SZTE magazin

coins

Nemzetközi adóztatás kérdését vizsgálja az ÚNKP-ösztöndíjas Czékus Ábel

Czékus Ábel az SZTE GTK-n szerezte alapszakos diplomáját, azóta pedig már a közgazdasági doktori iskolát is elvégezte. A tehetség elnyerte az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíjat kutatási témájával, melyben az uniós tagállamok társasági adóztatásának azon folyamatait tárja fel, amelyek esetlegesen veszélyeztetik a belső piac integritását.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Czékus Ábel érdeklődése a gazdaságszabályozás kérdése és az európai uniós szakpolitikák iránti egészen egyetemi éveire nyúlik vissza. Közgazdász diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán szerezte, később pedig a Közgazdaságtani Doktori Iskolában merült el jobban a szabályozás témakörében. ÚNKP ösztöndíjas kutatásában is ezzel a témakörrel foglalkozik, ezen belül pedig a nemzetközi adóztatást vizsgálja.


– A nemzetközi adóztatással nemzetgazdasági minisztériumi munkám során ismerkedtem meg, immár több mint négy éve foglalkozom a szakterülettel. Több adóegyezmény tárgyalásán is részt vettem, valamint közreműködtem ezeknek a magyar jogrendszerbe történő átültetésében is. Magyarországot is képviseltem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) agresszív adótervezéssel foglalkozó munkacsoportjában, valamint az Európai Unió ülésein is – fogalmazott Czékus Ábel.


Az elmúlt évtizedekben nagyobb hangsúlyt kapott a gazdaságszabályozás közgazdasági hatásvizsgálata, mert ennek köszönhetően célirányosabban lehet alakítani a szabályozói környezetet, tompítani lehet a nemkívánatos hatásokat. Mivel a társasági adóztatás jórészt tagállami hatáskörben van, az Európai Unió talán legnagyobb vívmánya – az egységes gazdasági tér – számára ez kihívást jelent, mivel a tagállami szabályozás a belső piac fragmentációjához vezethet.


CzekusAbel_SZTE– ÚNKP kutatásaimban azoknak az államoknak a szabályozását veszem górcső alá, ahol leginkább használnak olyan ösztönzőket, amelyek az állam belső piaci működésének zavarát okozhatják. Itt elsősorban olyan tőkemozgásokra kell gondolni, amelyek mögött nem feltétlenül van gazdasági racionalitás vagy a szabályozás teret ad az adóoptimalizálásnak – mondta el Czékus Ábel.


– A nemzetközi adóztatás az adójog egy Magyarországon kevésbé vizsgált területe. Az adóztatásnak ez az ága felöleli mindazokat az interakciókat, amelyek két állam adóztatási jogainak megosztásával kapcsolatosak. Az államközi kapcsolatoknak ez a területe leginkább a kettős adóztatást elkerülő egyezményekben manifesztálódik, de hozzá kell tenni, hogy napjainkra az adóügyi információcsere is szerves részét képezi. Nemzetközi adóztatás alatt általában a gazdasági társaságok adóztatását értjük, vagyis középpontjában a társasági adóztatás áll – folytatta az ösztöndíjas.


A közvetlen adóztatás (társasági adóztatás, személyi jövedelemadóztatás) nem harmonizált az Európai Unió szintjén, az alapítószerződések jórészt nemzeti hatáskörben hagyják ennek szabályozását. Jóllehet bizonyos fokú koordináció a tagállami szabályozásnak ezen a területén is megjelent, sőt egyes területeken mélyül is. A közvetlen adókra vonatkozó szabályok a tagállami adószuverenitás legfőbb megtestesítői. Mindez ugyanakkor a belső piac integritása, egységessége felbomlásának veszélyét is magában hordozza, mivel a tagállami hatáskörben hagyott társaságiadó-szabályozás a nemzeti érdekek érvényesítésének előtérbe kerülését eredményezheti.


– Kutatásaimban ezért a tagállami társasági adóztatás azon folyamatait tárom fel, amelyek a belső piac integritását esetlegesen veszélyeztethetik. Megvizsgálom azokat a szabályozási gyakorlatokat is, amelyek potenciálisan olyan ösztönzőként hatnak a vállalkozások adózói magatartására, hogy az adó megfizetésének helye elváljon a tényleges tevékenység kifejtésének helyétől. Elemzéseim tárgyát hat tagállam: Ciprus, Hollandia, Írország, Luxemburg, Magyarország és Málta, valamint a nem-EU tag, de a belső piachoz szorosan kapcsolódó Svájc és Liechtenstein társasági adóztatási szabályozásának vizsgálata képezi – tette hozzá az SZTE volt hallgatója.


Czékus Ábel az ÚNKP ösztöndíj mellett a Gazdaságtudományi Kar által nyújtott támogatást is elnyerte. Ebből a két forrásból az ösztöndíj tárgyát képező kutatások költségeit fedezi leginkább. Mivel a témakörben elsősorban külföldi szakirodalom érhető el, ezért szakkönyvek vásárlására és adatbázis-előfizetésre használja fel elsősorban a támogatást. Az ösztöndíjból további kutatásokat is szeretne végezni, illetve külföldi konferencián is szeretne részt venni.


– A doktori képzés során szerzett készségeimet szeretném a jövőben is fejleszteni, kutatásaimat folytatni. Úgy vélem, hogy az ÚNKP ösztöndíj jó lehetőséget teremt szakmai tudásom fejlesztésére és tudományos érdeklődésem bővítésére, így kutatási eredményeimet a jövőben is szeretném hazai és külföldi folyóiratokban publikálni, illetve konferenciákon bemutatni – összegezte Czékus Ábel.


SZTEinfo- Kocsis Bernadett


Korábban írtuk az Új Nemzeti Kiválósági Program SZTE-ösztöndíjasairól:

A batáta termesztésének titkait kutatja az SZTE MGK ÚNKP-ösztöndíjas hallgatója, Herczeg Evelyn

A szépirodalom vidékiség problémakörét vizsgálja az SZTE ÚNKP-ösztöndíjas hallgatója, Szántai Márk

Újvidékről jött az SZTE doktori iskolájába Kartali Tünde

Ifjú kiválóságait ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés




SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

klinika_magazin_2019_osz
SZEM_magyar_borito_2018_2SZEM_angol_borito_2018_2

SZEM_borito_HUN_2018 SZEM_2018_cover_eng