Bezár

SZTE Magazin

Bank_ban_tiszaparti_jelenet

Pro és kontra: A modernizált Bánk bánról

Pro és kontra: A modernizált Bánk bánról

2020. március 03.
6 perc

1848. március 15-én a Nemzeti Színház díszműsorán szerepelt Katona József Bánk bánja. Az egyik leghíresebb nemzeti drámánkat Nádasdy Ádám „lefordította” mai magyar prózává. E meglepő vállalkozásáról a „magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár” az SZTE Quadrivium Műhely szervezésében tartott beszámolót. Az ott hallottakról gyakorló magyar szakos tanárokat, az SZTE alumnusait is megkérdeztünk.


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Bánk bán végleges változata több mint 200 éve, 1819-ben készült el, hírnevéhez pedig rögös út vezetett. Katona életében a cenzúra miatt nem mutatták be a művet. A cenzor hivatalos indoklása szerint azért a tiltás, mert „Bánk nagysága elhomályosítja a királyi házat”. Az ősbemutatójára csak 1833. február 15-én került sor Kassán. A jelentőségét az is mutatja, hogy 1848. március 15-én a Nemzeti Színház díszműsorán ez a mű szerepelt. 1861-ben Erkel Ferenc dolgozta fel operává Egressy Béni szövegkönyve alapján. 2019-ben pedig Nádasdy Ádám, az ország egyik legnevesebb műfordítója, költője, írója és tanára fordította a szöveget magyarról magyarra.

 

Jambusok helyett

– Mára általánosan elfogadottá vált, hogy Katona József drámájának szövege túlságosan nehéz. Sőt, voltaképpen már a megírásakor is annak tartották, ugyanis kortársai sem ilyen nyelvezetet használtak – jelentette ki Nádasdy Ádám. Szerinte a nehézség oka, hogy Katona túl szigorúan veszi a jambusokat, és ezáltal áldozatául esik a nyelvi megértésnek.

– Azt érezzük, hogy sosincs vége a sornak, és miközben olvassuk, azt is gondolhatjuk, hogy Katona talán el is rontja a jambust, de valójában csak túl szigorúan veszi azt: természetellenesen megcsavarja a szórendet, csakhogy kijöjjön a versláb – emelte ki a műfordító az SZTE Quadrivium Műhely szervezésében tartott beszámolóján.

 

Kísérletek és befogadás

Az elmúlt években már többen is kísérletet tettek arra vonatkozóan, hogy a művet könnyebben lehessen befogadni.

Illyés Gyula a 60-as években átírta a darabot. Ő a nyelvet igyekezett meghagyni, ellenben sokat változtatott a dramaturgián. Majd következett Szabó Borbála dramaturg, aki ennek az ellenkezőjét csinálta: inkább maradt a Katona által leírt eseményfolyamatnál, viszont  a szöveget modernizálta. Olyan dramaturgiai ötletekkel tűzdelte a „modernizált Bánk bánt”, mint például: Ottó – többek között – azzal kábítja Melindát, hogy azt hazudja, verseket ír, és el is szaval egyet, amit Katona József eredeti szövegéből vett át a dramaturg.

Az egykor a szegedi egyetemen diplomázó költő és dramaturg, Zalán Tibor köztes megoldást választott. Nem modernizálta nagyon a szöveget, viszont sokat egyszerűsített a történeten.

Nádasdy Ádám nem változtatta meg a történetet, és nem egyszerűsített le a művet. Úgy véli: csak élvezhetőbbé tette azáltal, hogy keresztülvitte a művet egy modernizált fordításon. Nádasdy véleménye szerint ugyanis ez egy olyan izgalmas és összetett politikai dráma, ahonnan nem hiányoznak a mai szappanoperába illő elemek sem. Ugyanakkor – szerinte – a darabnak vannak kisebb gyengeségei is.

 

Léteznek „nyelvi gátak”

– A politikai elemek Bánknál átlátszóak, olcsón propagandisztikusak. Bánk nyilván tud a szegények helyzetéről, sőt, az uralkodó osztály az, aki kifosztja a szegényeket, így amikor jön egy Tiborc nevű paraszt, aki elmondja a nép panaszait, az számomra teljesen hiteltelen – mondta előadásában Nádasdy.

Többször említette Nádasdy, hogy célja pusztán a nyelvi gátak feloldása volt. Példaként említette, hogy vannak szavak, melyeket elavulás miatt lexikálisan cserélt: ízetlenkedésiről helyett rosszalkodásairól. Vagy: betoldott szavakat oda, ahova mai nyelvérzékünk szerint szükségesnek gondolja: Enyim Melinda helyett Melinda enyém, mert a húgom. Vagy: kicserélt toldalékokat. De – hangsúlyozta –: sok mindent meg is tartott, ügyelve arra, hogy a kor és Katona stílusának szelleme megmaradjon. Éppen ezek miatt lehet ezt a Nádasdy-féle Bánk bánt fordításnak nevezni.

Ám Nádasdy Ádámnak vannak azonban olyan megoldásai, amelyekkel a hozzáértők szerint lehet vitatkozni. Például Nádasdy „gróf”-nak fordítja a „bán” megszólítást.

Az SZTE Quadrivium Műhely szervezésének köszönhetően, 2019 októberben, az SZTE NKI Őszi Kulturális Fesztiválja időszakában ismerhettük meg részletesen Nádasdy Ádám „Bánk bán-olvasatát”.

 

Császár Dorina

*

Vitatott megoldások

A Katona-dráma „modernizált változata” használhatóságáról a szegedi egyetemen magyar szakos középiskolai tanári oklevelet szerző, gyakorló pedagógusok véleménye is megoszlik. Lelkesedik a „fordításért” Erdélyi Eszter, a szegedi Deák Ferenc Gimnázium szaktanára, és néhány – főleg a szövegértelmezésből fakadó – megoldást vitatva használja is a tanítási gyakorlatban. A Tisza-parti város Krúdy szakközépiskolájában tanító Páderné Forgács Erzsébet kipróbálná, hogy így elolvasnák-e a tanítványai a drámát, ám szerinte a mai diákok szövegértési problémáit ezzel a „fordítással” sem sikerülne leküzdeni. A Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium tanára, Árpádné Vincze Marietta meggyőződése, hogy azt a pár művet, ami a magyar irodalomból kötelező a régebbi korokból, minden archaizmusukkal együtt, de eredetiben kell a középiskolásokkal elolvastatni.

Ú. I.

*

Drámai idővonal

1819-ben készült el Katona József a Bánk bán végleges változatával.

1833. február 15-én, Kassán mutatták be először a művet, mert addig a cenzor álláspontja szerint: „Bánk nagysága elhomályosítja a királyi házét”.

1848. március 15-én a Nemzeti Színház díszműsorán szerepelt, de az előadás félbeszakadt.

1861-ben – Egressy Béni szövegkönyve alapján – Erkel Ferenc dolgozta fel operává.

1968-1976: Illyés Gyula átírta a darabot: a nyelvet igyekezett meghagyni, ellenben sokat változtatott a dramaturgián.

2011: Szabó Borbála dramaturg megmaradt a Katona által leírt eseményeknél, viszont a szöveget modernizálta, dramaturgiai ötletekkel bővítette.

2017: Az 1978-ban a szegedi egyetemen diplomázó Zalán Tibor köztes megoldása: nem modernizálta a szöveget, viszont sokat egyszerűsített a történeten.

2019: Nádasdy Ádám, a neves műfordító és költő Katona József jambusait átültette prózába, fordította magyarról magyarra.

 

A fenti összeállítás szerkesztett változata megjelent a Szegedi Egyetem magazin lapcsaládhoz tartozó Alma Mater Magazin 2019-2020. évi 1. számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZTEmagazin aloldaláról, vagy lapozgatható formában itt is.



Bank_Ban-_AMM


További cikkek az Alma Mater Magazin 2019-2020. /1. számából:

Generációk elismerése az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola tanévnyitó ünnepségén

A jövő a kreativitás - interjú Hajnal Dániel filmvágóval

„I am Soyuz” Lili: „Mindenhol otthon érzem magam”

Alumni Uni – Tudásműhely: Újratervezés

Világhírű IT-s cégeknél az SZTE TTIK egykori hallgatója

Az „R&D 100 Díj” nyertesei között az SZTE és partnercége

Vámbéry nyomdokain járt, környezeti katasztrófa veszélyéről szól az SZTE geográfusa

Identitások fogságában – Radnóti Miklósra emlékezünk

Prima Primissima-jelölt Fülöp Ferenc akadémikus, az SZTE GYTK vegyész professzorra

Rendhagyó Kávészünet az SZTE őszi fesztiváljának buliszínpadán

Az SZTE „Vers délben” programsorozatáról a magyar költészet napja alkalmából

Egyetemi kurzus a civil önkéntesség

Az SZTE MK legújabb díszpolgára a gépészmérnök dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke

Két szegedi tanár is megkapta a Rátz Tanár Úr Életműdíjat

 

Lapajánló:

Az SZTE dióhéjban – megjelent az Alma Mater Magazin téli száma

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek