SZTE magazin

Nyito_Kariko_Katalin_interju2_mta.hu_Szigeti_Tamas_20210503

24 snitt Karikó Katalin, az „új női ikon” egy munkahetének filmjéből

24 órából áll egy nap Karikó Katalin, az SZTE alumnája, a Covid19-világjárvány megfékezésére hivatott mRNS alapú vakcina kifejlesztését kutatásaival megalapozó biokémikus életében is. Magyarországi látogatása egyik szakaszára, 2021. május 3-7. között kísérőjéül szegődtünk. Az Akadémia székházától induló és az Emberi Méltóság Tanácsánál záruló munkahetének filmjéből 24 inspiráló pillanatot emeltünk ki.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Első lépés

Életében először lépte át az akadémiai székház küszöbét Karikó Katalin HÉTFŐN. E lépésnek 43 év munkája adott lendületet. Az SZTE jogelődje, a szegedi József Attila Tudományegyetem biológus szakos diplomása 1978-ban akadémiai ösztöndíjjal került a Szegedi Biológiai Központba.


MTA_proba_j_IMG_6622

 

Díszelőadás

Karikó Katalin személyében olyan kutató kapott felkérést az MTA 194. közgyűlésén díszelőadás tartására, aki nem tagja a tudós társaságnak. Még.


Freund_T_es_Kariko_K_mta.hu_Szigeti_Tamas_20210503_j

 

Laudáció

Ha van olyan pillanat, amikor a tudomány társadalmi haszna világosan és minden különösebb magyarázat nélkül látszik, akkor az most van. Nehéz és embert próbáló időszakban mutatta meg az arcát a tudomány azzal, hogy korábban szinte soha nem tapasztalt szédítő sebességgel, tudományterületek összehangolásával, a kutatók önzetlen együttműködésével volt képes hatékony eszközt adni az emberiség kezébe egy rendkívül sok fájdalmat és veszteséget jelentő világjárvány leküzdéséhez – fogalmazott Freund Tamás, az Akadémia elnöke.

„Az örvendetesen változatos képet mutató innováció eredményeit szintetizáló legfejlettebb vakcinák megteremtésében kulcsszerepe volt egy magyar kutatónak, Karikó Katalin biokémikusnak, az mRNS alapú vakcinák szabadalmaztatójának, a mainzi BioNTech cég alelnökének, a Pennsylvaniai Egyetem professzorának, akinek előadását most együtt hallgathatjuk meg ünnepi ülésünkön” – folytatta a díszelőadást tartó kutatóbiológust bemutató laudációját Freund Tamás, az Akadémia elnöke.

Nehezen tudnám elképzelni ékesebb példáját annak, hogy egy tisztán alapkutatásból származó felfedezés ilyen jelentős alkalmazásig jusson. Ahogyan a csírázó növény akár a betont is áttörve, végül a napfényre jut, úgy tört utat magának évtizedek alatt Karikó Katalin és felfedezése, a legmostohább körülmények között, hogy végül napjaink talán legjelentősebb tudományos eredményévé válva, a világjárvány árnyékából újra az élet napos oldalára kerülhessen az egész emberiség.

Nagyon bízom benne, hogy az mRNS-sel kapcsolatos felfedezései, amelynek hatása korántsem korlátozódik a vakcinák előállításának minden korábbinál hatékonyabb módjára, további rangos tudományos elismerésekkel járnak majd, s a kutatói életútját jellemző kitartás, s a tudományos meggyőződés melletti elkötelezett kiállás sok kutatónő és férfi kutató számára életre szóló inspirációt jelent majd” – zárta ajánlóját Freund Tamás.


Kariko_Katalin_mta.hu_Szigeti_Tamas_n_j

 

„Honfitársaim”

„Kedves honfitársaim!” – üdvözölte az egész magyarságot, az akadémikusok után, Karikó Katalin. – Megilletődve állok most itt – köszönte a felkérést –, hogy „a tudomány házában” elmondhatja a messengerRNS terápia történetét. A Kisújszállásról indult, a Covid19-járvány idején világhíressé lett molekuláris biológus előadását lenyűgözve nézte és hallgatta szinte a fél ország.


Kariko_Katalin_mta.hu_Szigeti_Tamas_4_j

 

Szent-Györgyi módszerével

„Nem azt kérdezzük, hogy kinek van igaza, hanem azt, hogy mi az igazság.” Így fogalmazta meg a tudományos módszer lényegét Szent-Györgyi Albert. Az SZTE Nobel-díjas kutatójára emlékeztetett az MTA elnöke. Freund Tamás az MTA-közgyűlés köszöntőjében hangsúlyozta: „Az immár majd két évszázados Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél többen vallják magukénak ezt az elvet, és ismerjék, értsék a tudományos világfelfogás lényegét. Legyenek tisztában a tudományos gondolkodás és módszertan alapelveivel.” E cél eléréséhez hozzájárul az MTA 194. közgyűlése nyitányáról készült videó, amelynek „1:02:07” pontjánál kezdődik Karikó Katalin előadása. „Az mRNS fejlesztése terápiára” című, tudománynépszerűsítő prezentációt 3 nap alatt közel 34 ezren nézték meg.


Aradi_vertanuk_tere_sz_anno_j

 

„Magad uram, ha szolgád nincsen”?

A szegedi egyetemen biológussá lett kutatónő beszámolójában hangsúlyt helyezett azokra az évekre, amelyekben Magyarországon megkapta munkájához az alapokat. Azt mondta: itt szerzett ötleteket, melyeket később beépített a munkájába és továbbfejlesztett.

A szegedi József Attila Tudományegyetem hallgatója 1976 nyarán kereste fel a Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetében Farkas Tibort, aki a Lipid laboratóriumot irányította. „Lesz még magának bőven ideje a labor asztalnál állni” – kapta a választ Kati, aki akkor nem gondolhatta, hogy még 58 éves korában is egyedül, maga végzi a kísérleteit.

 

Első hír a hírvivőről

Szegedi egyetemistaként hallott először a „hírvivő RNS” orvosi alkalmazásának lehetőségéről Karikó Katalin.


JATE_Klub_1973j

 

A szegedi kollégák – Kondorosi Éva és Duda Ernő – megelőzték a korukat

Inspiráló kollégáiról is megemlékezett. Elmesélte: az SZBK Lipid laborjába Kondorosi Éva és Duda Ernő azzal a kéréssel érkezett, hogy foszfolipideket kellene analizálni… A sejtmembrán ezen szerkezeti elemeinek az egyik funkciója a terek elválasztása. A két fiatal kutató a foszfolipidekbe tervezte belecsomagolni a plazmidokat, amelyek az örökítő információk sejtek közötti átadásáért felelnek. Ezeket emlős sejtekbe tervezték bevinni. „Számomra ez akkor fantasztikusnak hangzott!” – emlékezett lelkesedésére Karikó Katalin, akinek megtetszett az elgondolás és csatlakozott az ifjú kutatókhoz. „Megmondom őszintén, hogy csak most, később jöttem rá, hogy mennyire élen jártak, s mennyire megelőzték korukat. Ugyanis a 70-es évek végén próbáltak DNS-t, azaz nukleinsavat bejuttatni emlős sejtekbe.”

 

SZBK_anno


Amikor a lényeg a csomagolás

„A DNS-ről elkészült az RNS, arról a fehérje jelenlétét mutattuk ki” – villantotta föl az 1985-ös közös publikációt. „Kiderült, ami a mai napig igaz: a nukleinsavak alkalmazásában a legfontosabb, hogy hogyan csomagoljuk be – összegezte az egykori szegedi munka tanulságát. Ebben a kísérletben Karikó Katalin DNS-t használt.


1980_Kariko_Biological_Research_Center_Szeged

 

A „cap” az mRNS kritikus része

A friss diplomás a PhD-ját az SZBK RNS-laboratóriumában végezte. A szerves kémia laborban 1978-ban jelent meg, mint az Akadémia ösztöndíjasa. Akkor Tomasz Jenő vezetésével a szerves kémikusok nukleozidokat készítettek. Néhány évvel Karikó Katalin megjelenése előtt Tomasz Jenő szintetizált 2 nukleotidból álló „cap” molekulát, amelyet amerikai kollegája az mRNS 5’ végén lévő szerkezet azonosítására használt. Itt tudta meg az MTA-ösztöndíjas kutatónő is, hogy az mRNS-nek 5’ végén egy cap-struktúra van. „Ez a mai napig kritikus része az mRNS molekulának, amelyet például a koronavírus elleni vakcina mRNS-ébe is beépítünk” – hangsúlyozta. Megemlítette, hogy egykori kollégái közül a szerves kémikus Ludwig János a mai napig olyan munkatársa, akitől rendszeresen tanácsot kér és kap.


Doktor_avatas_Kariko_K_1983_1j

 

Első találkozás a vírusokkal

„2-5A – Antivirális molekulát” készített az SZBK RNS-laboratóriumban az ifjú kutatónő. Hozzátette: a mai napig „alig van antivirális molekula”. Ugyanakkor a 2-5A-t szintetizáló OAS enzim jelentősége a koronavírus-járvány idején is megmutatkozik: akinél alacsony ennek az enzimnek a szintje, azok számára súlyos következményekkel jár, ha koronavírussal fertőződnek – magyarázta.

 

Ha nincs támogatás

A Chinoin Gyógyszergyár is támogatta az egykori szegedi kutatást. Mivel a negatív töltésű nukleinsav bevitele emberre problémát jelentett, a támogatásuk megszűnt. Egészen Philadelphiáig kellett menni, hogy folytathassam a munkát – zárta le kutatói pályája magyarországi szakaszának bemutatását.


IMG_2539_Szabo_Evu_LEGO_keppel_j

 

Arckép legóból

Emlékeznek Andy Warhol színes plakátján Marilyn Monroe arcképére? Ez és Karikó Katalin életpályája ihlette meg Szabó Évát, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervezőgrafika mesterképzésén tanul. A fiatal alkotó benevezett a LEGO 2020-as Talent Award pályázatára. Újragondolta a Marilyn portrét, és kirakta a LEGO kockákból „az új női ikont: Karikó Katalint”. Az első 10 közé került a művész alkotása, aki a művéről készült fotót adta át a tudósnak, Karikó Katalinnak, aki megmentheti a világot”.

 

Kariko_Katalin_interju1_mta.hu_Szigeti_Tamas_20210503_j


Interjúözön

A hazai és a nemzetközi sajtó igyekszik kielégíteni a Karikó Katalin megismerése iránti olvasói, hallgatói, nézői kíváncsiságot is. Így aztán az idei tavaszon, a magyarországi látogatásának első nyilvános programját követően több tucat interjúra kérték.

A féltucat kérdés-felelet eredményei közül a vakcinára fókuszáló telex.hu interjú címe az lett, hogy „Karikó Katalin: Most hirtelen mindenki járványszakértő lett, de én nem vagyok az.

Az InfoRádió és az MTA közös tudománynépszerűsítő műsora is lehetőséget kapott. Ez a „Szigma a holnap világa”: ajánlójában azt írta, hogy „Beszélgetés Karikó Katalin kutatóbiológussal, biokémikussal az mRNS módszer felhasználási területéről és az azzal készült koronavírus-elleni vakcináról”.

Az mta.hu az 5 kérdésre adott válaszokból azt emelte ki, hogy „Karikó Katalin: A vakcinánk hatásossága 95 százalék fölött van”.

Az MTV és egy nemzetközi televíziós társaságok számára dolgozó stáb az akadémiai előadásától kezdve a kedvenc ételreceptjéig cikázva faggatta a kutatót.

 

MTA_Gimes_Kariko_j_IMG_6651


„Siker útján”

A Kossuth Rádió „Felfedező…” című magazin műsorát szerkesztő riporternek, Gimes Júliának is interjút adott Karikó Katalin. A ridikul.hu honlap „Siker útján” című rovata azzal ajánlja ezt a rádiós hanganyagot, hogy „Karikó Katalin: 66 évig nem voltam reflektorfényben, ilyenkor ez már nem száll az ember fejébe”. Az interjú végén szó szót követett, s kiderült: mindketten a Szegedi Biológiai Központban dolgoztak az 1980-as évek elején, de nem találkoztak, mert más-más csoport laborjához tartoztak. Most az egyikük kérdezett, a másikuk válaszolt. Négy évtized múltán hozta össze őket a munka és a felfedezés.

 

Kariko_Katalin_mta.hu_Szigeti_Tamas_3_j


Külső tag

Sajtótájékoztatót tartottak az Akadémia 194. közgyűlése szünetében az MTA vezetői. Kérdésünkre válaszolva Freud Tamás elnök elárulta: idén elindítják a procedúrát, amelynek eredményeként 2022-re a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjainak sorába választják Karikó Katalint. A „magukat magyarnak valló, külföldön élő tudósok számára” az MTA 1990. évi közgyűlésén hozták vissza a tudós testület életébe a „külső tag” kategóriát.


Kariko_katalin_j_IMG_6658

 

„Megenged egy közös szelfit?”

Az MTA székháza előtt éppen az egyik tévés stáb váltotta a másikat, amikor egy arra járó fiatal srác felismerte Karikó Katalint. Lefékezett. „Óh, de örülök, hogy látom! Köszönöm a koronavírus elleni vakcinát!” – hadarta. Majd a tudós nő mellé pattanva előrántotta a mobilját, és miközben kérdezte, hogy „Megenged egy közös szelfit?”, már el is készítette a fotósorozatot. Korunk új sztárja, a tudós és az ifjú szelfivadász így került közös platformra.

 


Kariko_es_Zoran_j_IMG_6686

 

Himnusza: a Gyémánt és arany

Világtalálkozó…, Kadarkai Endre műsorában találkozott először Karikó Katalin és Zorán – két világ. Elérzékenyült Karikó Katalin, amikor KEDDEN, a Klubrádió stúdiójában Zorán jelenlétében elmondta a Gyémánt és arany című dal számára legfontosabb sorait:

„…Mert te is fényre vágysz, mint minden, ami él

De mikor célhoz érsz, és boldog lehetnél

Máris új tervre gondolsz, máris új útra indulsz

És az életben épp ez a szép…”

A kisújszállási diákkortól kezdve a szegedi egyetemi éveken át az amerikai küzdelmes kutatói létig segítette Karikó Katalint a választott himnusza. Az Ezek a fiatalok című nagylemezen hallotta először, és azóta nagyon sokszor Sztevanovity Dusán dalszövegét, Schöck Ottó zenéjét – Zorán előadásában. Ez a varázslatos dal a Gyémánt és arany...

 

 Merkely_es_Kariko_j

Szívgyógyász és járványelemzők

A SZERDA reggel dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora társaságában találta Karikó Katalint. A Városmajori Klinikán még egy szívműtétet is megnézett az mRNS vakcinák kifejlesztésében főszerepet játszó biokémikus, majd részt vett a négy egyetem – közte az SZTE – járványelemző munkacsoportjának ülésén. A szívgyógyász professzor közösségi oldalán azt is tudatta, hogy a vendégnek ajándékként adta a Semmelweis Ignác 200. születésnapja alkalmából készített ezüst emlékérmet „a pandémia elleni harcban való kimagasló tudományos teljesítményéért”.

 

Meeting és podcast

Az alelnök „szokásos délutáni” BioNTech meetingje után a kutató estéje a New York Times újságírójáé lett. A világlap Kati Kariko Helped Shield the World From the Coronavirus cikke olyan népszerű, hogy azt is újra alkotta a kérdező újságíró, Gina Kolata és a nyilatkozó tudós – podcast formában.

 

 

Az aggódók választ kapnak

Az online térben CSÜTÖRTÖKÖN találkozott a Pfizer Magyarország cég száznál is több alkalmazottjával. Az inspiráló beszélgetésből – többek között – kiderült, milyen elvek alapján dönti el Karikó Katalin, hogy mely kérésnek és felkérésnek tesz eleget. Elárulta: egy televíziós interjú helyett inkább abba a szeretetotthonba látogatott el, ahol az egykori igazgatója él. A napi több száz e-mailt küldők és a kérdezők közül első körben azok számíthatnak válaszára, akik szeretteikért aggódnak.


Meeting_j_IMG_6646

 

„Csináljuk!”

Míg az akadémiai szférában szinte egyszemélyes hősként, saját kezűleg végezte a kísérleteket, addig a vállalkozói szférában, a BioNTech céghez kerülve végre megtapasztalhatta Karikó Katalin a kooperatív munka örömét – lelkesítette az amerikai gyógyszercég magyarországi munkatársait: „Na, gyerünk, csináljuk!”

 

EMT_J_Szent_Katalin_j_IMG_6715

Kitüntette az Emberi Méltóság Tanácsa

„A magyar alkotószellem legnagyobbika” Karikó Katalin – hangzott el PÉNTEKEN az Emberi Méltóság Tanácsa budai villájának dísztermében a laudáció. A kamerák és a fényképezőgépek kereszttüzébe került kutatóbiológus hangsúlyozta: „Nem ’Magyarországon született’, hanem magyar vagyok…”


MTA_szekhaz_j_IMG_6664

Egy óra = 11 szakcikk

Az időt méri és igyekszik jól beosztani Karikó Katalin. A díjátadót azzal zárta rövidre, amivel a fölösleges locsogásnak is gátat szab. Vár a munka. A vakcináról és a vírusról óránként 11 szakcikk jelenik meg a világban. Folyamatosan olvasni kell, a legújabb kutatási eredményekkel is tisztában kell lennie egy tudósnak, aki lépést tart…”

 

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: mta.hu/Szigeti Tamás; Ú. I.; internet

 

 

Korábban írtuk:

 

„Anyai” tanácsok ifjú tudósoknak a világhíres női kutatótól, Karikó Katalintól

 

Anekdotázva mesélt egyetemi éveiről Karikó Katalin az SZTE KommCast adásában

 

Széchenyi-díjat kapott Dr. Karikó Katalin, az SZTE alumnája és Prof. Dr. Kemény Lajos, a Bőrgyógyászati Klinika igazgatója

 

Jácintok üzenete – Karikó Katalin a női siker titkáról

 

A Covid-19 elleni vakcináról Karikó Katalin is beszél a Discovery dokumentumfilmjében

 

Vírus és vakcina és ami mögötte van – Dr. Pardi Norbert biokémikus, az SZTE alumnusa volt a Dugonics Társaság vendége

 

A rangos amerikai Rosenstiel-díjat is elnyerte Karikó Katalin

 

„A nő, aki megmentheti a világot” – a francia BFMTV filmet készített Karikó Katalinról

 

Dr. Karikó Katalin díszpolgári címet, Dr. Röst Gergely Pro Urbe-díjat, Grecsó Krisztián Szegedért Emlékérmet kap a város napján

 

Katalin Karikó, SZTE Alumna Receives Honorary Doctoral Degree from the University of Szeged

 

Az SZTE díszdoktori címet adományoz dr. Karikó Katalinnak, az egyetem öregdiákjának

 

Katalin Karikó, an Alumna of the University of Szeged, is the Founder of the Most Promising Vaccine Development against the Coronavirus

 

A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01