Az ősi maják földhasználatát, a Kárpát-medence folyóinak korábbi fejlődését vagy éppen az ókori műalkotások eredetiségét is lehet vizsgálni a Szegedi Tudományegyetem geokronológiai laboratóriumának segítségével. Az országosan is egyedülálló infrastruktúrának köszönhetően komplex kormeghatározási feladatokat tudnak elvégezni a kutatók és a hallgatók, akár több százezer év távlatából is. Tudományos újdonságnak számít legújabb felfedezésük is, amely szerint az utóbbi háromszáz évben a Fekete-tenger nyugati partvidékére, visszatérő jelleggel több cunami is kifuthatott. Ebben az esetben is az üledékek laborvizsgálata, képződési koruk meghatározása szolgáltatott bizonyítékokat.

Építési bizottsági jegyzőkönyvek, részletes dokumentumok és rengeteg korabeli exkluzív fotó segítségével mutatja be az SZTE Levéltárának kiadványa, hogy hogyan tette „álmos mezővárosból pezsgő tudományos központtá” az egyetem Szegedet. A Gausz Ildikó – Vajda Tamás szerzőpáros által összeállított „Te saxa loquuntur – Képes album és dokumentumgyűjtemény az 1926–1930 közötti szegedi egyetemi építkezésekről” című könyv segítségével bárki nyomon követheti, hogy hogyan kezdődtek 100 éve Szegeden az egyetemi építkezések.

Magyarországon egyedülálló orvosetikai képzést kapnak az SZTE hallgatói, ami azért is jelentős, mert hazánkban sokkal kevesebb a beültethető szervek száma, mint amennyire szükség lenne. Legtöbben azzal sincsenek tisztában, hogy milyen jogaik vannak a testükkel, szerveikkel kapcsolatban életük során és haláluk után. Dr. Tari Gergely, az SZTE orvosi etika oktatója szerint a témával kapcsolatos hatékonyabb kommunikáció jelentősen javítana a helyzeten, ezért is büszke arra, hogy a szegedi hallgatók valós tapasztalatokon alapuló, gyakorlatorientált képzés formájában találkoznak például a szervátültetés etikai kérdéseivel. Magyarországon máshol az elméletet a gyakorlattal ilyen módon kombináló képzés nincs.

Magyarországon egyedülálló orvosetikai képzést kapnak az SZTE hallgatói, ami azért is jelentős, mert hazánkban sokkal kevesebb a beültethető szervek száma, mint amennyire szükség lenne. Legtöbben azzal sincsenek tisztában, hogy milyen jogaik vannak a testükkel, szerveikkel kapcsolatban életük során és haláluk után. Dr. Tari Gergely, az SZTE orvosi etika oktatója szerint a témával kapcsolatos hatékonyabb kommunikáció jelentősen javítana a helyzeten, ezért is büszke arra, hogy a szegedi hallgatók valós tapasztalatokon alapuló, gyakorlatorientált képzés formájában találkoznak például a szervátültetés etikai kérdéseivel. Magyarországon máshol az elméletet a gyakorlattal ilyen módon kombináló képzés nincs.

A Szegedi Tudományegyetem polgárainak önzetlen segítsége tovább folytatódik 2024. december másodikán.

Humánpolitikai átadóünnepséget rendeztek 2024. július 2-án, kedden a Szegedi Tudományegyetem rektori hivatalának dísztermében. Átvették kinevezésüket az új dékánok, igazgatók, intézetvezetők és tanszékvezetők, valamint oklevelekkel díjazták az elmúlt időszakban kiemelkedő teljesítményt nyújtó kollégákat. Összesen több mint százan részesültek elismerésben.

Az ősi maják földhasználatát, a Kárpát-medence folyóinak korábbi fejlődését vagy éppen az ókori műalkotások eredetiségét is lehet vizsgálni a Szegedi Tudományegyetem geokronológiai laboratóriumának segítségével. Az országosan is egyedülálló infrastruktúrának köszönhetően komplex kormeghatározási feladatokat tudnak elvégezni a kutatók és a hallgatók, akár több százezer év távlatából is. Tudományos újdonságnak számít legújabb felfedezésük is, amely szerint az utóbbi háromszáz évben a Fekete-tenger nyugati partvidékére, visszatérő jelleggel több cunami is kifuthatott. Ebben az esetben is az üledékek laborvizsgálata, képződési koruk meghatározása szolgáltatott bizonyítékokat.

A Szegedi Tudományegyetem Sportközpont ebben a szemeszterben is rengeteg mozgásformával várja a hallgatókat. A régóta népszerű teremsportok és korcsolyázási lehetőség mellett, a régióban egyedülálló módon akár a síelést is kipróbálhatják a diákok.

Építési bizottsági jegyzőkönyvek, részletes dokumentumok és rengeteg korabeli exkluzív fotó segítségével mutatja be az SZTE Levéltárának kiadványa, hogy hogyan tette „álmos mezővárosból pezsgő tudományos központtá” az egyetem Szegedet. A Gausz Ildikó – Vajda Tamás szerzőpáros által összeállított „Te saxa loquuntur – Képes album és dokumentumgyűjtemény az 1926–1930 közötti szegedi egyetemi építkezésekről” című könyv segítségével bárki nyomon követheti, hogy hogyan kezdődtek 100 éve Szegeden az egyetemi építkezések.