Alattomos a fogágybetegség – orvosi szakszóval –, a parodontitis. Nem könnyű ugyanis felfedezni, holott az egészségügyi probléma a fogak elvesztésével is végződhet, vagy súlyos betegségek kialakulásához vezethet. A Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar specialistáit kérdeztük a fogágybetegség kialakulásáról, megelőzésének és kezelésének módszereiről, illetve a következményeiről.
– Népbetegség a parodontitis – jelentette ki dr. Stájer Anette. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Fogorvostudományi Kar (FOK) Parodontológia Tanszék megbízott vezetője, az SZTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika vezetője tapasztalata szerint az 50 év fölötti népesség nagy része érintett, s e populáció 40-60 százaléka a legagresszívebb fajtájú fogágybetegség következményeit nyögi.
A fogat tartó szövetek krónikus gyulladása a fogágybetegség, orvosi szakszóval: parodontitis.
– Az ínybetegségek gyulladásos problémák. Ám nem minden ínybetegség alakul át fogágybetegséggé. Ugyanakkor minden fogágybetegséget megelőzi az ínygyulladás – magyarázta dr. Tián Tamás. Az SZTE FOK Parodontológiai Tanszékének egyetemi tanársegédje hangsúlyozta: a krónikus és agresszív fogágybetegség csontpusztulással jár.
Együtt élünk a baktériumokkal. Ám a szájban megtelepedhetnek a nemkívánatos, fogágybetegséget okozó baktériumok is. A fogsoron képződő lepedék és fogkő mellett hozzájárul e betegség kialakulásához az egyén egészségi és immunológiai állapota is.
– A lepedék gyulladást vált ki, ami fogágybetegség kialakulásához vezet. Növeli ennek kockázatát, ha az egyén cukorbeteg, vagy ha dohányzik – hívta föl a figyelmet a szegedi fogklinika vezetője. A fiatal korban kialakuló fogágybetegségnek genetikai oka lehet. Azaz ha a családban volt olyan személy, aki súlyos fogágybetegség miatt elvesztette a fogait, nagy a valószínűsége, hogy az utódai is hajlamosak erre.
Kulcs a rendszeres fogorvosi ellenőrzés, évente legalább egyszer – javasolják a szakemberek. Ha vérzik az íny, azt meg kell mutatni fogorvosnak, mert olyan probléma alakult ki a szájban, ami fokozatosan és lassan ugyan, de elvezethet a fogágybetegséghez.
– Fogínyvérzés esetén a rendszeres, alapos fogmosással, az egész szájra kiterjedő higiénés beavatkozással is megszüntethető a gyulladás. De a fogkő otthoni módszerrel nem távolítható el. Márpedig a fogkő is gyulladást okoz – részletezte a tanársegéd. A parodontológus szakorvoshoz 3, 6, 12 havonta vissza-vissza kell térnie a paciensnek, mert a fogágybetegség kezelése hosszú folyamat.
*
Keresse a dentálhigiénikust!
A szájhigiéniés eszközökről és azok használatáról hasznos tanácsokkal szolgálnak az SZTE Fogorvostudományi Karának, valamint az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karának a dentálhigiénikus képzésén diplomázó szakemberek. A fogkefék, fogköztisztító selymek, a szájöblítők, a fogkrémek közötti választást segítik, a fogmosás megfelelő technikáját is megtanítják a szakorvosokat munkájukban támogató dentálhigiénikusok.
*
Agresszív baktériumok: a szájból a tüdőbe
– Az agresszív fogágybetegségben szenvedő szájában létező baktériumokra nem csupán néhány fehérvérsejt reagál, hogy megsemmisítse azokat, hanem sok száz. Miközben e „harcosok” küzdelembe szállnak a káros baktériumok ellen, óhatatlanul elpusztítják a környező szöveteket is. Ez váltja ki a fogínynek azt a krónikus gyulladását, ami a csontszövet károsodásával, végső soron fogvesztéssel járhat – magyarázta dr. Tián Tamás. Az SZTE FOK ifjú szakorvosa kutatási témája, hogy föltérképezze: ezek a szájban tanyázó agresszív baktériumok miként járulnak hozzá például a tüdőgyulladás egyik súlyos változatának a kialakulásához.
*
„Tízből csak két embernek egészséges a fogínye, a további nyolc személynek gyulladt, vagy valamilyen súlyos, agresszív és előrehaladó folyamatként súlyosbodó fogágybetegsége van” – jelentette ki dr. Stájer Anette, az SZTE Fogorvostudományi Kar megbízott tanszékvezetője, az SZTE Fogászati és Szájsebészeti Klinika vezetője.
*
Szegedi kutatók már bizonyították: a fogágybetegség hozzájárulhat a koraszüléshez, és ahhoz, hogy kis súlyú baba jöjjön világra, illetve a férfiak nemzőképességének a csökkenéséhez is – hívta föl a figyelmet az SZTE FOK Parodontológia Tanszék tanársegédje, dr. Tián Tamás.
SZTEinfo - Újszászi Ilona
Fotók: Bobkó Anna
További részletek: a Szegedi Egyetem Magazin lapcsaládhoz tartozó Klinika Magazin 2020/1. számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZEM aloldaláról.
További cikkek a Klinika Magazin 2020/1. számából:
Az átmeneti időszak betegsége a felső légúti fertőzés
A muzsika is gyógyíthatja a lelket
A kékfény-terhelés új kihívás a szemészetben
Zolnay Kriszta gyógyszerész elárulta a jó patika receptjét
Csokoládé is okozhat migrénes rohamot
Áttörést várnak a szegedi klinikán az új fejlesztésű mély agyi stimulációs implantátum alkalmazásától
Nincsenek természetes antibiotikumok
Egy aprócska kisfiú hősies küzdelme az életért
Az alvás a természet orvosa
A CigiSzünet segít letenni a cigarettát