- A Vacsora Zsuzsival rendszeresen játszik a Borfesztiválon, a SZIN-en, és minden év decemberében megrendezitek az évzáró koncerteteket. Három éve kezdtetek el koncertezni, de már korábban is együtt játszottatok. Miért kellett a nyilvános fellépésekkel várni?

- 2013-ban már egy éve volt, hogy együtt zenéltünk Csabival és Gergővel. De egy év kellett ahhoz, hogy megérjen a produkció, és szülessen annyi szám, amivel fel lehet lépni. 2013 augusztusában volt az első koncertünk a Grand Café Várkertben. Azóta folyamatosan koncertezünk, évi 10-12 fellépésünk van főleg Szegeden és környékén, de előfordulunk fesztiválokon, Budapesten és a Dunántúlon is.

- Gondolom, legalább már ezerszer megkérdezték, honnan a Vacsora Zsuzsival név…

- Igen, mindig felmerül ez a kérdés. A névadás a gyerekek esetében is nehéz, hát még a zenekarokéban, ugyanis kimeríthetetlen a nevek tárháza. Fontosnak tartottuk, hogy olyan neve legyen a zenekarnak, amit mind a négyen magunkénak érzünk. De akármilyen ötletünk volt, a zenekarban mindig volt valaki, aki azt mondta rá, hogy ez nem jó. De közeledett az első koncertünk, és valamit csak fel kellett írni a plakátra. Mivel a termet, ahol próbálunk, többen használjuk, egy elektronikus naptárba mindig bele kell írni azt, hogy épp melyik zenekar próbál. Mi általában azt írtuk be, hogy „Csabiék”. Aztán felfedeztük, hogy ha ebbe a naptárba be akarsz írni valamit, akkor nagyon kedvesen ad egy kis segítséget, hogy „Ide írja be az eseményt, például Vacsora Zsuzsival”. Innentől poénból elkezdtük ezt beírni, és aztán ez rajtunk ragadt, megtetszett. Ez is nehezen ment át azért mindenkin, de nem volt idő nagyon ellenkezni, az első koncertünket ilyen néven adtuk. Azóta azt látjuk, hogy ez a név működik, mindenki felkapja rá a fejét. Olyan is van, akinek az a benyomása, hogy ez vérciki, mi ez, mit fognak ezek játszani ilyen névvel? És aztán kiállunk, és látják, hogy nincs is a zenekarban nő… De a koncertek után sokan odajönnek, és elmondják, hogy nagyon kellemesen csalódtak. A nevet szeretjük, mert figyelemfelkeltő. Nyilván azt is sugallja, hogy valamiféle alternatív zenéről lesz szó, és szeretjük azt is benne, hogy magyar, és azt is, hogy a Google keresőbe beríva nincs rá 15 ezer találat, nincs még egy ilyen nevű zenekar.

- Említetted az alternatív zenei vonalat. Hogyan definiálható az a zenei vonal, amit játszotok?

- Igazából így. Alternatív rocknak szoktuk definiálni. A zenekarok zöme nem úgy kezd el zenélni, vagy legalábbis ez a kevésbé egészséges, hogy most akkor játszunk metált vagy alternatív rockot. Hanem elkezdenek játszani, és aztán kialakul a stílusuk. Amikor a Dobbantó tehetségkutatóján jártunk, ahol nálunk sokkal tapasztaltabb zenészekből állt a zsűri, ők például azt emelték ki, hogy ez alternatív rock, de érdekesen keveredik a zenénkben a magyar 90-es évek alternatív vonala - mint a Kispál és a Borz és az utána jövő 30Y -, valamint az a fajta amerikai keményebb vonal amit például a Queens Of The Stone Age képvisel, és nem is gondolták volna, hogy ez a kettő ilyen jól összeházasítható. Úgy látták hogy a mi zenénkben ez harmonikusan, élvezhetően valósul meg, és ezt különlegesnek ítélték meg. Nyilván mi örültünk, mert a különleges és a hiteles szavak is elhangzottak, ami nagyon jó egy zenekar esetében. Nálunk a négy tag négyfelől jött, négyféle zenei ízlés találkozik itt, de ezek mégsem állnak olyan távol egymástól, hogy ne lehetne összeegyeztetni.

- Kik írják a számokat?

- A szövegek mindegyikét én írtam eddig, a dalok pedig többféle módon készülnek. Van úgy, hogy hozok egy harmóniavázat, esetleg egy kész dalkoncepciót, és azt akkordozva, esetleg valami kis angol halandzsa szöveggel megmutatom, hogy már az ének dallamát is hallják a srácok. Erre mindenki rájátssza a saját hangsorait, ötleteit. Ez az egyik módszer. A másik, ami sok esetben sokkal izgalmasabb lehet, ha próbákon úgynevezett jammelésből íródnak számok.

- Ezeket fel is veszitek a próbateremben?

- Sajnos igen. Azért mondom, hogy sajnos, mert a próbák 70 százalékán megy a hangrögzítés, ez viszont egy olyan adattömeget jelent, amit utána nagyon nehéz kiválogatni. Fakan Csabi szokta felvállalni, hogy otthon órákon keresztül hallgatja a felvételeket, és kikeres egy-egy részletet, amiről mi csak annyit tudunk, hogy volt annak a próbának a közepén, mielőtt kimentünk cigizni, egy jó téma… Aztán ezt megtalálja, kivágja és körbeküldi a többieknek. Jó is ez persze, mert mindig tele van a padlás jó ötletekkel, rengeteg olyan próbatermi vázlat született már, amiből még nincs dal, és ezekhez akár egy év után is jó visszanyúlni. Mert bizony van, hogy egy év is kell ahhoz, hogy mozduljon a dallam.

- Az első koncertetek, ha jól emlékszem nem volt túl hosszú, mert kevés számotok volt.

- Igen, jól emlékszel, így volt. Ma sem túl hosszúak a koncertjeink, 50-55 perces műsorunk van. A legelső koncertnél hat saját számot és két feldolgozást játszottunk, a feldolgozásokat azért, hogy kiteljen egy rendes műsoridő.

- A dalokat illetően vannak-e halva született ötletek?

- Olyan még nem volt, amit úgy vetettünk volna el, hogy nagyon sokat foglalkoztunk vele, írtunk már szöveget rá, és a végén azt mondtuk, hogy erre kár volt időt pazarolni. Olyan viszont több is van, ami végigkíséri a működésünket. A múltkori próbán is elővettünk egy olyan témát, amit a 2013-as koncert előtt is játszottunk már a próbateremben. Mindig, amikor előszedjük, azt mondjuk, hogy ez annyira jó, mért nem írtunk még belőle számot? De végül sosem születik hozzá szöveg, nem tudunk kilépni a szerkezetéből, nem kerekedik ki belőle semmi. Talán ezek a halva született ötletek.

- Mindenkiben, aki alkot, felmerül a kérdés időnként, hogy a tíz vagy akár egy évvel ezelőtti munkája vállalható-e a mostani pillanatban. Te milyen viszonyban vagy a saját dalszövegeiddel, számaitokkal, van olyan, amire azt mondod, mondjátok, hogy másképp kellett volna?

- Hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy az ember rálátással legyen ezekre a dolgokra. A mi saját számaink alig több mint három évesek. Abszolút nem érzem még azt, hogy olyannyira eltávolodtam volna tőlük, hogy fura lenne ezeket elénekelni. Szeretjük minden számunkat játszani. Más kérdés, hogy több dalt szeretnénk írni, erre több idő kellene, meg az, hogy ne mindig csak a következő koncertre készüljünk. Nem a régi számokkal romlott meg a viszony, hanem az újakra való vágyakozás erősödött fel, hogy olyat is játsszunk, ami a közönségnek is új és nekünk is. Hogy a koncerteken ez tudjon adni egy olyan adrenalinlöketet, egy olyan érzelmi töltetet, hogy a régi számokat is úgy tudjuk előadni, mintha először játszanánk.

- Játszottatok a Kiscsillag előzenekaraként is. Ezt könnyű volt összehozni?

- A Kiscsillaggal az ismeretség régi, Csabi nagyon sokat fotózik fesztiválokon és koncerteken, már tíz éve is fotózta a Kispált. Egy idő óta bejáratosak vagyunk a back stage-be, ismerjük Lovasit és Lecsót, akik tudták, hogy van ez a zenekarunk, sokat traktáltuk vele őket. Amikor felvettük az albumot, vittünk is nekik CD-t. Szerintem ők érezték ezt már, hogy előbb-utóbb lesz egy olyan konkrét kérdésünk, hogy játszhatnánk-e előttük. És aztán ezt a kérdést fel is tettük tavalyelőtt a SZIN-en. Bandi azt mondta, hogy jó, persze. A menedzserükkel megbeszéltük, hogy amikor jönnek Szegedre, akkor lehetünk az előzenekaruk. És ez így is lett. De tény, hogy nagyon sok nagy zenekar nem megközelíthetetlen, ismeretség nélkül is lehet az előzenekarukként játszani.

- 2014-ben jelent meg saját kiadásban az első EP-tek, amiről nekem még mindig a Mennyország a kedvencem. Neked melyik?

- Nincs sok számunk, ha mindent összeadunk, és úgy nézünk a dalokra, hogy mi az, amivel ki merünk állni koncerten, akkor 12 számról volt szó egészen a közelmúltig. Ez a szám éppen a szombati, Jazz Kocsmabeli koncerten növekszik majd 14-re, két teljesen új dallal is készülünk most. Ebből a korpuszból nem lenne nehéz kedvencet kiválasztani – de talán mégis nehéz, pont azért, mert kevésből kellene. Inkább olyan van, hogy ha egy dalt az aktuális próbákon jobban el tudunk játszani, mint ahogy egyébként szoktuk, akkor a következő koncerten jobban várjuk, hogy megint játszhassuk. Talán egy-két olyan dal van - nem mondom meg persze, hogy melyik -, amelyikről azt érezzük, hogy ha lenne 30-40 számunk, akkor kivennénk a setlistből a koncerten. Sokszor ez attól is függ, hogy milyen a koncert hangulata, milyen hangulatban vagyunk mi, milyenben a közönség, mennyire fogékonyak és mire. Van, amikor a lassabb, hosszabb darabok jobban működnek, máskor a punkosabb, pörgősebb számok jönnek be – nyilván olyankor nekünk is az a kedvencünk, amire jól reagál a közönség.

A Vacsora Zsuzsival első lemeze, a Könnyű a bandcamp-en is és a youtoube-on is elérhető. A zenekar évi rendes koncertje december 17-én este 8 órakor kezdődik a Jazz Kocsmában. A zenekar tagjai - Fakan Csaba (gitár, vokál), Fazekas Gábor (ének, gitár), Kulinyi Gergely (basszusgitár), Torma Róbert (dob) - mellett ezúttal vendégzenészként fellép Csontos Péter (cselló, The Void) és Szabados-Tóth Bálint (szaxofon, Geometro) is.

SZTEinfo - Antal Éva Eső

További részletek a Szegedi Egyetem magazin lapcsaládhoz tartozó Szegedi Egyetem Magazin 2017. számában.

További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2017. számából:

A PhD a negyedik gyermekem

Tévhitek a gyógynövényekről

Digitális örökkévalóság versus világvége

Fajmentő program indul a SZTE Füvészkertjében

Közérthetően a túlsúlyról

Forradalmasíthatja az energiatárolást az SZTE új kutatási projektje

Mobil applikáció és újfajta fejőrendszer segíti a hatékonyabb tejtermelést az SZTE-n

Szeptembertől SSC kurzus a szegedi GTK-n

Versenyzőt és embert formálni - Interjú Sík Márton olimpikonnal

A Monguz Információtechnológiai Kft. kapta az SZTE Alma Mater díjat

Duális képzésről állapodott meg az SZTE és a Coca Cola

Díjazott orvosok párban a családban és a munkában

A szájüregi rák korai felismerését kutatják

Antibiotikumot fejlesztenek szegedi kutatók – megpróbálják „becsapni” a géneket

Ritka betegségek kutatására nyert támogatást a szegedi egyetem

Molekuláris orvostudományi kiválósági központ alakul Szegeden

„A pedagógia legfontosabb princípiumát találtam meg a zenében” – rockkurzus a Szegedi Tudományegyetemen

Baracskai Judit szerepálmai

A szabadság volt az útravaló

Sija Éva: "A mozgás az örök fiatalság egyik titka"

Zeneszerző a felhők felett

Lencsevégre kapott biciklik

Öregdiákjaink sikertörténete - Wodala Márk, az Oscar-gála szinkrontolmácsa

A hónap Alma Mater tagja januárban: Menyhei Szabolcs

Megérteni a memória működését