Szegedi Tudományegyetem | „Rabszolgavásár” helyett szimpózium, ahol bemutatkozott egy új tudományterület – Miről szóltak a szegedi mRNS-konferencia előadásai? (3.)

Nyito_Duda_Erno_es_Kariko_Katalin_mRNA_Conference_20241107

„Rabszolgavásár” helyett szimpózium, ahol bemutatkozott egy új tudományterület – Miről szóltak a szegedi mRNS-konferencia előadásai? (3.)

2025. január 02.

12 perc

A „leggyámoltalanabb molekula” kapott főszerepet a tudományos élet 2024. évi „leg”-jei közé tartozó szegedi mRNS-konferencián. A Novum magazin 2024. december 30-i adásában is terítékre került nemzetközi szimpózium értékelésére kértük a tudományos rendezvényen senior szekcióvezetőként is színre lépő Duda Ernőt, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar nyugalmazott professzorát. Ezzel zárjuk az egyetemi sajtó „Miről szóltak a szegedi mRNS-konferencia előadásai?” című cikksorozatát.

Cikk nyomtatás

Link küldés

mrna_conf_1_W-3

– A Novo Nordisk Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem támogatásával 2024. november 7-8. között megrendezett „mRNA Conference Szeged” programon a prezentációk sorrendjét Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora határozta meg. Ezt a szerkesztési elvet is bemutatta az egyetemi sajtó „Miről szóltak a szegedi mRNS-konferencia előadásai?”-sorozatának – a „Könnyebb összeszámolni, mire nem használják az mRNS-t” és „A kutatói erőfeszítések végső célja a gyógyítás” című – cikke. Mi az ön válasza a cikksorozat fő kérdésére?

– A nem gyulladást keltő, tehát nukleozid-módosított messenger RNA-k felhasználása kötötte össze az előadásokat. Már tudjuk, milyen jó hatásfokkal lehet a hírvivő RNS-eket védőoltások formájában felhasználni. A szegedi mRNS-konferencián az előadók túlnyomó többsége arról beszélt, hogy milyen egyéb applikációi vannak a messenger RNA felhasználásának. Tehát egy egészen új tudományterület nyílt meg a legkülönfélébb betegségeknek a kezelésére.

DE_KK_KE_KT_20241107

A Szegedi Biológiai Központ egykori munkatársai kutatóként ma is kapcsolatban állnak. A szegedi mRNS konferencia szünetében múltat idézett, konferencia szereplésre készült és a jövőről beszélgetett (balról jobbra) Duda Ernő, Karikó Katalin, Kondorosi Éva és Kiss Tamás. Fotó: Sahin-Tóth István

– Az előadók között biológusok, biokémikusok, vegyészek, kutatóorvosok mutatták be eredményeiket. Hogyan inspirálja az egyik kutatási terület a másikat?

– Az egész tudományterület létrejöttét az tette lehetővé, hogy a Karikó-Weissman kutatópáros kidolgozta, miként lehet úgy bejuttatni messenger RNA-kat a sejtekbe, hogy ne alakuljon ki gyulladásos reakció. Ettől a pillanattól kezdve ez a módosított mRNS a legkülönfélébb célokra felhasználható. Így például a hiányzó fehérjéknek a pótlására, vagy hibás gének működésének a javítására, vagy védőoltásra, vagy a gyógyítás egyéb területein.

KK_DW_20241107

Az mRNS-technológia jövőjét sajtótájékoztatón is felvázolta a Nobel-díjas Karikó Katalin és Drew Weissman. Fontos és személyes kérdésekre válaszolt a kutatópáros. A nemzetközi mRNS konferencia legfontosabb üzeneteit is bemutatja a Novum magazin 2024. november 30-i adása. Fotó: Sahin-Tóth István

– Emlékezetes, a 15 előadó közül 4 az SZTE vagy jogelődje, a JATE hallgatója volt. Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora. Mentoráltja, Pardi Norbert a Pennsylvania Egyetemen önálló laboratóriummal rendelkezik. Kiss Tamás, aki Karikó Katalint a Szegedi Biológiai Központban kialakult munkakapcsolatra alapozva egy ponton a tanácsaival segítette, jelenleg a Toulouse-i Egyetem professzora. Nógrádi Antal az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar professzora munkáját támogatja a Karikó Katalin néhány díjával járó és a szegedi egyetemnek adományozott pénzforrás is. A nemzetközi mRNS-konferencián milyen szerepet játszott a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő négy kutató?

– Kiss Tamás előadása arról szólt, hogy az anyatermészet milyen sokrétűen próbál belenyúlni a nukleinsavak szerkezetébe, vagyis olyan módosításokat végrehajtani, mint amit például Karikó Katalin is megtalált. Tehát a természet is módosításokat hajt végre ezekben a makromolekulákban azért, hogy ne okozzanak gyulladást. Karikó Katalin zsenialitása éppen abból állt, hogy rájött, ezek közül a módosítási lehetőségek közül melyiket lehet úgy használni, hogy a tudomány is terápiás célokra hasznosíthassa az mRNS-t. Előadásában bemutatta: hogyan jutottunk el idáig, ahol most is vagyunk. Pardi Norbert a védőoltásokról, az újabb kórokozókkal szembeni védelemről beszélt. Hozzá hasonlóan a jövőbe mutatott Nógrádi Antal előadása, mert egy egészen különleges területről, egy gyógyíthatatlan betegségnek a jövőben esetlegesen sikeres kezelési módszeréről szólt. Ugyanakkor tény: Magyarországon az mRNS-alapú kutatások kifejlődése nagyon-nagyon gyerekcipőben jár. Aki egy-egy új témát kezd, mindig rögös úton jár és az első néhány hónap után sem szoktak az eredmények megszületni. Ebből a szempontból is kiemelem Nógrádi professzor előadását, mert ilyen rövid idő után is kész terméket tudott letenni az asztalra.

Duda_E_es_Nogradi_A_20241108 Professzorok beszélgetnek: Duda Ernő szekcióvezetőnek (balról) és Nógrádi Antal előadónak a nemzetközi mRNS konferencia szünetében is akadt mondandója egymás számára

– Karikó Katalin ebben az előadásban is megemlítette önről, milyen ötletes kutatónak ismerte meg a Szegedi Biológiai Központban. A szegedi mRNS-konferenciához mi a személyes kötődése?

– Mind Karikó Katalin, mind Pardi Norbert a kollegám volt éveken keresztül. Azóta is nagyon szoros személyes kapcsolat van közöttünk. Karikó Katalin esetében ez köztudott. Pardi Norbiról elárulhatom, ami ezen a konferencián nem derülhetett ki róla, hogy ő volt az intézetünkben a sommelier, a borok szakértője. Kevés ember ismeri annyira a magyar borokat, mint ő, aki olyan részleteket képes elmondani erről a nemes italról egy-egy boresten, mint senki más.

Kaveszunetben_20241108

Kávészünet a szegedi mRNS konferencián. Az SZTE TIK dísztermében a prezentációk után is számos kérdésre választ vártak az érdeklődők az előadóktól, például Drew Weissmantól (balról a második) és Pardi Norberttől (jobbról a második). Fotó: Sahin-Tóth István

– Pardi Norbertet és a vele együttműködő kutatókat összeköti a zsírcseppecskébe csomagolt mRNS témaköre. E nanorészecskék hogyan járulnak hozzá az mRNS hatásosságához?

– E nanorészecskék nélkül nem működne az mRNS-vakcina. Az mRNS a világ egyik leggyámoltalanabb molekulája, mert ha nincs bezárva egy ilyen nanorészecskébe, akkor pillanatok alatt elbomlik. Egy RNS-molekula minél nagyobb, annál érzékenyebb. A hírvivő RNS a legnagyobb RNS-molekulák közé tartozik. Ennek következtében hihetetlenül sebezhető. Ha nem találunk az mRNS-ek számára megfelelő védőburkot, akkor ezeket egy élő sejtbe nem lehet bejuttatni, mert pillanatok alatt eltűnnek.

US_dedikal_20241107

A Mainzból Szegedre érkezett sztárkutatató, Uğur Şahin (jobbról) is sok autogramot adott az mRNS konferencia szüneteiben. Fotó: Sahin-Tóth István

– Uğur Şahin, a Novo Nordisk-díjjal is a Nobel-díjas Karikó-Weissman kutatópároshoz kötődő kulcselőadó nemcsak előadásával hívta föl magára a figyelmet, hanem azzal is, hogy mindenkitől kérdezett, akinek a prezentációját meghallgatta. A szegedi mRNS-konferencia jellemzői közül kiemelhető-e, hogy minden egyes előadása sok-sok kérdést generált?

– Rendkívül heterogén volt a hallgatóság. A résztvevők között – hál’ isten – nagyon sok egyetemistát láttam, de a szakma jeles képviselői is jelen voltak. Ez azt jelenti, hogy a kérdéseknek egy része a nagyon magas színvonalú és tudományos apróságokra kérdezett rá, ugyanakkor nagyon sok olyan kérdés volt, ami az ebbe a területbe nem nagyon beavatott hallgatóság, például az egyetemisták számára várt válaszra. A sok kérdés megmutatta, hogy milyen sokféle embert érdekelt ez a téma.

KK_k_es_SZTE_konfa_20241107

Karikó Katalin memoárja, az „Áttörések - Életem és a tudomány” című kötet mellett több résztvevő is dedikáltatta a Novo Nordisk-díjat elnyert négy tudós – Özlem Türeci, Uğur Şahin, Karikó Katalin, Drew Weissman – címlapfotójával megjelentetett, a közös kitüntetéseket bemutató kiadványt

– Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin színarany Nobel-plakettjét is megtekinthették az érdeklődők az SZTE TIK épületében, a Klebelsberg Könyvtár kiállítási terében berendezett tárlaton – adta hírül a Novum magazin is. A Szegedi Tudományegyetem két Nobel-díjas professzora portréjával emlékérmet kaptak a konferencia résztvevői. Az információs csomagot kiegészítette a Novo Nordisk-díjjal elismert négy kutató – Karikó, Weissman, valamint Şahin és Türeci – közös díjait bemutató kiadvány. A konferenciaajándékok mellett a szünetbeli diskurzusok is összekötötték a kulcselőadókat a résztvevőkkel. Az „mRNA Conference Szeged” milyen hangulatú rendezvénynek számít a nemzetközi konferenciák mércéje szerint?

– Egy rendkívül jól megszervezet konferencián vehettünk részt. Annyira hibátlanul ment le az egész, hogy az ritkaság. Nagyon szokatlan és azt kell, mondjam, nagyon szellemes megoldás volt, hogy a szekció-beli munkát mindig egy szenior és egy, a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő fiatal kutató irányította. Dicséret illeti a Gácser Attila professzor vezette szervezőket azért, hogy ezt kitalálták. De dicséret illeti azokat a fiatalokat is, akik részt vállaltak ebből a megoldásból, mert rendkívül impozánsan, profi módon oldották meg a feladatokat, ami kellemes meglepetést jelentett számomra is.

Szekcio_eln_6_20241108 A Böröczky Tímea és Duda Ernő vezette szekcióban Gerald Schwank, Jakus Zoltán és Karikó Katalin tartott előadást

– A fiatal kutatók és a szegedi egyetemisták mit profitálhattak ebből a programból?

– A konferenciák egyik legnagyobb érdekessége és legnagyobb haszna az, hogy olyan eredményeket ismerhetünk meg, amelyeket leírva, publikációként majd később olvashatunk. Tehát a születésük közben láthatjuk az eredményeket, vagyis azt, hogy hol tart a tudomány. A nemzetközi konferenciák másik jellemzője a fiatal kutatók szempontjából a jövőkeresés. A nemzetközi konferenciákat a tudományos zsargonban „rabszolgavásárnak” nevezik, mert a főnökök leendő beosztottakat találnak maguknak, a fiatal kutatók pedig egy-egy jó előadás után oda tudnak csapódni az előadóhoz és meg tudják beszélni vele, hogy esetleg nem tudnak-e oda elszerződni. Ez a szegedi konferenciára nem volt annyira jellemző, mint más nemzetközi konferenciára, mégis remélem, hogy jónéhány hallgató megragadta az alkalmat, és beszélgetett ezekkel a nemzetközi mértékkel mérve is kitűnő kutatókkal, jövőbeli kollaborációkat is meg tudtak beszélni.

KK_DE_20241107 A Nobel-díjas Karikó Katalin hívó szavára mondtak igent és jöttek el a szegedi konferenciára a világ vezető mRNS-kutatói, véli Duda Ernő professzor. Fotó: Sahin-Tóth István

– Mennyiben volt más ez a konferencia, mint egy hasonló rendezvény egy angolszász egyetemen?

– Egy nagy nyugat-európai egyetemen szinte minden héten egy világhírű meghívott olyan témáról tart előadást, amihez a világon ő ért a legjobban. A világhírű előadó elmondja, hogy az a tudományterület éppen hol tart, mik a legújabb felfedezések. Szegeden ez sajnos hiányzik. Ezért számított kivételes alkalomnak az „mRNA Conference Szeged”. Olyan előadókat hallhattunk, akik a szakmának kiváló mesterei, akiket az egész világon mindenki elismer, hogy ennek a területnek a legkiválóbb ismerői. Jó lenne elérni, hogy azok a kiváló előadók, akik eljönnek Amerikából Európába, vagy azok, akik Európából elmennek a környező országokba, ne csak Bécsig vagy Budapestig jussanak el. Tudom, ez a kívánság kicsit illuzórikus, mikor Budapestről Szegedre még mindig két és fél óra a vonatút. Mindent meg kell próbálni, hogy a szegedi egyetemre csalogassuk a legjobb előadókat és kutatókat.

Persephone Borrow, Katrien Remaut, Robin Shattock, Karin Loré, Nicolas Manel, Jakus Zoltán, Gerald Schwank, Pardi Norbert, Uğur Şahin, Karikó Katalin, Drew Weissman, Martin Ridderstråle, Nógrádi Antal, Rein Verbeke, Jørgen Frøkiær, Kiss Tamás

Több mint 550 érdeklődő kapcsolódott be a szegedi mRNS konferencia programjaiba, ahol az előadók (balról jobbra) – Persephone Borrow, Katrien Remaut, Robin Shattock, Karin Loré, Nicolas Manel, Jakus Zoltán, Gerald Schwank, Pardi Norbert, Uğur Şahin, Karikó Katalin, Drew Weissman, Martin Ridderstråle, Nógrádi Antal, Rein Verbeke, Jørgen Frøkiær, Kiss Tamás – az ismeretterjesztésből és tudománynépszerűsítésből is kivették a részüket. Fotó: Sahin-Tóth István

– A Magyar Tudomány Ünnepe hónapjában és a mesterséges intelligencia, az MI által generált álvideók felbukkanásának az idején csúcspontjához érkező szegedi mRNS-konferenciáról többször is hírt adott az M5 televíziós csatorna Novum magazinja, legutóbb 2024. december 30-án. A tudomány e kicsinyke szeletével miért kell foglalkozniuk az ismeretterjesztőknek?

– A XXI. század egyik rákfenéje az áltudomány, az álhíreknek és hazugságoknak az – egyes államok és érdekcsoportok által támogatott – terjesztése. Sajnos ennek a tudomány is áldozatul esik. Azokat az embereket, akik hajlamosak a hihetetlen, de blikkfangos című híreket olvasgatni az interneten, és elhinni a legnagyobb zagyvaságot is, hiába próbáljuk megismertetni az igaz tudománnyal és a valós eredményekkel. Lehet, szélmalomharcnak tűnik, mégis harcolni kell az álhírek ellen. Ha nem csinálunk semmit, akkor egyértelműen átengedjük a pályát a szamárságok terjesztőinek. Ezért a szegedi mRNS-konferencia és a róla szóló hírek is segíthetnek meggyőzni az embereket arról, hogy e kutatások végső célja a gyógyítás.

Jakus_Z_ea_e_20241108