Ahol a „bicikliző Einstein” és a tudomány találkozik – 65 éves a SZAB

– „Vidéken nem csak a föld terem...” Ezzel a címmel rendezett programsorozaton mutatkoztak be 2025 novemberében az MTA budapesti székházában az Akadémia területi bizottságai. Ottani előadásában részletesen válaszolt a kérdésre: Miért Szegeden és miért nem más egyetemi városban alapította meg az Akadémia az első területi szervezetét?

– Utólag könnyű azt mondani, hogy 1961-ben is Szeged volt a legerősebb tudományos központ vidéken. Egyedülálló volt abban a tekintetben, és tulajdonképpen ma is az, hogy az itt elért tudományos eredményekért Nobel-díjat ítéltek oda Szent-Györgyi Albertnek. Hozzátehetjük, hogy azóta még egy Nobel-díjas kutató, Karikó Katalin munkásságának az elismertsége tovább növeli a Szegedi Tudományegyetem és az itteni kutatóhelyek rangját. De ezen a világszerte ismert kitüntetésen és a Szegedhez kötődő Nobel-díjasok nemzetközi ismertségén kívül is sok mutató igazolja, hogy ez a dél-alföldi tudományos központ kiemelkedik a hazai és a fővároson kívüli, vagyis „vidéki” kutatóközpontok közül.

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának ünnepe 1937-ben a Dóm téri laboratóriumokban, az oktatási épületben kezdődött és azóta is tart a Szegedi Tudományegyetemen. Archív fotó

 

Az első fecske

 

– Abból a szempontból is úttörőnek számít az MTA Szegedi Területi Bizottsága – közkeletű nevén: a Szegedi Akadémiai Bizottság, vagyis a SZAB –, hogy megalakulásakor székháza, vagy saját otthona még nem volt. A SZAB ezen első időszakát mi jellemzi?

A kezdettől volt programja és költségvetése a Szegedi Akadémiai Bizottságnak. Már akkor beindultak olyan programok, mint például a fiatal kutatók és rendezvények támogatása.

 

– Miért fontos az, hogy egy ilyen testületnek, amely ráadásul nemcsak a szegedi akadémikusokat fogja össze, hanem a térség, a régió tudománnyal foglalkozó kutatóit is, legyen egy saját helye, egy otthona?

– A Szegedi Akadémiai Bizottságnak kezdetben más volt a feladata, mint ma. Alapításakor a SZAB az országban folyó tudományos munka központi irányításának és ellenőrzésének az elősegítése érdekében jött létre. Ez nagyon progresszív döntésnek számított olyan értelemben, hogy decentralizálni próbálták a döntéseket. Az alapító szövegben az szerepelt, hogy a tudomány eredményeire támaszkodva hozzák meg az adott térséget érintő gazdasági és környezeti problémákat megoldó döntéseket. Ez ma is nagyon aktuális, és nagyon fontos lenne, hogy így legyen. Előremutató törekvés volt az is, hogy a tudomány embereit is be kell vonni azokba a döntésekbe, amelyek a térségnek a hosszú vagy rövid távú helyzetét érintik.

Az irattár rendezésével 2025-ben kezdődött az MTA Szegedi Területi Bizottság több mint hat évtizedes történetének a feltárása. Krisztin Tibor elnök a SZAB-székházban dolgozó munkatársaival, Bogdán Csilla titkárságvezetővel (balról) és Szécsiné Kunos Edinával válogatott a dokumentumok között. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI

– Az első években letett alapokat részletesen bemutatja Minker Emil „A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának története 1961-2006 között” című kötete. Ezt illusztrálta a tudósok relikviáiból és dokumentumokból építkező történeti kiállítás a SZAB-székházban. Hogyan változott a SZAB szerepe 1967, a saját székházba költözést követően?

– A múlt század ’60-as és ’70-es éveiben a legkiválóbbak jutottak be az egyetemre, nem volt jelentős a külföldön tovább tanuló magyar diákok száma. Kezdetben szó sem volt olyan feladatok ellátásáról, mint például a tudományos ismeretterjesztés, vagy az áltudományok elleni küzdelem. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy nálunk van, a SZAB-hoz kötődik vidéken a legtöbb kutató és egyetemi oktató. A SZAB vonzásába került 2700 személy közül 1600 a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja. Az öt területi bizottság közül itt van a legtöbb akadémikus. Olyan szempontból speciális helyzetű a SZAB, hogy az 1967 óta székházunkká lett „Hungária ház” a város központjában, az egyetemhez nagyon közel található, szerves része a tudományos életnek, a tudományos kulturális rendezvényeknek. A többi – a debreceni, a miskolci, a pécsi, a veszprémi – akadémiai bizottság alapításakor nagyon szép épületeket kapott, de azok távolabb vannak az egyetemtől.

– Az „Akadémia szegedi székházába” belépő rögtön érzi azt, hogy ez Szeged történetében egy olyan épület, amely nagyon sok szállal kötődik a tudományhoz.

– A bejárata előtt több olyan emléktábla is látható, hogy ki mindenki járt ebben az épületben, és közülük ki mindenkinek volt köze a tudományhoz. Amikor Hungária szállóként említették, akkor – többek között – Mikszáth Kálmán is itt lakott. A nótaíró Dankó Pista nagyon sokszor előfordult a Hungária éttermében. Gárdonyi Géza talán még egy párbajban is részt vett egy itteni vita kapcsán. Ha beljebb lépünk a nagyobb kapun, akkor a SZAB már elhunyt akadémikusainak emléket állító márványtáblája állítja meg az érdeklődőt.

 

– Múltja és fölépítése alapján sokféle funkciónak eleget tett és tesz, sokféle lehetőséget rejt a SZAB-székház.

– Mai struktúráját a ’90-es évek elején nyerte el a geokémikus akadémikus Grasselly Gyula SZAB-elnöksége idején. A második emeleten vendégszobák létesültek. A négy előadóterem mellett a földszinten is kialakítottak rendezvényre alkalmas tereket. Így lett ideális a könyvbemutatók, kisebb vagy több szekcióból álló konferenciák számára a SZAB-székház. Az épületet „kinyitottuk”: a földszinten képzőművészeti kiállításokat is befogadunk. Az udvar, jó idő esetén a „bicikliző Einstein” szoborral nagyszerű környezetet ad szabadtéri programoknak.

Az egykori Hungária szálló impozáns épülete 1967 óta a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza. A szegedi Somogyi utca 7. szám alatti épület homlokzati része és az Oskola utca felöli árkádjai nettó 50 millió forintból újultak meg 2020 őszére. Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI

Fenntartani, ami létezik

 

– A SZAB jelenlegi elnöke mikor lépte át először a székház küszöbét?

– A ’70-es évek végén léptem be az épületbe. Még egyetemi hallgató voltam. A matematikus akadémikus Szőkefalvi-Nagy Béla, az akkori SZAB-elnök időszakában a székházban kutatócsoportok is működtek. Az itt dolgozók döntő többsége olyan matematikus volt, akit ma informatikusnak hívnánk. Ugyanakkor itt működött a Kossuth-díjas fizikus, Budó Ágoston által indított MTA Lumineszcencia kutatócsoport is. Szőkefalvi-Nagy Béla a funkcionálanalízis szemináriumait az első emeleten, a Dóm tér felőli előadóteremben tartotta. Ez akkor a legnagyobb, ma a második legnagyobb előadóterem. Erre a szemináriumra sietve léptem először a Somogyi utcai épületbe.

Krisztin Tibor folytatja SZAB-elnök elődei munkáját, követi a hagyományt, a tudósok dél-alföldi közösségének szolgálatát. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI

– A SZAB hagyományai közül említett események, sorozatok felvetik a kérdést: az elődjeitől örökölt programstruktúra fenntartása és folytatása mellett mi az az újdonság, ami a Krisztin Tibor-féle időszakot jellemzi?

– Már a 2010-es évek elején csorbult a területi bizottságoknak az önállósága. Budapesten, az MTA titkárságán működik a területi akadémiai igazgatóság, ahova pénzügyileg, gazdaságilag tartozunk. Sok hátránnyal jár, hogy nem helyben döntünk a meglévő források fölhasználásáról. Így minden sokkal lassabb, minden nehézkesebb. Egy nagyon nehéz időszakban lettem SZAB-elnök. 2019-ben zajlott le az MTA kutatóhálózatának az átszervezése, ami máig tartó bizonytalan helyzetet eredményezett az Akadémia életében. Ez a területi bizottságokra is kihatott. Utána jött a COVID-járvány, ami jelentősen visszafogta az aktivitást. Online térben próbáltunk nagyon sok mindent megvalósítani. Például beszereztünk megfelelő technikát ahhoz, hogy online konferenciákat rendezhessünk. Beindult a podcastok, videók készítése. Azokat föltettük a honlapunkra. A COVID-dal kapcsolatban mindenféle vélemények felmerültek. Ezek diszkussziója, a probléma megoldásának tüzetes vizsgálata is elindult. Ugyanakkor a legfontosabbnak azt tartottam, hogy a SZAB működésében fenntartsuk, ami már létezik. Azt gondolom, hogy ez sikerült. Ezt néhány aprósággal bővítettük. Ilyen például, hogy továbbfejlesztettük a SZAB tudományos díját. Kiterjesztettük a középiskolás fiatal kutatók számára és azzal az újdonsággal bővítettük, hogy a díjazottak plusz pontszámot kaphatnak az SZTE-re való felvételi eljárás során. Ez nagyon fontos, mert a középiskolásokat így sikerül bevonni a SZAB életébe.

A tudomány csúcsai felé induló középiskolások pályaművel jelentkeztek a „SZAB Tudományos Díj” felhívásra. Fotó: Schmidt Andrea / SZAB

– A számok vagy más jellemzők alapján milyen „leg”-ekkel dicsekedhet a SZAB?

– A legfontosabb közéleti események közé tartozik Szegeden a szokásos újévi fogadás, ami 150-200 személyt vonz minden esztendő elején. Ezen az akadémikusok és egyetemi professzorok mellett a város közéletében szereplők is jelen szoktak lenni. Egy-egy évben, a különböző rendezvényeken tízezernél is többen lépik át a SZAB-székház küszöbét. Nagyon érdekes, nemcsak a kutatók, hanem a város polgárai számára is az „Akadémikusok nyakkendő nélkül” sorozatunk, amit a Móra Ferenc Múzeummal közösen közel harminc éve szervezünk. Siker a „Tudósok az Ön egészségéért” sorozat, amelyben kiváló orvos kollégák beszélnek népbetegségekről, és hasznos tanácsokat adnak. Szeptemberi visszatérő program a – többnyire szalonnasütéssel egybekapcsolt – kerti parti. Itt a résztvevők megkóstolhatják a Szegedi Akadémiai Bizottság és a Szegedi Tudományegyetem nyertes borait, illetve a versenyre benyújtott, vagy versenyen indított borok közül a legjobbakat.

Hagyomány, hogy a borbírálatban a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) dolgozó professzorok és akadémikusok közül többen is részt vesznek. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI

 

Tudománybarát települések hálójában

 

– Milyen formában van jelen a Szegedi Akadémiai Bizottság a dél-alföldi régióban, illetve itt a határon túli területek közül a Vajdaságban vagy a Bánságban?

– A SZAB történetéhez tartozik, hogy kezdetben a Szegedi Akadémiai Bizottság tevékenysége a városban létező kutatóintézetekre korlátozódott. Később mondták ki, hogy a régió, vagyis a három vármegye tudományos életét is próbáljuk segíteni. Például 2025-ben a szokásos novemberi tudomány ünnepi programsorozat nyitányát Kecskeméten, a Neumann János Egyetemen tartottuk. Ott nyílt meg a Karikó Katalin munkásságát bemutató kiállítás. A Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve hasonló rendezvényekkel jelentkezünk 2026-ban Békés megyében. Az MTA irányításával és a kormány támogatásával a tudomány éve alkalmából elstartolt a tudománybarát település mozgalom Balatonfüreden.

 

– Hogyan lehet „tudománybarát” egy település?

– E program során szeretnénk eljutni a régió minél több településére. Felajánljuk azt, hogy neves kutatók tartanak tudományos vagy ismeretterjesztő előadást aktuális témákról. Például népbetegségekről, a környezeti problémákról, a mesterséges intelligenciának az életünkben játszott szerepéről, és így tovább. Azokon a településeken, ahol egy akadémikus született, vagy élt, emléktáblát helyezünk el, vagy megkoszorúzzuk a sírját. Ehhez a megemlékezéshez a helyi település segítségével tudományos rendezvényt illesztünk.

 

– Miben más ez a területi bizottság a többihez képest, amelynek más egyetemi városok jelentik a központját?

– Szeged különleges a Szegedi Biológiai Kutatóközpont itt létével kapcsolatban. Ez az ország egyik legkiválóbb kutatóközpontja. Karikó Katalin innen indult. Neki élő kapcsolata van ma is a szegedi kutatókkal. A kutatott témák: a biológia, a lézerfizika kiemelkedik az ELI-ALPS jelenlétével. Figyeljük egymást. Ha van egy jó ötlet az egyik területi bizottságban, akkor az megjelenik máshol is. Igyekszik mindenki minél magasabb színvonalú programsorozatot összeállítani. Talán az is különleges, hogy tervezzük egy érdekes köztéri szobor állítását a SZAB 65. évfordulója és az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából.

Az MTA Szegedi Területi Bizottsághoz csatlakozott a Nobel-díjas Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora. Az első magyar Nobel-díjas nő, az SZTE alumnája és az SZBK korábbi munkatársa kapcsolatban áll a szegedi kutatókkal – magyarázta Krisztin Tibor, amikor megtekintette a Karikó Katalin legkülönlegesebb kitüntetéseit bemutató sajtófotó kiállítást az SZTE Dugonics téri épülete aulájában. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI

 

Ami érdekes, az szép

 

– Ez Szilassi Lajos matematikusnak érdekes geometriai konstrukciója, amelynek bérmely két lapja szomszédos, azaz van közös éle. Világhíres a 7 hatszögletű lappal, 14 csúccsal és 21 éllel rendelkező alakzat, amit köztéri szobor népszerűsít Ausztrália, az Egyesült Államok, Franciaország egy-egy városában, illetve Magyarországon Bonyhádon. Mi a különlegesége ennek a testnek, ennek az alakzatnak?

– Mindenki ismeri a tetraédert: bármely két lapjának van közös éle. Az volt a kérdés, hogy van-e másik ilyen. 1977-ben Szilassi Lajos szegedi matematikus konstruált egy ilyet, amiről később kiderült, hogy egy Császár Ákos matematikus által már felfedezett poliédernek – mi, matematikusok úgy mondjuk, hogy – a duálisa. Az a különlegesége, hogy ez nemcsak egy matematikai érdekesség, hanem esztétikus jelenség is. Tehát mint egy absztrakt szobor is megjelenhet valahol, és azt szimbolizálja, hogy az emberi elme ki tud találni nagyszerű dolgokat. A tudomány és a művészet között szoros a kapcsolat: ami a tudomány szempontjából érdekes, az nagyon sokszor esztétikai élményt is nyújt. A tervek között tehát az szerepel, hogy ez a különleges test, ez az alakzat köztéri szobor legyen.

Krisztin Tibor akadémikus a szegedi matematikus, Szilassi Lajos poliéderének fémből készült modelljével. A matematikus SZAB-elnök sokat tett azért, hogy a Szilassi-poliéder szoborként az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központja elé kerülve új tartalmat kapjon, jelképpé válhasson. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– A művészeteknek szoros a kapcsolata a Szegedi Akadémia Bizottsággal egy szakbizottság révén, amelyik képzőművészeknek a munkáit segít bemutatni, és erősíti a tudomány és a művészet kapcsolatát. A Szegedi Akadémia Bizottság befogadta a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Műhelyét a székházába. Ez is egy változás az elmúlt időszakból. Mi ennek az üzenete?

– Tudomány és művészet mindig is összefüggött. Ha megnézzük az akadémikusok névsorát, akkor a 19. században, sőt még a 20. században is, nagyon nagy számban voltak jelen kiváló írók, költők, zeneszerzők. Kodály Zoltán például az Akadémia elnöke is volt, Arany János volt az Akadémia titkára, Jókai Mór is tag volt, és így tovább. Szóval nagyon sok kiváló művész volt az Akadémia tagja. Később különült el. Nem egészséges, hogy van a Magyar Tudományos Akadémia, és ahhoz nem tartoznak hozzá a művészetek. A Szegedi Akadémiai Bizottság ezt próbálta valami módon helyrehozni, és akkor egy művészeti szakbizottságot alapított. Mindamellett, ha valamilyen különleges kéréssel, tervvel jön valaki hozzánk, akkor megfontoljuk, hogy az adott lehetőségek keretében mivel tudjuk támogatni, hogy egy kiadványt megjelentethessen, valamilyen rendezvényt szervezzen. Ezek persze szerény támogatások, de nagyon sokszor azzal, hogy helyet tudunk biztosítani egy konferenciának, vagy egy könyvbemutatónak, vagy egy előadásnak, azzal már sokat tudunk segíteni.

 

– Az MTA bicentenáriumát köszöntő fővárosi programokon, kiállításokon a mecenatúra is fókuszba került. Hogyan tud segíteni a kívülálló a SZAB-nak? Létezik egy olyan alapítvány, amelynek a célja a fiatalok tudományos kutatómunkájának az ösztönzése. Lehet-e csatlakozni, ha a régió tudománypártoló közönsége a szervezet mögé szeretne állni és támogatni?

– Ez egy nagyon jó kérdés, és különösen aktuális annak ismeretében, hogy a Magyar Tudományos Akadémia hogyan jött létre magánadományokból, és hosszú ideig függetlenül működött minden központi irányítástól, éppen a magánadományoknak köszönhetően. Az Akadémia Könyvtára is így jött létre. Nagyon jó lenne felújítani ezt a mecenatúra programot! De hogy a kérdése is válaszoljak: „A Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön” Alapítvány örömmel fogad minden támogatást. Célja, hogy a régióban kifejtett tudományos tevékenységet, a régió érdekében végzett kutatómunkát segítse. Ebbe beletartozik a régióbeli fiatalok bevonása a kutatómunkába, a kutatói pályán való elindulásuk segítése. Ennek része a tudományos pályázatunk. Ha valaki tudományos eredményeket akar publikálni, azt segítjük, a tudományos szervezőmunkában kiemelkedő munkát végzetteket jutalmazzuk. Tehát a Szegedi Akadémiai Bizottság honlapján elérhető a támogatás lehetősége. Szeretnénk fölélénkíteni a támogatási programot.

 

 

A tudomány hasznos

 

– Minden tudományos kutató célja az, hogy az eredményei, a felfedezései hasznosuljanak is. Egyedi az a törekvés, amit a SZAB kezdeményezésére létrejött „Dél-alföldi Innovációs Díj” jelenít meg. Miért fontos ennek a támogatása?

– A három vármegye kereskedelmi és iparkamarájával közösen hirdetjük meg ezt az innovációs pályázatot. Nagyon érdekes innovációs eredményekkel pályáznak. Olyan pályázatot fogadunk be, ami már bizonyítottan hasznosul. Tehát már vagy profitot termelt, vagy teljesen nyilvánvaló, hogy a piacon sikeres lesz. Nagyon fontos az, hogy a környezet, tehát a Szegedi Akadémiai Bizottság környezete is hogyan fogadja az újabb és újabb tudományos eredményeket, a tudománnyal foglalkozó személyeket.

A Möbius-szalag térplasztikai elismerés a SZAB és a régió kereskedelmi és iparkamarái közös díja, a „Dél-alföldi Innovációs Díj” gazdasági társaság kategóriában első helyezett kapja meg. Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI

– Mit tud tenni a SZAB a tudományos ismeretterjesztésért?

– Az álhírek és az áltudományos nézetek robbanásszerű terjedésének az idején nagyon fontos kérdés, hogy a valós eredményeket és a tudományos ismereteket hogyan tudja eljuttatni az emberekhez a SZAB. Nagyon örülünk, ha találunk egy olyan kutatót, aki aktuális problémákról élvezhető módon beszél. Hosszú ideig az MTA nem gondolta azt, hogy ez a feladatai közé tartozik. A tudományban nem volt kifejezetten érdem, ha valaki ismeretterjesztő előadásokat tart. Ma már ez megváltozott, és nagyon fontos feladat lett, viszont nagyon kevesen vannak, akik fölvállalják és időt szakítanak rá, és alkalmasak is arra, hogy közvetítsék a tudomány eredményeit. Fontos lenne, hogy tudatosodjon mindenkiben, hogy ha egy-egy állítást valaki megfogalmaz bármivel kapcsolatban, akkor azt megfelelő módon igazolni kell. Ennek megvannak a módszerei. Egy álhírterjesztő személy vagy portál minden további nélkül akár hamis forrásokat fölsorolhat. Számtalan olyan cikket olvashatunk, ahol leírják, hogy „ilyen-olyan kutatók” ezt és azt „kimutatták”, viszont ha nincsenek ott konkrét nevek, tudományos cikkekre hivatkozás, tudományos forrás, akkor valószínűleg áltudományos hírről van szó. Az akadémia területi bizottsága a tudományos eredmények közérthető módon való ismertetése, a fiatal hallgatók, pályakezdők érdeklődésének felkeltése, a kutatómunka vonzóvá tétele érdekében hozta létre a közelmúltban a „Kutatási eredményekről SZABadon” pályázatát.

 

– Ezt – mint a SZAB médiapályázatának egyik ötletgazdája – én is kivételesnek gondolom, mert nem annyira jellemző már, hogy ilyen módon is ösztönözné a médiamunkásokat az Akadémia, hogy részt vegyenek az ismeretterjesztésben.

– Igen, próbáltunk életet lehelni ebbe a pályázatba, mert az írott, a nyomtatott sajtó egyre kisebb szerepet játszik az életünkben. Az internetes megjelenés, a közösségi média, a podcastok egyre fontosabbak. Úgy igazítottuk a pályázati kiírást, hogy az itt tevékenykedők is pályázhassanak.

 

 

Üzenet a jövőnek

 

– Ezek szerint várják a további pályázatokat. Ez is egyfajta újítása volt a Krisztin Tibor-féle SZAB-elnöki időszaknak. „Az Akadémia kimozdult elefántcsonttornyából” – Évet értékelt, jövőbe nézett az MTA Szegedi Területi Bizottság közgyűlése 2025. február 27-én. Mi az, amit ön az utódjára hagy?

– Szervesen folytatjuk, amit az elődeink elkezdtek. Egy-két aprósággal gazdagítjuk ezt, és persze minden új ötletre nyitottak vagyunk, a lehetőségeinkhez képest fölkaroljuk, ha van egy jó kezdeményezés. Amikor átadom a következő elnöknek ezt a feladatot, akkor én nyugodt lelkiismerettel teszem, megtettem, ami az erőmből lehetséges volt. Egyébként nagyon sok feladat, probléma van a székházzal, alapos fölújításra szorulna mindamellett, hogy történtek nagyon fontos lépések ezügyben.

Az SZBK felújított alagsorában kialakított ping-pong terem az asztaliteniszezés mozgásformáját kedvelő kutatók számára nyújthat sportolási és találkozási lehetőséget. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

– Hogy érvelne azok előtt, akiknél pénz van erre a célra?

– Azt gondolom, hogy a tudomány és a művészet olyan terület kellene, hogy legyen, ami iránt, az eredménye iránt mindenki lelkesedik, politikai nézettől, vallási hovatartozástól függetlenül. Azt szeretném, hogy a SZAB-székház egy olyan hely legyen, ahova mindenki eljöhet rendezvényekre, és akkor ott tud beszélgetni akár olyanokkal is, akik egyébként valamilyen területen az ellenfelei vagy más nézeteket vallanak. Az lenne jó, hogyha itt meg tudnának jelenni egyrészt a város intézményeinek, a város és az egyetem vezetésének képviselői, de a gazdasági és a kulturális élet jeles képviselői is. Ebben még van teendőnk, de azt gondolom, értünk el eredményeket. Erre érdemes áldozni, mert a SZAB és más tudományos, kulturális intézmények működése mindannyiunk életét segítik, gazdagítják.

„Life is like riding a bicycle. To keep your balance, you must keep moving”, azaz „Az élet olyan, mint a biciklizés. Ha meg akarod tartani az egyensúlyt, mozgásban kell maradnod” – idézi Einstein mondatait Krisztin Tibor, ha indokolja, miért szereti a SZAB-székház udvarára helyezett „bicikliző Einsteint”, Bánvölgyi László szobrászművész alkotását. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI

– A Szegedi Akadémiai Bizottság történetének első 45 évét Minker Emil professzor úr összefoglalta. Az elmúlt húsz év történetére most rápillantottunk, egy-két elemet kiemeltünk. A 65. születésnap lezárultával, az ünnepségsorozat végén milyen üzeneteket helyezne el egy olyan időkapszulában, amit azoknak szán, akik majd 2061-ben ünneplik az Akadémiát és a Szegedi Akadémiai Bizottságot?

– Ez nehéz kérdés. A fiataloknak üzennék, hogy kutassák azt, amit szeretnek. A kíváncsiság vezérelje őket, és csak utána jöjjön az, hogy esetleg ebből milyen anyagi haszon lesz később. Azt, hogy társadalmi haszon, még alapkutatás esetén is kicsit hátrébb tenném. Ami érdekes kérdés, és az emberi elmét foglalkoztatja, az előbb-utóbb érdekes lesz valahol, és előbb-utóbb valami haszna lesz. Miért szeretem az Einstein-szobrot a SZAB-székház udvarán? Azért, mert ott van ez az Einstein idézet: „az élet olyan, mint a kerékpározás, állandóan mozgásban kell lennünk, hogy egyensúlyban legyünk”. Tehát azt is tanácsolom, hogy tartsák szem előtt: nagyon fontos az egyensúly az életben. Testi-lelki egészségünk az alapja mindennek. És akkor még egy: beszéljünk a kutatómunkánkról! Minél többen ismerjék meg, és minél több fórumon mondjuk el azt, hogy mit miért csinálunk. Ez nagyon nehéz, tudom a saját területemen is. Kezdetben nem tartottam ezt ilyen fontosnak, és miután a SZAB-hoz kerültem előbb, mint alelnök, majd elnök, akkor láttam, látom azt, hogy ez mennyire fontos...

A SZAB Pro Scientia Életműdíj – az MTA Szegedi Területi Bizottság köreibe tartozó tudósok legrangosabb kitüntetése lett az „Albert Einstein 1933” című Bánvölgyi László-kisplasztika. Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI

–... Köszönöm, hogy ezzel beharangozta a Szegedi Tudományegyetem támogatásával készülő SZAB-Talks podcasttervet, a szegedi akadémikusok munkáját bemutató interjú-sorozatot. Krisztin Tibor, a SZAB elnöke figyelmünkbe ajánlja a 2026. január 30-án 14 órakor a Dóm téren, a Somogyi-könyvtár bejáratánál, a SZAB-székház közelében fölállított konténerben megnyíló interaktív tárlatot. A Szegeden 2026. május 31-ig látogatható utazó kiállítás – többek között – ízelítőt ad az MTA200 rendezvénysorozatból, ismeretterjesztő kisfilmeken mutatja be a régiós kutatói műhelyeket azt igazolva, hogy: „Mozgásban a tudomány”!

Újszászi Ilona

Fotók: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI,

Sahin-Tóth István / SZTE NKI

A borítóképen Krisztin Tibor akadémikus, az MTA Szegedi Területi Bizottság elnöke elődei tablójánál, a SZAB-székházbeli dolgozószobájában. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / SZTE NKI