családban és a munkában
A szájüregi rák korai felismerését kutatják
Antibiotikumot fejlesztenek szegedi kutatók – megpróbálják „becsapni” a géneket
Ritka betegségek kutatására nyert támogatást a szegedi egyetem
Molekuláris orvostudományi kiválósági központ alakul Szegeden
Sija Éva: "A mozgás az örök fiatalság egyik titka"
Öregdiákjaink sikertörténete - Wodala Márk, az Oscar-gála szinkrontolmácsa
A hónap Alma Mater tagja januárban: Menyhei Szabolcs
Vacsora Zsuzsival – almások Szeged legfrissebb kultzenekarában