SZTE magazin

Zolnay_Kriszta_nyito

Zolnay Kriszta gyógyszerész elárulta a jó patika receptjét

Változóban van Magyarországon, de Európában is a patikák funkciója és a gyógyszerészek szerepe. Az orvos-patikus családból induló, a szegedi egyetemen gyógyszerész diplomát szerző, az itteni Kígyó Patika tulajdonosaként ismert, a Londonban évekig gyógyszerképviseleti céget vezető, Budapesten a Richter Nyrt. igazgatósági tagjaként dolgozó szakembert, dr. Zolnay Krisztát kértük tapasztalatai összegzésére.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Milyen a jó gyógyszerész? – kérdezett vissza dr. Zolnay Kriszta, aki élettörténetére is utalva válaszolt: – Olyan, mint egy jó édesanya: törődő, alázatos, nyitott más emberek problémáira, jól kommunikál, mert a beszélgetés vezet a páciensek gondjainak a megoldásához. A munkahelyemen és a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar államvizsga-bizottsági elnökeként is meggyőződhettem arról, hogy a fiatal gyógyszerészek hihetetlen tárgyi tudással érkeznek az egyetemről a patikába. E tárgyi tudást egy jó patikus át tudja adni a betegnek közérthető formában. Ezt érdemes is kihasználniuk azoknak az embereknek, akik betérnek a patikába.

 

– Ám betegként nem szívesen szólok a bajaimról a patikában, ha például sokan állnak még mögöttem a sorban.

– A gyógyszerésznek kell és lehet is kezdeményeznie a beszélgetést. A gyógyszerészi gondozáshoz „privát szférát” kell teremtenünk a patikában. E bizalmas beszélgetések a gyógyszerészi hivatás csúcspillanatai.


Zolnay_Kriszta

 

– A gyógyszer „különleges áru”, amit a magyarok „szeretnek” – a statisztika szerint –, hiszen minden harmadik magyar szed valamilyen gyógyszert.

– …És – tapasztalatom szerint – a magyar emberek jóval nagyobb mennyiségben fogyasztanak gyógyszert, mint amennyire szükségük lenne.

 

Hogyhogy? Patikusként nem gyógyszerpárti?

Az egészséges, sportos életmód és a megelőzés híve vagyok. Betegként és patikusként viszont örülök a hatékony gyógyszereknek. Ám az ezzel járó felelősségről is szólni kell. Ugyanis sokan nem gondolnak arra, hogy a hatásos gyógyszernek mellékhatásai is vannak. Sőt: az önmagának legjobbat akaró beteg kipróbálja „ezt” és „azt” is, miközben nem számol a gyógyszerek együttes hatásával. Ezért nem lehet eleget hangsúlyozni: a pirulákkal, kenőcsökkel kapcsolatos információk megbízhatóságát a gyógyszerész – nem pedig a szomszédasszony – garantálja. A recepten szereplő gyógyszerről a patikabeli számítógép megmutatja, mely készítményekkel nem alkalmazható együtt. Ezért kell rákérdeznie a gyógyszerésznek, hogy a paciens az esetleges egyéb panaszaira milyen más pirulákat szed. Ha ez a kötelező szakmai kérdés elmarad, az hiba.

 

– Mert nem kell minden egészségügyi kérdéssel és panasszal az orvoshoz szaladni?

– A gyógyszertári esetek jó részében a recepten szereplő készítmény elnevezése alapján is arra következtethetünk, hogy gyógyszerészi tanácsadással is kezelhető lett volna a paciens problémája.

 

– Felkészültek-e a hazai gyógyszertárak arra, hogy egészségügyi tanáccsal szolgáljanak, így tehermentesítsék az orvosi szolgáltatásokat?

– Örvendetes, hogy immár jogszabály teszi lehetővé, hogy nyitottabb legyen a patikatér. Például a szabadpolcos rendszerre néhány éve már adott a lehetőség. Így a patikában nem csak fallal és üveggel leválasztott tereket látni, könnyebb is a kommunikáció a szakember és a paciens között. A gyógyszerészi gondozásnak korábban ismeretlen, új lehetőségei nyíltak meg.

 

Zolnay_Kriszta_2


– Például?

– A gyógyszer terápiás eszköz, tehát egy egészségügyi problémával kapcsolatos diagnózis áll a háttérben, s a betegség kezelésére szolgál. Ugyanakkor a hazai patikákban immár 70–30 százalék a vény- és nem vényköteles gyógyszerek, illetve az egyéb termékek – köztük étrend-kiegészítők – aránya. Ezek kínálatán túl olyan szolgáltatások is igénybe vehetők a patikákban, mint például a testsúly és a testmagasság ellenőrzése. Mi vércukorszintet is mérünk. Nagyon fogékonyak voltak az emberek a tematikus napjainkra, amikor orvost is hívtunk tanácsadásra egy-egy adott téma kapcsán. Így járultunk ahhoz hozzá, hogy egészségtudatosabban gondolkodjanak és éljenek az emberek. A Richter hasonló okok miatt indította el az „egészségváros” programot, működteti a Szegedi Tudományegyetem is az egészségügyi szűrőbuszt, ahol különböző ingyenes vizsgálatokon lehet részt venni.

 

– Nem túlzás, hogy az egész életünk az egészségünk megőrzése körül forogjon?

– Ez az igény valóban nyomás rajtunk. Az életminőségünk megőrzése nem csupán önmagunk, hanem a családtagjaink miatt is fontos. Ebben hiszek. Ezért a gyógyszerészi gondozás része az is, hogy javaslom a nőknek, hogy 14 éves koruktól panaszmentesen is vegyenek részt nőgyógyászati vizsgálaton, a férfiaknak, hogy 30-40 éves koruktól keressék föl az urológiai szakrendelést – évente egyszer. Hasonló rendszerességgel kötelezőnek javaslom a fogászati ellenőrzést. Az anyajegyeseknek a bőrgyógyászati, a szemüvegre szorulóknak a szemész szakorvosi vizsgálat szerepeljen az éves határidőnaplójukban! Tanácsos évente egy nagylaborvizsgálat is. Érdemes a nőknek a gyermekvállalás előtt, illetve a változó kor bekövetkeztekor a hormonszint-ellenőrzést elvégeztetniük. Az évente ismétlődő csontsűrűség-vizsgálat pedig a középkor elérését követően a nőknek és férfiaknak egyaránt javallott. Szerintem az a tisztességes élet, amíg az ember képes minőségi életet élni, képes magát ellátni, és nem szorul mások segítségére.


*

„Gyógyszered legyen az ételed, s ételed legyen a gyógyszered”

(Hippokratész)

 

*

 

Kevesebb a szűrővizsgálat, nagyobb a patikatér Angliában

– A patika Angliában nem sorban állóktól zsúfolt tér, nem gyógyszerkészítő kisüzem. A betegekkel való kommunikáció ott sokkal könnyebb. Ugyanakkor Angliában sokkal szűkebb körben végeznek szűrővizsgálatokat… – összegezte londoni tapasztalatait dr. Zolnay Kriszta. – Londonban is büszkélkedve mondja az, aki panasz- és tünetmentes, hogy „Nem szedek gyógyszert”? – kérdeztük. A szegedi patikatulajdonos kifejtette: – Nem arra kell büszkének lennünk, hogy nem szedünk gyógyszert, hanem arra, hogy odafigyelünk magunkra, rendszeresen járunk orvoshoz, és részt veszünk a szűrőprogramokban. Az életkorhoz kötött, Magyarországon folyamatos és szervezett mammográfiai vizsgálat, a méhnyak- és vastagbél-szűrés mellett évente egy belgyógyászati kontroll is tanácsos, különösen 40 éves kor fölött azok esetében, akiknek a családjában előfordult daganatos megbetegedés. Így időben kivédhetünk családi és genetikai okok miatt örökletes betegséget. Ilyen lehet például a cukorbaj, a migrén, illetve bizonyos daganatos betegségek. Önmagunkkal kapcsolatos felelősségünk az is, hogy fölkészüljünk az életkor változásával járó egészségügyi problémák, például a látás romlására, a magas vérnyomás megjelenésére. Időben el kell kezdeni ezek kezelését, nem pedig akkor, amikor az orvos is széttárja a kezét, mondván: „Későn tetszett jönni!”

 

*

 

Kölcsönhatások

200.000 ember halála hozható összefüggésbe évente a gyógyszermellékhatásokkal az Európai Unióban

38.200 gyógyszer létezik „papíron”, azaz rendelkezik érvényes forgalomba hozatali engedéllyel Magyarországon

12-15 ezer készítmény forog a hazai patikákban

5 gyógyszer együttes szedése következtében kialakuló kölcsönhatás miatti káros mellékhatás gyakorisága eléri a 40%-ot

5-12-féle készítményt szed együttesen a 65 év feletti paciensek zöme

 

*

 

A gyógyszerszedési hibák főbb okai – például:

  • a beteget egyidejűleg több orvos kezeli
  • az orvos a mellékhatást az idős kornak tulajdonítja
  • a kúraszerűen szedhető készítmény folyamatos fölírása
  • az azonos hatású gyógyszerek halmozása
  • az életkori alkalmazási korlátozás figyelmen kívül hagyása
  • a betegtájékoztató elolvasásának elmulasztása
  • egyes készítmények alkalmazásának leállítása az orvos megkérdezése nélkül
  • téves hiedelem: pl. „ami nem fáj, arra nem kell szedni a gyógyszert”
  • elégtelen folyadékfogyasztás
  • recept nélküli gyógyszer fogyasztása a szakember megkérdezése nélkül
  • étrend-kiegészítők kontrollálatlan együttszedése


SZTEinfo - Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna


További részletek: a Szegedi Egyetem Magazin lapcsaládhoz tartozó Klinika Magazin 2020/1. számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZEM aloldaláról.


Zolnay_Kriszta_3


További cikkek a Klinika Magazin 2020/1. számából:

Az átmeneti időszak betegsége a felső légúti fertőzés

A muzsika is gyógyíthatja a lelket

A kékfény-terhelés új kihívás a szemészetben

Egy aprócska kisfiú hősies küzdelme az életért

Csokoládé is okozhat migrénes rohamot

Áttörést várnak a szegedi klinikán az új fejlesztésű mély agyi stimulációs implantátum alkalmazásától

Nincsenek természetes antibiotikumok

Fogvesztéssel és újabb betegség kialakulásával járhat a fogágybetegség

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019SZEM_klinika_2020_01