Gyógyszer helyett úgynevezett természetes antibiotikumokat favorizál a bulvármédia és az internetes egészségügyi portálok jelentős része, kihangsúlyozva, hogy a szintetikus anyagokkal szemben jóval egészségesebbek a növények. Ezzel szemben az igazság az, hogy szűkebb értelemben az antibiotikumok gomba-eredetű természetes anyagok, az antibiotikumnak kikiáltott növények pedig nem alkalmasak bakteriális fertőzések kezelésére.
„A 7 legjobb természetes antibiotikum” – címmel olvashatunk írást a közkedvelt egészségportálon. Azt írják: „Antibiotikumokat nemcsak a gyógyszertárakban, de a természetben is találhatunk…” Ide sorolják az antibakteriális fokhagymát, a vitaminban gazdag mézet és a gyömbért, aminél „egy 2017-es tanulmány igazolta, hogy természetes antibiotikumként felveszi a harcot számos baktériumtörzzsel”, a szegfűszeget, az oregánót és az aranygyökeret, ami: „…elsősorban a berberin nevű hatóanyagnak köszönheti antibiotikus hatását.” Egy másik honlapon azt olvassuk, hogy a legerősebb természetes antibiotikum egy otthon is elkészíthető „tisztító tonik”, amelynek a receptjében találjuk az almaecetet, az erős paprikát és a reszelt tormát is. Mint ahogy Csupor Dezsőtől, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar docensétől megtudjuk, a sajtóban sztárolt növények nem tekinthetők antibiotikumnak, ugyanis nem alkalmasak bakteriális fertőzések kezelésére, a kórokozók elpusztítására az élő szervezetben.
A baktériumölő képesség nem elég – fogalmaz Csupor Dezső –, senki nem tekinti antibiotikumnak például a hipót, jóllehet egy lombikban kiválóan elpusztítja a baktériumokat. Ugyanez a helyzet a tömény alkohollal, felületi fertőtlenítésre megfelelő, szájon át történő antibakteriális kezelésre, például tüdőgyulladásra nem. – Sajnos a gyógynövények között sincsenek hatásos antibiotikumok. Az antibakteriális hatással jellemzett növények hatóanyagai a fertőzés helyén, tehát a különböző szervekben vagy a vérben nem érnek el olyan koncentrációt, hogy az lehetővé tegye a kórokozók elpusztítását – hangsúlyozza Csupor Dezső, aki hozzáteszi: Ettől még a fokhagyma és társai kiváló antibakteriális szerek, szájon át elfogyasztva a szájüregben, magunkra kenve pedig a bőrünkön számos mikrobát elpusztítanak. A felületi fertőtlenítés azonban nem hoz gyógyulást olyan esetben, amikor a vérben vagy a szövetekben szaporodnak el a baktériumok. Az antibakteriális hatás ugyanis nem tévesztendő össze az antibiotikus hatással.
Leggyakoribb tévhit
Tévhit, hogy az antibiotikumok szintetikus anyagok, és ezért kell óvakodnunk tőlük, velük szemben előnybe részesítve a „természetes antibiotikumokat”. Az igazság szerint az antibiotikumok alapvetően természetes vegyületek, ezeket az anyagokat jellemzően gombák állítják elő, hogy elpusztítsák a velük vetélkedő baktériumokat.
Az első antibiotikum
Az első antibiotikumot, a penicillint a skót kutató, Alexander Fleming „véletlenül” fedezte fel, ugyanis észrevette, hogy bepenészedett baktériumtenyészetében elpusztulnak a kórokozók, és ennek magyarázatát a penészgombák (Penicillium notatum) által termelt anyagokban kereste és találta meg.
(A témáról bővebben a Csupor Dezső által szerkesztett kodpiszkalo.blog.hu-n lehet tájékozódni.)
További részletek: a Szegedi Egyetem Magazin lapcsaládhoz tartozó Klinika Magazin 2020/1. számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZEM aloldaláról.
További cikkek a Klinika Magazin 2020/1. számából:
Az átmeneti időszak betegsége a felső légúti fertőzés
A muzsika is gyógyíthatja a lelket
A kékfény-terhelés új kihívás a szemészetben
Zolnay Kriszta gyógyszerész elárulta a jó patika receptjét
Csokoládé is okozhat migrénes rohamot
Egy aprócska kisfiú hősies küzdelme az életért
Fogvesztéssel és újabb betegség kialakulásával járhat a fogágybetegség