– Minden harmadik REÖK-kiállítás kötődik Szegedhez. A város gyönyörű szecessziós Reök-palotájában 2007 óta működik az összművészeti központ, ahol az első 10 évében több mint 160 kiállítás talált otthonra. A legújabb, a 2019. május 24-én nyílt XL. Nyári Tárlat július 14-ig várja a látogatókat. A REÖK Összművészeti Központ vezető kurátoraként elárulja, hogy ez az évi 15-16 tárlat milyen kiállítási koncepció alapján szerveződik?
– Miközben például Goya, Rembrandt, Piacasso, Miro, Warhol, Dali műveiből is rendeztünk kiállítást, szegedi születésű főkurátorként is fontosnak tartom, hogy a REÖK mint intézmény távol tartsa magát a provincializmustól.
Országos trend
– A XVII. Táblaképfestészeti Biennálén 87 alkotó 92 művét tekinthettük meg 2018 nyarán a REÖK Összművészeti Központban. A kétévente megrendezendő képzőművészeti seregszemle legutóbbi állomásán mindössze két olyan művészre bukkanhattunk, aki a szegedi egyetemhez is kötődik. Dréher János 1973 és 1977 között az SZTE jogelődjének számító Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán kezdte képzőművészeti tanulmányait, majd abban a – napjainkban Magyar Képzőművészeti Egyetemnek nevezett – intézményben tanult, ahol az a Kántor Ágnes diplomázott, aki 2007 óta művésztanára az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz-Művészettörténet Tanszékének. Ezért merült föl a kérdés: mennyiben látszik meg egy-egy Szegeden rendezett, de országos merítésű képzőművészeti tárlat anyagán az, hogy egyetemi város galériája ad otthont a seregszemlének?
– Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Rajz és Művészeti Tanszékén végzett hallgatók közül az elmúlt évtizedekben alig-alig jutottak be a szegedi és az országos tárlatokra. Az itteni rajztanár képzés kitermelt alkotókat, mert a 70-es évektől kezdve nemigen telepedtek le Szegeden képzőművészek. Így aztán természetes lett, hogy a tehetségesebb és a kitartóbb rajztanár szakosok elérték a művész státuszt, teljes joggal. Ugyanakkor a legtöbbjük nem művészeti képzést kapott, hanem a Vinkler Lászlótól és Fischer Ernőtől tanultakat a szorgalmukkal kiegészítve, és a szerencséjüknek köszönhetően, meg tudtak kapaszkodni a kortárs művészetben. Szeged képzőművészetét meg kell erősíteni. E törekvést segítheti az itteni rangos egyetem önálló művészeti kara.
– A szegedi egyetemen művészetközvetítéshez kötődő szakok működnek a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon, kurátori feladatra felkészítő kiegészítő képzést kínál az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar filozófia mesterszakja, kiváló a zeneművészeti képzés. Mi indokolja, hogy az SZTE a jövőben bővítse saját művészeti képzését?
– Mindkét egyetemi egységben oktatok, ezért is hangsúlyozom: a művészetközvetítéshez kötődő szakok változatlan működtetése mellett szeretnénk a művészképzést bővíteni. Nem szabad a homokba dugni a fejünket! Országos trend, a szegedinél kisebb felsőoktatási intézmények – például Egerben, Kaposváron, Miskolcon – már létrehozták a maguk művészeti karait. Az elmúlt 2-3 évtizedben itt voltak kísérletek a képzőművészeti képzés megteremtésére, de Szegeden nem sikerült eljutni a végső megoldásig. Holott érzékelhető az igény, hogy ennek a határmenti városnak az európai rangú egyetemén kialakítsuk a vizuális művészeti képzés bölcsőhelyét. A dél-alföldi régióból vagy a Vajdaságból, de még Erdélyből nézve is vonzóbb képzőhely Szeged, mint a fővárosi művészeti egyetem.
Összművészeti képzés
– Több mint kétszáz képzőművész dolgozik Szegeden és környékén. Rájuk is számítanak?
– Szeged képzőművészeti életében bár sok alkotó dolgozik, de kevesen képesek bekapcsolódni az országos vérkeringésbe. E véleményemet sohasem rejtettem véka alá. Igazolja ezt az is, hogy a helyben lévő táblakép-festészeti biennálén is csak néhányan jutottak be a tárlatra, pedig a fiatalok közül is sokan pályáztak. Igaz, néhány alkotó évek óta távol tartja magát az itteni bemutatkozási lehetőségtől, nem jelentkezik a munkájával a zsűri elé. Ez is indokolja, hogy az SZTE összművészeti képzését tiszta lappal kell kezdeni, olyan mesterekkel, akik európai szellemiséget hoznak.
– Mit jelent, hogy a közeljövő „SZTE Bartók Béla Művészeti Kara” az „összművészetiség” felé szeretne elmozdulni?
– A zeneművészeti képzés nemes hagyománya mellett 1947 óta létezik a szegedi felsőoktatásban rajz tanszék. Ám e tradíció mellett látnunk kell, hogy Szegeden jelen van a színházművészet, a balett, a szabadtéri. A városban több olyan művészeti intézmény is működik, amelyek gyakorlati terepet adhatnak az SZTE ZMK-ból a közeljövőben kifejlődő „SZTE Bartók Béla Művészeti Kar” leendő hallgatói számára. Ezeknek az intézményeknek is jó lenne, ha az egyetem legtehetségesebb hallgatói bekapcsolódnának az alkotófolyamatokba.
– A REÖK Összművészeti Központot azért nem említette a felsorolásban, mert kitüntetett szerepet kap?
– A REÖK 2 szintje, több kiállítóterme egyszerre 150-200 festmény bemutatására alkalmas tér. A REÖK két éve szerződést kötött a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel. Ám ez az együttműködés nemcsak a kiállításokra, az MKE-hallgatók Best of Diploma tárlatának a fogadására vonatkozik, hanem arra is, hogy az MKE Látványtervező Tanszéke szcenikával foglalkozó diákjai a szegedi szabadtérin töltik a nyári művészeti gyakorlatukat. A kurátori alapismereteket elsajátító fiatalokkal is szeretnénk ilyen gyakorlati együttműködést kialakítani. Mindez annak a célnak a szolgálatában történik, hogy Szegeden „megágyazzunk” egy tágabb értelemben vett művészeti, azon belül képzőművészeti képzés számára – az SZTE jelenlegi Zeneművészeti Kar tevékenységét és kínálatát kibővítve.
8-10 új szak
– A honlapján is nyomon követhető, hogy az oktatás és a kiállítás szervezés mellett rendszeresen publikál is. Például Szegedhez kötődő művészekről, Csáki Róbertről és Fischer Ernőről írt tanulmányt, az alsóvárosi Havi Boldogasszony-templomhoz kapcsolódó Patrona Hungariae és a Napbaöltözött Asszony témaköréről könyvet tervez. E sokrétű munka most kibővül a szegedi egyetem képzési kínálatát színesítő új szakok curriculumának kidolgozásával és beindításuk menedzselésével. A jelen tervei szerint milyen új szakok indulhatnak a jövő „SZTE Bartók Béla Művészeti Karon”?
– A klasszikus képzőművészet 3 szakjához – festészet, szobrászat, grafika – kötődő képzéseket vezetünk be. De már a 2. lépcsőről – a tervezőgrafika és a dizájn – is gondolkodunk. Sőt: az ipari formatervezés, a 3D-s animáció, a fotográfia is szerepel az elképzelt portfóliónkban. Ugyanakkor a Magyar Akkreditációs Bizottság ügymenete és a konkurens képzőhelyek kínálata ismeretében úgy vélem, az „SZTE Bartók Béla Művészeti Kar” 8-10 új szakját 3-4 lépcsőben tudjuk majd indítani.
– Mikortól jelentkezhetnek az első szegedi képzőművészeti évfolyamra a fiatalok?
– Már látható: az eltervezetthez képest 2019 nyarán nem, csak 2020-ban tudunk a Tisza Lajos körúti, felújításra váró épületünkből átköltözni egy „átmeneti otthonba”. De reményeink szerint 2022-ben visszatérhetünk az újjászületett és kibővült terű székházunkba, ahol addigra már túljutunk az első képzőművészeti szakok akkreditációján, így ebben az új részlegünkben indulhat is az első összművészeti évfolyam.
– „Összművészet” kifejezést használ többször is, amikor az „SZTE Bartók Béla Művészeti Kar” jövőjéről nyilatkozik. A szakkínálatban, a képzőművészeten túl, milyen egyéb művészeti ágak jelenhetnek majd meg?
– Minden, ami kapcsolódik a zene- vagy képzőművészethez. Így – a már említetteken túl – például a restaurátor művészképzés mellett a tánc, a színház is benne van a pakliban. A színházművészet technikai kiszolgálását is jelentő alkotó tevékenység – például a hangtechnika, a vizuális effektek – oktatása szerepel a tervek között, de a szegedi egyetemen az előadó-művészethez kötődően például rendezőt, dramaturgot, színészt nem tervezünk képezni.
– Milyen előzmények után vállalta el művészettörténészként, hogy a jelenleg SZTE ZMK néven ismert, az SZTE Szenátusa jóváhagyásával SZTE Bartók Béla Művészeti Kar elnevezés kifejezte egyetemi egység dékánja legyen? A tervek között szerepel-e az érintett karok közötti közös tanszék létrehozása? Erre akad példa az SZTE Általános Orvostudományi Kar és az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar, vagy az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar és az SZTE Gazdaságtudományi Kar együttműködése eredményeként is.
– A szegedi egyetemen kiteljesedő összművészeti képzés előkészítésére kért föl az SZTE ZMK leköszönő dékánja, dr. Tóth Péter 2018 októberében. Én egy hét gondolkodási idő után megpályáztam az SZTE ZMK dékáni posztját abban a tudatban, hogy ez a vezetői feladat funkcionálisan már a művészeti képzés beindításáról szól. Közben a közreműködésemmel kidolgoztuk azt a kompromisszumos megoldást, ami az SZTE JGYPK dékánja, dr. Döbör András és az SZTE BTK dékánja, prof. dr. Gyenge Zoltán számára is elfogadható. Ennek ismeretében dékáni vezetői programom megkapta a maximális támogatást a kari tanács és az egyetem szenátusa tagjaitól is. Ebben a programban az is szerepel, hogy az egyeztetéseket folytatjuk, akár az SZTE belső mintáit is átvéve. Mert máris látható, még az utódom utódjának is lesz dolga ezen az úton haladva. Az ország legjobb művészeti karát szeretnénk létrehozni és működtetni a Szegedi Tudományegyetemen. E cél eléréséhez az SZTE felsőoktatási toplistákon elfoglalt helye, európai rangja nyomatékot ad, óriási potenciált jelent.
További részletek: a Szegedi Egyetem Magazin 2019 számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZEM aloldaláról.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
Fotó: Bobkó Anna, Ú. I.
További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2019-i számából:
Tudományos park épül az ELI körül
Európából Európába a legjobb hazai universitas
Világszínvonalú orvosi technika és kutatás
Ügyeletből az X-Faktorba
Szelénnel és Omega-3 zsírsavval dúsított élelmiszerek
Életmódváltás túlsúlyos gyerekeknél
Mester és tanítvány
Ösztöndíjözön a tanulásért és a munkáért
Tudomány és kikapcsolódás a Füvészkertben
Klebelsberg útja a szegedi nagytájtól a dómig
A mezőgazdaság fejlődésével párhuzamosan újul meg az SZTE MGK
Érték, család, kiválóság, tradíció az SZTE ÁJTK új dékánja, Görög Márta iránytűjében
Kiemelkedően fontosnak tartja az egészségmegőrzést az ÚNKP-ösztöndíjas Dinnyés Katalin
