Március 4. azzal lett „világnap”, hogy 1914-ben e napon született Budó Ágoston, fizikus, számos egyetemi fizika tankönyv szerzője, aki 60 éve került professzorként a szegedi egyetemre. A jeles nap és évforduló alkalmából megnéztük: Budó Ágoston nevéhez kötődően milyen információkat találunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár 9 féle intézményi repozitóriuma közül az SZTE UnivHistóriában, továbbá az SZTE Hírportál archívumában böngészve.
Évkönyvek, tanrendek, egyetemi újságok, hallgatói lapok digitalizált példányaira bukkanhatunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár által működtett UnivHistória repozitóriumban.
Budó Ágoston nevére 225 dokumentumban lelhetünk. Például a Szegedi Egyetem 1953. április 29-i számában A Kísérleti Fizikai Intézet munkájáról azt olvashatjuk – többek között – , hogy „az elmúlt évben épült Béke-épület egy részében területi gyarapodás tette lehetővé, hogy mintegy 700 haligató képzését az Intézet megfelelően ellássa. Az Intézel dolgozói Budó Ágoston Kossuth-díjas egyetem; tanár, a Tudományos Akadémia lev. tagja vezetésével igyekeznek a rájuk bízott sokrétű feladatot becsületesen elvégezni. Az előadásokhoz kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatokat állandóan korszerűsítik, a számolási gyakorlatokon az elméletet összekapcsolják a mindennapi élet gyakorlati problémáival”. Zöllei Mihály e cikkében azt is megemlíti, hogy „Az Intézetben a széleskörű oktatómunka mellett tudományos kutatómunka is folyik. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával két kutatócsoport dolgozik akadémiai témákon: az egyik csoport a technikai szempontból is igen fontos félvezetők elektromos tulajdonságait vizsgálja, a másik pedig a Szovjetunióban is széles körben tanulmányozott lumineszcencia-jelenségekkel foglalkozik. A szakszempontból fejlettebb, főleg III – IV. éves hallgatók szakköri foglalkozásokon kapcsolódnak be a tudományos kutatómunkába. Ezeken a foglalkozásokon nemcsak az akadémiai témák megoldásával kapcsolatban felmerülő problémákat tanulmányozzák, hanem egy részük az intézet helyi üzemekkel kötött szocialista együttműködési szerződéseinek teljesítéséhez nyújt segítséget (…)”
E repozitóriumban egyébként közel 800 évkönyv és tanrend, a legjelentősebb egyetemtörténeti könyvek és több mint 8000 lapszámnyi egyetemi újság és hallgatói lap található. Ezeken kívül itt gyűjti az SZTE Klebelsberg Könyvtár "Egyetemi hírarchívum" gyűjtőnéven, retrospektív és kurrens módon az egyetemről (és azon belül a bibliotékáról) 1921-től napjainkig megjelent papíralapú és online híradásokat. Az utóbbi időszakot tekintve ezek már nem csak szöveges cikkek lehetnek, hanem az egyetemről szóló videók és hanganyagok is.
Az 1954. szeptemberében tartott Fizikus Vándorgyűlésre készülődő kutatókat mutatja be a Körséta a Kísérleti Fizikai Intézetben című, 3 fényképpel is illusztrált riportjában „K. Gy.”.
„Az élőadások összeállításához szükséges tudományos munkákba és kísérletekbe természetesen bevonjuk az intézet valamennyi munkatársát annál is inkább, mert a közvetlen, konkrét célunkon kívül ezzel még két igen fontos célt szolgálunk: egyrészt a tudósképzést, másrészt pedig a jó pedagógusok nevelését. Nyilvánvaló, hogy az egyetemen csak az lehet kitűnő oktató, aki maga is részt vesz a tudományos kutatásokban” – hangsúlyozta Budó Ágoston professzor a Szegedi Egyetem 1954. augusztus 31-i számában megjelent riportban.
50 éve, 1960-ban bízták meg Budó Ágostont az MTA Lumineszcencia és Félvezető Tanszéki Kutató Csoport vezetésével. 1954-től haláláig a Szegeden kiadott Acta Physica el Chemica című folyóiratot szerkesztette. 1964-től 1969-ig az MTA egyik titkára volt.
A Szegedi Akadémiai Bizottság elnökeként is aktívnak bizonyult Budó Ágoston. Kiderül ez a Szegedi Egyetem 1969/3. számából is: Péter László a Mégegyszer az Alföld-kutatásról című cikkében írta: „… Mind Budó akadémikus, mind Wittman professzor egyetértett mondandómnak lényegével: többet kell tennünk a Dél-Alföld és Szeged történeti, munkásmozgalmi, irodalomtörténeti, néprajzi, nyelvészeti kutatásáért. Ismét fölvetődött az olyannyira sürgetett helyismereti folyóirat szükségessége is…”
Egyébként a Szegedi Tudományegyetemhez és jogelődjeihez köthető egyetemtörténeti jelentőségű kiadványok adatbázisában 2020 januárjában 3169-en keresgéltek. Az SZTE UnivHistória repozitóriumban 2019 májusában érték el a 30.000-es rekordszámot, amely eredmény azt jelenti, hogy ennyi, az egyetemhez szorosan kapcsolódó híradást regisztráltak itt, az utóbbi néhány évből már teljes szövegében is elérhető módon.
Az SZTE-repozitóriumok rendszerének legújabb „zsebe” az SZTE Képtár és Médiatéka. Az itt tárolt képek és videók gyűjteményét mindannyian gyarapíthatjuk, ha archív és újabb egyetemi életképeket adományozunk az új rekordokhoz a bibliotékának az egyetemi jubileumokra készülődve. Ebben az adattárban Budó Ágostonról 33 fotó található. Így például a professzor 50. születésnapján készült csoportkép:
*
– A lumineszcenciával kapcsolatos kutatást már Budó Ágoston az 50-es években elkezdte a Szegedi Tudományegyetemen. E fluoreszencia lényege, hogy ha az anyagot fény éri, akkor az vagy elnyelődik, vagy másik fényt bocsát ki, s ennek alapján lehet jellemezni az anyag tulajdonságait – nyilatkozta 2010. decemberében A fény kutatói és a szegedi „legek” című cikkben a szegedi egyetem egykori professzoráról Osvay Károly, az SZTE oktatója.
Az SZTE Hírportál archívumában az elmúlt évtizedben több mint 80 cikkben szerepel Budó Ágoston neve. A „Kossuth-díjas akadémikus, Budó Ágoston (1914-1969) fizikus kutatási területe: a molekula-színképek, a dielektrikumok fizikája, a molekuláris lumineszcencia. A poláris molekulákat tartalmazó folyadékok nagyfrekvenciás elektromos térben való viselkedésével foglalkozva a Debye-elméletet tette megalapozottabbá. A szegedi tudományegyetem Természettudományi Kara dékánjaként (1958, 1959) is folytatta tudománypolitikai és tudományszervezői munkásságát. Foglalkoztatták az oktatás korszerűsítésének kérdései, jeles egyetemi tankönyvíró.” Így foglaljuk össze dióhéjban annak a szegedi professzornak a munkásságát, akinek a nevét megörökíti az utókornak a szegedi Dugonics téren és Somogyi utca felé folytatódó oldalon kialakított Tudóssétány egyik kőgömbje is.
– Még a vizsgán is volt alkalma, hogy tanítsa a fiatalságot – hangsúlyozta ki Gyulai József akadémikus, aki több mint egy évtizeden át dolgozott együtt Budó Ágostonnal. Nagy csodálattal és tisztelettel mesélt kollégájáról, akitől sokat tanult az erkölcsösségről, a tisztelettudásról és az emberségről. Hevesi Imre professor emeritus oktatójaként ismerte meg Budó Ágostont. Előadásait logikusnak, precíznek és nyomon követhetőnek írta le, ahol a szakember választékos szókincse megmutatkozott könyveiben és jegyzeteiben egyaránt – adtuk hírül 2014-ben, a neves szegedi egyetemi oktató 100. születésnapja alkalmából rendezett megemlékezésről tudósítva.
Évfordulós Professzori Pantheon kiállítás-sorozatában az SZTE Klebelsberg Könyvtár emléket állított Budó Ágostonnak. A 2014. március 4-i tárlatnyión „láthattuk Budó Ágostont, mint NB1-es teniszezőt, vagy mint feleségével, Farkas Gabriellával, egykori tanítványával hajókázó férjet. Kiállították egykori hivatali tintatartóját is személyes és baráti fotói körében. (…) Budó Ágoston tudományos munkásságának egyik fontos területe a kétatomos molekulák színképvizsgálata. Az egyetemen nagy gondot fordított az előadásain bemutatandó demonstrációs kísérletekre. Ezek elképzeléséhez segítettek például a Kísérleti és Fizikai Tanszék kortárs műszerei. (…) Budó Ágostonnál több külföldi fizikus tett látogatást. Így például Peter Debye amerikai fizikus és fizikai kémikus, kinek elméletét vette alapul a poláris molekulákat tartalmazó folyadékok nagyfrekvenciás elektromos térben való viselkedésénél, illetve C.V. Raman indiai származású fizikus.” – olvasható a tudósításban.
A szegedi egyetem jeles professzoról nevezték el az egyik legizgalmasabb fizikai vetélkedőt: a Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Versenyen például 2011-ben 563-an válaszoltak a feladványokra.
Őrzi professzora emlékét az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar, hogy a 2012-ben felújított Dóm téri épületében kialakított Budó Ágoston-tanteremben helyet ad olyan ismeretterjesztő programoknak is, mint például a 2013 októberében megrendezett I. Természettudományos Kalandtúrának, amikor e térben hullámtani kísérleteket mutattak be, és csillagászati előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők. Ugyanitt számos érdekes programmal hívják föl a fiatalok figyelmét a fizika és a kutatómunka szépségeire. Például: az SZTE minden évben életre hívja a Karácsonyi kísérletek programot, megrendezi a Fizika napja rendezvény-sorozatot. Otthona e terem a Fizikus teaháznak, vagy a szeptember utolsó péntekjén esedékes Kutatók éjszakája rendezvénynek, illetve az áprilisi Csillagászat napjának is.
Összeállította: Újszászi Ilona
Archív fotók: Szegedi Egyetem
