Pro és kontra: A modernizált Bánk bánról

Hírek, Események

SZTEmagazin

Alma Mater Magazin

SZTE Magazin

Bank_ban_tiszaparti_jelenet

Pro és kontra: A modernizált Bánk bánról

2020. március 03.

6 perc

1848. március 15-én a Nemzeti Színház díszműsorán szerepelt Katona József Bánk bánja. Az egyik leghíresebb nemzeti drámánkat Nádasdy Ádám „lefordította” mai magyar prózává. E meglepő vállalkozásáról a „magyar nyelvész, költő, műfordító, esszéista, egyetemi tanár” az SZTE Quadrivium Műhely szervezésében tartott beszámolót. Az ott hallottakról gyakorló magyar szakos tanárokat, az SZTE alumnusait is megkérdeztünk.

Cikk nyomtatás

Link küldés

A Bánk bán végleges változata több mint 200 éve, 1819-ben készült el, hírnevéhez pedig rögös út vezetett. Katona életében a cenzúra miatt nem mutatták be a művet. A cenzor hivatalos indoklása szerint azért a tiltás, mert „Bánk nagysága elhomályosítja a királyi házat”. Az ősbemutatójára csak 1833. február 15-én került sor Kassán. A jelentőségét az is mutatja, hogy 1848. március 15-én a Nemzeti Színház díszműsorán ez a mű szerepelt. 1861-ben Erkel Ferenc dolgozta fel operává Egressy Béni szövegkönyve alapján. 2019-ben pedig Nádasdy Ádám, az ország egyik legnevesebb műfordítója, költője, írója és tanára fordította a szöveget magyarról magyarra.

Jambusok helyett

– Mára általánosan elfogadottá vált, hogy Katona József drámájának szövege túlságosan nehéz. Sőt, voltaképpen már a megírásakor is annak tartották, ugyanis kortársai sem ilyen nyelvezetet használtak – jelentette ki Nádasdy Ádám. Szerinte a nehézség oka, hogy Katona túl szigorúan veszi a jambusokat, és ezáltal áldozatául esik a nyelvi megértésnek.

– Azt érezzük, hogy sosincs vége a sornak, és miközben olvassuk, azt is gondolhatjuk, hogy Katona talán el is rontja a jambust, de valójában csak túl szigorúan veszi azt: természetellenesen megcsavarja a szórendet, csakhogy kijöjjön a versláb – emelte ki a műfordító az SZTE Quadrivium Műhely szervezésében tartott beszámolóján.

Kísérletek és befogadás

Az elmúlt években már többen is kísérletet tettek arra vonatkozóan, hogy a művet könnyebben lehessen befogadni.

Illyés Gyula a 60-as években átírta a darabot. Ő a nyelvet igyekezett meghagyni, ellenben sokat változtatott a dramaturgián. Majd következett Szabó Borbála dramaturg, aki ennek az ellenkezőjét csinálta: inkább maradt a Katona által leírt eseményfolyamatnál, viszont a szöveget modernizálta. Olyan dramaturgiai ötletekkel tűzdelte a „modernizált Bánk bánt”, mint például: Ottó – többek között – azzal kábítja Melindát, hogy azt hazudja, verseket ír, és el is szaval egyet, amit Katona József eredeti szövegéből vett át a dramaturg.

Az egykor a szegedi egyetemen diplomázó költő és dramaturg, Zalán Tibor köztes megoldást választott. Nem modernizálta nagyon a szöveget, viszont sokat egyszerűsített a történeten.

Nádasdy Ádám nem változtatta meg a történetet, és nem egyszerűsített le a művet. Úgy véli: csak élvezhetőbbé tette azáltal, hogy keresztülvitte a művet egy modernizált fordításon. Nádasdy véleménye szerint ugyanis ez egy olyan izgalmas és összetett politikai dráma, ahonnan nem hiányoznak a mai szappanoperába illő elemek sem. Ugyanakkor – szerinte – a darabnak vannak kisebb gyengeségei is.

Léteznek „nyelvi gátak”

– A politikai elemek Bánknál átlátszóak, olcsón propagandisztikusak. Bánk nyilván tud a szegények helyzetéről, sőt, az uralkodó osztály az, aki kifosztja a szegényeket, így amikor jön egy Tiborc nevű paraszt, aki elmondja a nép panaszait, az számomra teljesen hiteltelen – mondta előadásában Nádasdy.

Többször említette Nádasdy, hogy célja pusztán a nyelvi gátak feloldása volt. Példaként említette, hogy vannak szavak, melyeket elavulás miatt lexikálisan cserélt: ízetlenkedésiről helyett rosszalkodásairól. Vagy: betoldott szavakat oda, ahova mai nyelvérzékünk szerint szükségesnek gondolja: Enyim Melinda helyett Melinda enyém, mert a húgom. Vagy: kicserélt toldalékokat. De – hangsúlyozta –: sok mindent meg is tartott, ügyelve arra, hogy a kor és Katona stílusának szelleme megmaradjon. Éppen ezek miatt lehet ezt a Nádasdy-féle Bánk bánt fordításnak nevezni.

Ám Nádasdy Ádámnak vannak azonban olyan megoldásai, amelyekkel a hozzáértők szerint lehet vitatkozni. Például Nádasdy „gróf”-nak fordítja a „bán” megszólítást.

Az SZTE Quadrivium Műhely szervezésének köszönhetően, 2019 októberben, az SZTE NKI Őszi Kulturális Fesztiválja időszakában ismerhettük meg részletesen Nádasdy Ádám „Bánk bán-olvasatát”.

Császár Dorina

Vitatott megoldások

A Katona-dráma „modernizált változata” használhatóságáról a szegedi egyetemen magyar szakos középiskolai tanári oklevelet szerző, gyakorló pedagógusok véleménye is megoszlik. Lelkesedik a „fordításért” Erdélyi Eszter, a szegedi Deák Ferenc Gimnázium szaktanára, és néhány – főleg a szövegértelmezésből fakadó – megoldást vitatva használja is a tanítási gyakorlatban. A Tisza-parti város Krúdy szakközépiskolájában tanító Páderné Forgács Erzsébet kipróbálná, hogy így elolvasnák-e a tanítványai a drámát, ám szerinte a mai diákok szövegértési problémáit ezzel a „fordítással” sem sikerülne leküzdeni. A Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium tanára, Árpádné Vincze Marietta meggyőződése, hogy azt a pár művet, ami a magyar irodalomból kötelező a régebbi korokból, minden archaizmusukkal együtt, de eredetiben kell a középiskolásokkal elolvastatni.

Ú. I.

Drámai idővonal

1819-ben készült el Katona József a Bánk bán végleges változatával.

1833. február 15-én, Kassán mutatták be először a művet, mert addig a cenzor álláspontja szerint: „Bánk nagysága elhomályosítja a királyi házét”.

1848. március 15-én a Nemzeti Színház díszműsorán szerepelt, de az előadás félbeszakadt.

1861-ben – Egressy Béni szövegkönyve alapján – Erkel Ferenc dolgozta fel operává.

1968-1976: Illyés Gyula átírta a darabot: a nyelvet igyekezett meghagyni, ellenben sokat változtatott a dramaturgián.

2011: Szabó Borbála dramaturg megmaradt a Katona által leírt eseményeknél, viszont a szöveget modernizálta, dramaturgiai ötletekkel bővítette.

2017: Az 1978-ban a szegedi egyetemen diplomázó Zalán Tibor köztes megoldása: nem modernizálta a szöveget, viszont sokat egyszerűsített a történeten.

2019: Nádasdy Ádám, a neves műfordító és költő Katona József jambusait átültette prózába, fordította magyarról magyarra.

A fenti összeállítás szerkesztett változata megjelent a Szegedi Egyetem magazin lapcsaládhoz tartozó Alma Mater Magazin 2019-2020. évi 1. számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZTEmagazin aloldaláról, vagy lapozgatható formában itt is.