Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Schuylkill folyó közelében előadást tartott és kitüntetést vett át Karikó Katalin, miközben a Duna budai oldalán a Heuréka! szabadtéri kiállításon fényes tablót kapott. Egy évvel a 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentése után, 2024. október 8-án Philadelphia és Budapest ismét egyszerre ünnepelte az álmai mellett kitartó kutatót és az első magyar Nobel-díjas nőt.
Kiemelni a női kutatók alapvető szerepét a felfedezésben és az orvosbiológiai kutatásban. Ez a Wistar Institute egyik küldetése. A philadelphiai intézmény az önmeghatározása szerint „az orvosbiológiai kutatás globális vezetője”.
Ellátogatott az orvosbiológiai kutatás egyik globális központjába, előadást tartott a Nobel-díjas Karikó Katalin Philadelphiában, a Wistar Intézet konferencia termében. Fotó: WI
A Philadelphiai Egyetem területének a közelében álló Wistar Institute épületében a nyolcvanas években többször is megfordult Karikó Katalin. Egy-egy alkalommal értékes előadást hallgatott. Más alkalommal találkozott azokkal a kutatókkal, akik a szegedi egyetemek valamelyikéről érkezve töltöttek ott hosszabb-rövidebb időszakot.
Harminc éve történt: az akkor már 9 éve Philadelphiában élő Karikó Katalin és a látogatásra érkező Béládi Ilona, a Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZOTE) első nő tanszékvezetője a Wistar Intézetben találkozott. Az 1994-ben készült fotó előterében Endrész Valéria és Berencsik Klára látható. Fotó: Pusztai Rozália
Több szegedi kutató is kipróbálhatta magát a Wistar Institute laboratóriumaiban. Például a szegedi József Attila Tudományegyetem biológia szakán 1980-ban diplomázó Endrész Valéria 1993 és 1997 között dolgozott a Wistar Intézetben. Ott kutatott Gönczöl Éva, aki az egykori Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZOTE) Orvosi Mikrobiológiai Intézete élén váltotta Béládi Ilonát. Berencsi Klára a Wistar Intézet Dorothee Herlyn laborjában tumorkutatásban vett részt.
Tehát emlékei is befolyásolták a Nobel-díjas kutatót, hogy bokros teendői közepette elfogadta a Wistar Intézet fölkérését, és 2024. október 8-i munkanapját a Schuylkill folyó közeli komplexumban töltötte. Délelőtt az intézményben diákokkal, majd női vezetőkkel beszélgetett, délután pedig előadást tartott.
A szegedi kutatóhelyek és tudósok említése szívet melengető lehetett a Wistar Institute auditóriumában megjelent Pardi Norbertnek és az SZTE-ről kikerült munkatársainak, akik a University of Pennsylvania Pardi Laborjából „ugrottak át a szomszédba” meghallgatni Tisza-parti alma materük professzorát.
A Nobel-díjas Karikó Katalin a Helen Dean King Awarddal együtt járó üvegből készült alkotásként egy virág magjára emlékeztetető kisplasztikát kapott. Fotó – képernyőkép: Ú. I.
A philadelphiai konferenciateremben néhány percre látható volt a Szegedi Tudományegyetem rektori hivatal épülete, Karikó Katalin alma matere. A Nobel-díjas kutató ugyanis előadásába szőtte, hogy milyen sok mindent köszön a szegedi universitas oktatóinak, a Szegedi Biológiai Központ kutatóinak. A Nobel-díj felé vezető útról beszélt előadásában Karikó Katalin. A Wistar Intézet honlapját tudósító figyelmét megragadta, hogy a kutatónő a laboratóriumi munka előtt, reggel 6 kilométert futott. Kitért az Áttörés – Életem és a tudomány című memoárkötet történetére, a finanszírozási nehézségekre és a Covid-19 globális vészhelyzet következményeire.
A nádfedeles kisújszállási házból a svéd királyi palotába hivatalos, az egyetemi előkészítő tanfolyamon jegyzetelő diákból a stockholmi Nobel-hét egyik ünnepeltjévé váló világhíres tudós története a Wistar Intézetben összegyűlt érdeklődőket is megérintette. A „hentes lányából lett biokémikus” előadása után sorra kapta a kérdéseket.
A híradás Karikó Katalin üzeneteit is összefoglalta: „A legfontosabb, hogy boldognak kell lenned” – mondta. „Élvezned kell, amit csinálsz. Ha követni akarod az utasításokat, ne légy tudós. Ha sok pénzt akarsz keresni – nos, akkor nem tudom, hova menj” – viccelődött, s a közönség nevetett. „De ha problémákat akarsz megoldani – és szereted a problémák megoldását –, a kutatói munka neked való. Egyre jobb leszel benne, mert szereted."
Kitüntetést nevezett el a Wistar Institute az első női tudósáról, Helen Dean Kingről (1869-1955). A biológus 1909 és 1950 között dolgozott az intézetben. Példája az orvosbiológiai kutatások területén mintát adott a nők számára, hogy létrehozzák saját tudományos örökségüket. Helen Dean King a Wistar laboratóriumi patkány tenyésztésében jeleskedett. A genetikailag homogén albínó patkánytörzs fontos szerepet játszik a biológiai és az orvosi kutatásokban. Ezt a hozzájárulást azzal emelte ki a philadelphiai intézet, hogy a Helen Dean King-díj fémből készült alkotása patkányt formázott. Ez tette igazán egyedivé ezt a kitüntetést.
Az orvosbiológiai kutatásban kiemelkedő eredményeket elért nők elismerésére 2016-ban alapították Helen Dean King-díjat.
„Hasonlóan Helen Dean Kinghez, Karikó leküzdte az útjába tornyosuló akadályokat karrierje során, és az eredmény mélyreható és tartós hatással volt az emberiség egészségére, mivel hozzájárult egy gyors mRNS-platform és életmentő oltóanyagok kifejlesztéséhez a járvány idején. Dr. Karikó példakép nemcsak minden női tudós számára, hanem minden olyan tudós számára, aki a tudás iránti szenvedélyét kihasználva lehetővé tette számukra, hogy figyelmen kívül hagyják az akadályokat és kitartsanak” – mondta Maureen Murphy professzor, aki a Wistar molekuláris és sejtes onkogenezis programjának vezetője. Az intézmény sajtóközleményében azt is kiemelte, hogy a Karikó Katalin – Drew Weissman kutatópáros által kifejlesztett technológiát használják jelenleg több mint 250 klinikai vizsgálatban, amelyekben az mRNS-t értékelik vakcinákhoz és sok más terápiás alkalmazáshoz.
„Heves taps kíséretében átadta Dr. Karikónak az idei Helen Dean King-díjat Dr. Ami Patel, a Wistar Vakcina és Immunterápiás Központ adjunktusa" – olvastuk a Wistar honlapján a tudósításban. – „Dr. Karikó azonban nem végzett: elővette a telefonját, hogy lefotózhassa közönségét és megörökítse a pillanatot. A résztvevők sora szorongatta a Karikó kötetet, hogy aláírásokat és szelfiket készítsen a készséges és kedves Nobel-díjassal; nagyon hosszú sor volt.”
„A laboratóriumok csodálatos helyek” – mondta Dr. Karikó a CBS Sunday Morning interjújában. „De fontos, hogy kimenjünk és oktassuk a közembereket, és inspiráljuk a tudósok következő generációját.”
A Szegedi Tudományegyetem az egyetlen hazai felsőoktatási intézmény, amelynek két professzora – Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin – a Nobel-díját mint a szegedi universitas polgára, azaz magyarországi munkahellyel rendelkező kutató vette át. Mindketten tablót kaptak a világhírű magyarok munkásságát bemutató „Heuréka! A magyar géniusz nyomában” című szabadtéri budapesti kiállításon.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás nyitotta meg a Heuréka! A magyar géniusz nyomában című szabadtéri tárlatot. Fotó: Sahin-Tóth István
A 200. születésnapjára készülődő Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Freund Tamás a tárlatnyitó köszöntőjében elmondta: a 2025-ben és 2026-ban esedékes jubileum ugyanolyan jó alkalom a tudomány népszerűsítésére, mint a két magyar Nobel-díjas egyéves évfordulói. Karikó Katalin, az első magyar Nobel-díjas nő elismerését 2023. október 2-án, míg Krausz Ferenc fizikai Nobel-díját 2023. október 3-án jelentették be, és december 10-én a tavalyi díjátadó ceremóniára emlékezünk.
A Heuréka! kiállítás első látogatói között volt Karikó Katalin nővére és Barabási-Albert László hálózatkutató is. Fotó: Sahin-Tóth István
A Marslakók legendája, Marx György szövegének felolvasása után, a 2024. október 8-i alkonyatban a Duna parti Várkert Bazárban tárlatvezetésre indult a megnyitó népe.
Az 52 magyar feltaláló munkásságát felvillantó szabadtéri kiállítás 2024 november végéig tekinthető meg Budán, a Várkert Bazár sétányán. Fotó: Sahin-Tóth István
A Glorietthez vezető rámpán 16 kivilágított installáció áll, amelyen összesen 32 tablót helyeztek el. Az 52 magyar feltaláló munkásságát fotókkal, rövid szövegekkel, angol nyelvű összefoglalókkal bemutató szabadtéri tárlatot a kurátor, Gál Vilmos történész-muzeológus 4 tematikus blokkba szerkesztette.
A Dimenziók a térben című részben – többek között – Eötvös Loránd torziós ingája és Barabási Albert László komplex hálózatok elméletének kutatása fedezhető fel. Az adatok pontosságát a megnyitón jelen lévő hálózatkutató személyesen is ellenőrizhette.
A távolság leküzdése blokkban szerepel Pavlics Ferenc első holdjárója - amely részt vett az Apollo programban – és Puskás Tivadar telefonhírmondója is.
Gál Vilmos történész-muzeológus (balról) a Heuréka! kiállítás kurátora tartotta az első tárlatvezetést. Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas kutatója és rektora tablójához a fotókat az SZTE Klebelesberg Könyvtár Szent-Györgyi gyűjteménye szolgáltatta. Fotó: SDahin-Tóth István
Az infókorszak kapujában című részben például Jedlik Ányos dinamója, Neumann János számítógépekhez vezető elméletei és Charles Simonyi mai szoftvereket meghatározó munkássága kerül középpontba.
A Nobel-díjas Karikó Katalin munkásságát bemutató tabló előtt az mRNS-kutató biokémikus nővére, Karikó Zsuzsanna. Fotó: Sahin-Tóth István
A tudós feltalálók sorozatába – Karikó Katalin mellett – 2 nő került be. A fizikus Telkes Mária (1900-1995), a napenergia kutatás úttörője, akit Amerika 11 legsikeresebb asszonyává tettek a tudomány világából kiemelt találmányai és szabadalmai. Dán (Diamant) Klára (1911-1963), Neumann János felesége, aki a világ első számítógépes programozóinak egyike.
Az első magyar Nobel-díjas nő tablója előtt a szabadtéri tárlatot megnyitó díszvendégek is hosszan időztek. Fotó: Sahin-Tóth István
A Fókuszban az ember című blokkban Semmelweis Ignác és az SZTE egykori professzora, rektora: Szent-Györgyi Albert, no meg a két legújabb magyar Nobel-díjas kutató – az SZTE professzora, Karikó Katalin, valamint a szegedi ELI lézerközponttal együttműködő Krausz Ferenc – világraszóló eredménye. Örömmel fedeztük fel az SZTE Nobel-díjas professzorai tablóján az SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi- és Karikó-gyűjteményéből elkért és felhasznált fotókat.
A Nobel-díjas Karikó Katalin felfedezései jelentőségét bemutató tabló fotóanyagához az SZTE Klebelsberg Könyvtár gazdag Karikó-gyűjteménye is hozzájárult. Fotó: Sahin-Tóth István
A Heuréka! A magyar géniusz nyomában című szabadtéri tárlat november végéig tekinthető meg ingyenesen a Várkert Bazár sétányán.
Újszászi Ilona
Fotók: Sahin-Tóth István, K. K.
Az SZTE Nobel-díjas professzora és rektora, Szent-Györgyi Albert életútjáról további információk:
- az SZTE honlap u-szeged.hu/szentgyorgyi aloldalán és ott a hírek között;
- az SZTE Klebelsberg Könyvtár virtuális kiállításain és webes kurzusain.
Karikó Katalinról, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzoráról további információk:
- az SZTE „Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább” című állandó és egyetemtörténeti kiállításán (magyar és angol nyelven) az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ épületében (Szeged, Ady tér 10.), nyitva tartási időben;
- az SZTE Klebelsberg Könyvtár „Karikó Katalin” virtuális kiállításán (magyar, angol, francia, német nyelven);
- az SZTE honlap Karikó Katalin weboldalán (magyar és angol nyelven).
