SZTE magazin

Energiatermelő kerékpárt készítettek a Mérnöki Kar oktatói

Az áramot termelő biciklit a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Műszaki Intézetének két tanszéki mérnöke, Bálint Ádám és Mészáros Attila készítette. A tervezésről, kivitelezésről kérdeztük az alkotókat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hogy működik a kerékpár?

– Mészáros Attila: a koncepció lényege, hogy aki tekeri a biciklit, annak bekapcsol egy monitor, egy ventilátor és egy ledes forgó kijelző, és ezeket a készülékeket a saját maga által megtermelt energiával működteti. Egy egyszerű kerékpárt használtunk, amit egy edzőgörgőre rögzítettünk, így beltéren is lehet tekerni. Az áramtermelésről egy generátor gondoskodik, amit az edzőgörgő segítségével egy hosszbordásszíjjal hajtunk meg. Ez a generátor 12 V egyenfeszültséget termel, ezért beiktattunk egy feszültség átalakítót, aminek a kimenetén már 230 V hálózati feszültség jelenik meg, vagyis bármit tudunk működtetni, amihez hálózati feszültség kell.

– Bálint Ádám: Meg kellett oldani, hogy ne legyen nagyon nehéz tekerni a biciklit, ezért egy mikrovezérlőt építettünk be, ugyanis a generátor csak akkor kapcsol be, ha a fordulatszám elérte a 2000 fordulat/percet. Így már meg van a lendület, amikor elkezdjük működtetni a berendezéseket. Ezért is kihívás sokáig hajtani. A monitor amire eredetileg terveztük körülbelül 30 W-ot fogyaszt, de elméletben 600 W-ig lehetne kiterhelni a berendezést. Ember legyen a talpán, aki arra képes.


20191004_121755


Hol lehet használni az áramtermelő biciklit?

– M.A: A Szegedi Sport és Fürdők Kft.-nek készítettük. Az volt a kérésük, hogy az Öko Futás rendezvényre szeretnének egy monitort működtetni vele, és utána ezt az eszközt telefon és egyéb eszközök töltésére használni az irodájukban. Akinek ebédidőben lemerülőben van a telefonja, az rápattan a gépre és 20 perc tekeréssel töltheti a telefonját.


Mennyi idő volt a tervezés, kivitelezés?

– M.A.: Elég szoros volt a határidő, mert az Öko Futás rendezvény előtt 3 héttel jött a megkeresés. A tervezés és az eszközök beszerzése körülbelül 2 hétig tartott, így egy hetünk maradt összerakni a kerékpárt.


Milyen szaktudásra volt szükség?

– M.A.: Ennél a feladatnál előjött gépészeti, elektronikai tervezés, programozás és autóvillamosság is. Ezeket a feladatokat megosztottuk egymás között. Enyém volt a gépészeti tervezés, kollegámé pedig az elektronikai része. Én feleltem a kerékpár elkészítéséhez szükséges alkatrészek kiválasztásáért, a szíjhajtás és annak alkatrészeinek megtervezéséért. Bálint Ádám pedig az elektronikai részét tervezte meg, illetve ő írta meg a mikrovezérlőre a programot.


Vállalnának ilyen témában szakdolgozatot?

– M.A.: Természetesen. Most már van tapasztalatunk, hogy kell kivitelezni egy ilyen projektet, úgyhogy várjuk az alkotni vágyó hallgatókat. Mi is kedvet kaptunk ahhoz, hogy a Mérnöki Karnak is csináljunk egy ilyet házi felhasználásra. Mivel mikrovezérlő van benne, ezért megtudhatjuk, hogy mekkora energiát termelünk a tekerésünk alatt, mekkora távot tettünk volna meg, mekkora sebességgel, fordulatszámmal. Az érdeklődők interaktívan ismerkedhetnek meg a kari nyílt napokon vagy a Kutatók Éjszakáján azzal, hogy ilyen berendezések elkészítésére is képesek vagyunk, és ezért érdemes mérnöknek tanulni.


SZTEinfo: Újvári Gréta

Fotó: Bálint Ádám

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019klinika_magazin_2019_osz