Bezár

SZTE Magazin

atmeretezett

Tudományos park épül az ELI körül

Tudományos park épül az ELI körül

2020. február 11.

Közel 85 hektár területen alakít ki tudományos, innovációs, technológiai és ipari parkot a Szegedi Tudományegyetem. A kiemelt kormányzati projekt, az ELI lézeres kutatóközpont köré épülő Science Park Szeged, hazánkban egyedülálló módon segíti elő a kutatási és fejlesztési erőforrások koncentrációját.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A tereprendezésre megítélt több mint 1,7 milliárd forint kormányzati támogatásnak köszönhetően megkezdődött Szegeden az egykori szovjet katonai laktanya területének megújítása. A Science Park Szeged megvalósításával – az ELI-ALPS kutatási infrastruktúrához kapcsolódóan – egy európai szempontból is jelentős tudományos-innovációs központ jön létre, amely nemcsak szellemi, de fizikai értelemben is kiváló környezetet teremt a kutatási és fejlesztési erőforrások koncentrálásához. A park működése regionális szinten magával hozza a K+F tevékenység erősödését, összekapcsolva az állami, piaci szereplőket és az egyetemi kutatóműhelyeket.


A tudományos parkban kap helyet az SZTE Járműipari Kompetencia Központ, ahol – többek között – speciális motorfékpadon a belső égésű motorokat, azok károsanyag-kibocsátását vizsgálják majd. A központ ugyanakkor a műszaki oktatás fejlesztésében, így például a villamosmérnök-képzésben is jelentős szerepet kap.


Ugyancsak a parkban alakítják ki azt az Inkubátorházat, amely befogadja a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központot. A nemzetközileg elismert létesítmény elsősorban immunológiai, gyulladásos, kardiovaszkuláris és daganatos betegségekkel foglalkozó kutatócsoportokat támogat majd.


A régi színházépület felújításával alakítják ki a Látogató Központ és Informatikai Múzeum épületét, amelynek – többek között – egyik fő küldetése, hogy befogadja az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány gondozásában levő gyűjteményt.


A beruházás 2018 őszén területrendezési feladatokkal kezdődött. Az átfogó geodéziai felmérést az épület- és burkolatbontás, a bozótirtás, a lőszermentesítés és a régészeti hatásvizsgálat követi. A megítélt kormányzati forrásból végzendő tereprendezési feladatok befejezése 2019. év decemberére várható. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a teljes területre vonatkozó út- és közmű-koncepcióterv kidolgozása. Szeged jó közlekedési adottságai, a területi előkészítést követően kialakuló fejlesztési környezet, valamint az ELI-ALPS kutatóhely fizikai közelsége számos magáncégnek előnyös betelepülési lehetőséget nyújt, ezért üzleti célú hasznosításra 65 hektár területet alakítanak ki.


ELI


Szoros együttműködés az ELI-vel


Lézeres gyorsításon alapuló neutronforrás kifejlesztésén dolgozik együtt a Szegedi Tudományegyetem és az ELI-ALPS kutatóintézet. A központ speciális lézeres berendezéseit a nukleáris hulladékok kezelése kapcsán végzett kutatásokhoz használják a szakemberek.


Magyar-francia-amerikai intézményközi együttműködés indult a Szegedi Tudományegyetem vezetésével, amelyre alapozva nemzetközi konzorcium jött létre a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárás kidolgozására. A szakemberek a szegedi ELI-ALPS kutatóintézet lézerrendszerének felhasználásával érhetnek el tudománytörténeti áttörést az atomerőművekben keletkező nukleáris hulladékok kezelésében. Speciális kihívást jelent a tudósok számára a néhány száz évnél hosszabb felezési idejű anyagok biztonságos elhelyezése. A megoldást a már évtizedek óta ismert P&T (partitioning and transmutation) eljárás jelenti. A particionálás során a nukleáris hulladék különböző komponenseit szétválasztják, majd ezek közül a hosszú felezési idejűeket transzmutációval átalakítják. Az anyagot például neutron-besugárzásnak teszik ki, aminek hatására az stabil vagy gyorsan lebomló maggá, magokká alakul. A gyakorlati alkalmazást azonban lényegében lehetetlenné teszi, hogy a szükséges neutron nukleáris reaktorokban vagy gyorsítók segítségével állítható elő. A kulcskérdés tehát az, hogy kifejleszthető-e egy lényegesen olcsóbb, egyszerűen kezelhető neutronforrás.


A 2018-ban fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Gerard Mourou egy olyan javaslatot dolgozott ki világhírű japán kutatótársával, Toshiki Tajimával közösen, amely ezt az akadályt lézeres gyorsításon alapuló neutronforrással küszöbölné ki. A gyakorlati megvalósítás infrastrukturális hátterét az ELI-ALPS biztosítja. A transzmutációhoz szükséges lézeres neutronforrás kifejlesztését nemzeti kutatási programként három évre, összesen 3,6 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány.


További részletek: a Szegedi Egyetem Magazin 2019 számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZEM aloldaláról.


Science_park

SZTEinfo - Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna


További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2019-i számából:

Európából Európába a legjobb hazai universitas

Világszínvonalú orvosi technika és kutatás

Ügyeletből az X-Faktorba

Szelénnel és Omega-3 zsírsavval dúsított élelmiszerek

Életmódváltás túlsúlyos gyerekeknél

Mester és tanítvány

Ösztöndíjözön a tanulásért és a munkáért

Tudomány és kikapcsolódás a Füvészkertben

Klebelsberg útja a szegedi nagytájtól a dómig

A mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan újul meg az SZTE MGK

Érték, család, kiválóság, tradíció az SZTE ÁJTK új dékánja, Görög Márta iránytűjében

Kiemelkedően fontosnak tartja az egészségmegőrzést az ÚNKP-ösztöndíjas Dinnyés Katalin

A zenei és a vizuális alkotók bölcsőhelye lesz az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek