Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Imádják és gyűlölik: frenetikus hatásúak a molekuláris biológus, Boldogkői Zsolt tudományos ismeretterjesztő előadásai és cikkei. Nevére a Google több mint 8000 találatot dob ki, 4700-nál is több ismerőst számlál a Facebookon, ugyanakkor moderálandó kommentek és feljelentő levelek is kísérik Boldogkői professzor médiaszerepléseit.
- Egyedülálló, hogy egy professzor a legolvasottabb online lapok számára írjon a tudományt népszerűsítő, az áltudományt leleplező cikkeket. Miért vállalkozik erre Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem professzora?
– Misszióm a biológiai ismeretek terjesztése – jelenti ki az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetét vezető egyetemi tanár. Boldogkői Zsolt szerint óriási mértékű az irracionalizmus a társadalomban. Írásaival, médiaszerepléseivel a racionális gondolkodást kívánja népszerűsíteni.
Nagy vihart kavart a homeopátia bírálatával. A hvg.hu-nak nyilatkozta: az alternatív medicinának nincs létjogosultsága, ahogy a „hagyományostól eltérő” természettudománynak sem lenne. Kérdéseinkre válaszolva megerősítette: a kutatóknak az áltudományos fejtegetésekbe bújtatott sarlatánság leleplezésével közérthető formában és stílusban kell az orvoslás és a modern orvostudomány becsületét helyreállítaniuk.
A szabad elme illúziója. Ez volt Boldogkői Zsolt első, az Interpress Magazinban megjelent népszerű cikke. Hasonlóképpen sokakat érdekelt az index.hu Tudomány rovatában napvilágot látott írása is, amely arra kereste a választ, hogy Miért vagyunk hűtlenek?
A népszerű, provokatív megfogalmazású téma, a világos okfejtés is hozzájárult ahhoz, hogy a szegedi professzor az elmúlt két évben kétszáz publikációjával és számos nyilvános szereplésével az egyik legközismertebb tudománynépszerűsítő személyiség lett.
– Azt a publikációt tartom nagyra, amelyet sokan elolvasnak. Ezért a csak a szűk szakma által ismert tudományos folyóirat helyett az utóbbi időben a népszerű online lapok Tudomány rovatában helyezem el az írásaimat – mondta a professzor, aki a szegedi egyetem tudósai közül bizonyára a legnépesebb olvasótáborral büszkélkedhet. Szerinte ezek a publikációk a tudomány fejlődése szempontjából is hatásosabbak, mint a legrangosabb szakmai folyóiratban megjelentetett olyan tanulmány, amelyet például mindössze 8 másik tudós idéz a saját cikkében.
– Érdekelnek a világ dolgai – válaszolta, amikor arról kérdeztük, honnan meríti cikkei témáit. – Ökológusként kezdtem a pályámat, molekuláris genetikával foglalkozom, de a fizika is érdekel. Egyetemi előadásaimban is összekapcsolom a tudomány különböző területeit. A modern tudományt a határterületek érintkezése jellemzi.
Televíziós vitákra is vállalkozik a tudós oktató – például az áltudományról, az akupunktúráról. Sőt: ő lett az egyik reklámhordozó arca a 2015 áprilisában bemutatott Lámpagyújtogatók című, az alkotók által kulturális sci-fiként aposztrofált filmnek.
Szabadon hozzáférhető blogon és a Gépnarancsban is olvasható már Boldogkői Zsolt San Diego – 2032 ismeretterjesztő regénye, amely hamarosan nyomtatásban és e-bookon is megjelenik. 2015 őszén lát napvilágot az a könyve, melynek címe: a Hiénák a betegágy és az ebédlőasztal körül.
A közösségi médiában ugyancsak ismeretterjesztő eszközt lát Boldogkői professzor. Ott, ha indokolt, ismert személyiségek képe fölé is oda illeszti a mondatot: „Autentikusnak tekintetett emberek hamis igehirdetése az egyik legártalmasabb tevékenység…”
Az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetében kollégáival együtt a sejtbiológiát és a molekuláris genetikát a főkurzusban oktatja. Ám szabadon választható tantárgyként kínálják a molekuláris biológia, a fejlődésgenetika, valamint az orvosi molekuláris biológia és genomika határait feszegető előadásokat is. Ezek közül a legnépszerűbb a szegedi egyetem más érdeklődő hallgatói által is felvehető A tudomány határán című kurzus, melyet a YouTube-ra is feltöltött a professzor.
Újszászi Ilona
Fotó: Ócsai Gábor
További részletek a Szegedi Egyetem magazin lapcsaládhoz tartozó Szegedi Egyetem Magazin 2015. számában.
További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2015. számából:
Berényi Antal: „Ha van egy jó ötleted, próbáld megvalósítani!”
Terjednek a dizájnerdrogok a fiatalok körében
Kun Emma: „Minden álmunk, rémálmunk egy darab kék pixelen van”
A siker titka az elhivatottság
ELI-ALPS: A lézeres kutatás jövője
„Lazán, de tudatosan kell élni az egyetemi éveket”
Ösztöndíjprogram és gyakornoki lehetőségek a Bonafarm Csoportnál
Goodwill Pharma - Szent-Györgyi Albert szellemiségében
Gyakornokból kolléga – egyenes az út a makói ContiTechnél
Az SZTE-ről is várja a jövő informatikusait az EPAM
Made by you! - Szakmai gyakorlat és karrierlehetőség az Unilevernél
Helikopter-leszálló az SZTE klinikai központján
A C-vitaminnal kezdődött minden
