25 éve foglalkozik a digitális kultúrával és technológiával Z. Karvalics László, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék egyetemi docense. Kérdéseinkkel arra kerestük a választ: miért jó, ha kulturális örökségünk digitálisan is elérhető?
- A digitális technológia meghatározza az életünket. Jó ez nekünk?
- Attól függ, kit értünk a „nekünk” alatt. Ha arra gondolok, hogy az egyetemi dolgozataimat egykor írógépen körmöltem, ma pedig embertelen mennyiségű levelezést, jegyzetet, e-bookot olvasok a gépemen, akkor azt kell mondani: ha a „nekünk” a tudományos céh tagjait jelenti, akkor számunkra az életet ötévente forradalmasítja az, amit digitális technológiának hívunk. Mint mindennek, természetesen a digitális kultúrának is vannak árnyoldalai, de úgy látom, hogy ez utóbbiak a közbeszédben sokkal hangsúlyosabb helyet kapnak, mint a jótétemények.
- Hány terabájtnyi információ van fent a neten? Számon tartja ezt valaki? Egyáltalán: terabájtokban számolunk még?
- Lehet tudni, de érdektelen a kérdés olyan értelemben, hogy egyre nagyobb bájtokról beszélünk, nagyon vicces elnevezésekkel: zettabyte, jottabyte, brontobyte. Egyetlen napon egyetlen tudományos óriásgépezet alkalomadtán több adatot termel, mint a megelőző kétezer év alatt az írott kultúra, ha a mértékegységünk a byte. Nem a mennyiség érdekes, hanem a minőség és az elérhetőség. Annak okán, hogy ma már rengeteg minden eleve digitálisan termelődik, az égető feladat az, hogy ami korábban más hordozón született és rögzült, az mihamarabb kerüljön be az online örökkévalóságba. Onnantól kezdve a szellemi szférának már nemcsak végső menedéke és őrzője, hanem napi szintű zarándokhelye is a virtuális tér.
- Rengeteg irodalmi, tudományos, művészeti papíralapú kiadvány van, minek ezt feltenni az internetre? Ha az emberiség napjai meg vannak számlálva, kire akarjuk ezt hagyni örökségként?
- Nézőpont kérdése, hogy meg vannak-e az emberiség napjai számlálva – vannak olyanok, akik ezt gondolják. Ők bunkert építenek maguknak, és nem régi kéziratokat digitalizálnak. Ami egyébként rendkívül macerás dolog, mert nemcsak szkennelésre van szükség. El kell tudni olvasni, át kell tudni írni, metaadatokat kell tudni hozzárendelni, érteni kell, hogy miről van szó, olykor néhány antik nyelvet beszélni kell hozzá. Megóvni, megvédeni, megőrizni – ez a feladatunk mindazzal kapcsolatban, ami a maga fizikai valóságában romlandó, illékony, múlékony, sérülékeny, elpusztítható, elveszthető.
 |
| "megóvni, megvédeni, megőrizni – ez a feladatunk" |
- A magyar kulturális örökség digitalizációja mellé hogyan rendelhető nemzeti jelző?
- A kulturális sokszínűség egyetemes érték, tehát nemzeti mivolt minden alakváltozata 8legyen szó nyelvről, könyvekről, kéziratokról, térképről, de akár a nemzeti dal- és tánckincsről vagy épület- és tárgyvagyonról) egyszerre fontos a kultúrát magáénak valló és ápoló közösség minden tagja számára, de túlmutat önmagán és a határokon is. Amikor a digitalizált magyar kulturális örökséghez épp egy nem magyar felhasználó fordul, minden egyes kattintásával arról üzen, hogy milyen általános emberi érték testesül meg a nemzetiben.
- A Bölcsészettudományi Karon van örökségmentés?
- A kulturális örökség mesterképzésünk kis létszámú, nagyon fiatal szak. Szervezett, intézményes, tömeges, szisztematikus örökségvédelmi tevékenységünk nincs és nem is lehet. De kis méretben, projekt-szerű oktatással megpróbálkozhatunk. A diákjainkkal most igyekszünk létrehozni egy olyan felületet, amely kéziratos naplók közösségi átírását és megoszthatóságát segíti. Hamarosan közzéteszünk egy ritka, a huszadik század első felét átívelő páratlanul érdekes kortörténeti dokumentumot – egy tégla- és cserépipari mérnök naplóját –, hogy önkéntesek segítségét kérjük a kézírásos oldalak elolvasásához és kiadásra való előkészítéséhez.
Antal Éva Eső
Fotó: Bobkó Anna
További részletek a Szegedi Egyetem magazin lapcsaládhoz tartozó Szegedi Egyetem Magazin 2017. számában.
További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2017. számából:
A PhD a negyedik gyermekem
Tévhitek a gyógynövényekről
Megérteni a memória működését
Fajmentő program indul a SZTE Füvészkertjében
Közérthetően a túlsúlyról
Forradalmasíthatja az energiatárolást az SZTE új kutatási projektje
Mobil applikáció és újfajta fejőrendszer segíti a hatékonyabb tejtermelést az SZTE-n
Szeptembertől SSC kurzus a szegedi GTK-n
Versenyzőt és embert formálni - Interjú Sík Márton olimpikonnal
A Monguz Információtechnológiai Kft. kapta az SZTE Alma Mater díjat
Duális képzésről állapodott meg az SZTE és a Coca Cola
Díjazott orvosok párban a családban és a munkában
A szájüregi rák korai felismerését kutatják
Antibiotikumot fejlesztenek szegedi kutatók – megpróbálják „becsapni” a géneket
Ritka betegségek kutatására nyert támogatást a szegedi egyetem
Molekuláris orvostudományi kiválósági központ alakul Szegeden
„A pedagógia legfontosabb princípiumát találtam meg a zenében” – rockkurzus a Szegedi Tudományegyetemen
Baracskai Judit szerepálmai
A szabadság volt az útravaló
Sija Éva: "A mozgás az örök fiatalság egyik titka"
Zeneszerző a felhők felett
Lencsevégre kapott biciklik
Öregdiákjaink sikertörténete - Wodala Márk, az Oscar-gála szinkrontolmácsa
A hónap Alma Mater tagja januárban: Menyhei Szabolcs
Vacsora Zsuzsival – almások Szeged legfrissebb kultzenekarában
