Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Fűk, fák, jó és rossz boszorkányok – ünnepeljük a könyveket és a legfiatalabb olvasókat is! Móra Ferenc dédunokája, Vészits Andrea és az SZTE alumna Pifkó Célia is bemutatkozott a 95. Ünnepi Könyvhét és a 23. Gyermekkönyvnapok alkalmából a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő író-olvasó találkozón.
Agáta és a jegenyenyár címmel Vészits Andrea mutatta be legújabb könyvét. A történet főszereplője Agáta, aki határtalan képzelőerőjének köszönhetően mindig feltalálja magát a legkülönlegesebb helyzetekben. Kalandjain szembesül a gonosz boszorkánnyal és a tetovált varázslóval, miközben megmenti a fákat is. Vészits Andrea, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktoraként is ismert Móra Ferenc dédunokája. Az írónő elárulta, hogy a mese számára „ősidőktől megőrzött tudomány”, amely kollektív tudást hordoz.
Vészits Andreát (balról) és Pifkó Céliát (jobbról) Bencsik Orsolya kérdezte a mesékről és a mesehősökről . Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Pifkó Célia, az SZTE alumnája díjnyertes könyve A holdfény őrei sorozat első részeként A füveskönyv címmel látott napvilágot. A történetben két kiskamasz fedezi fel, hogy a szigetük növényei varázserővel rendelkeznek, ősi titkokat rejtenek. Az írónő szerint a boszorkányság és a mágia a mai fiatalok életében is érdekes téma lehet. Szerinte a mágia és a természettudományok nem ellentétek, hanem érintkeznek egymással.
Pifkó Célia A füveskönyv (Bp., Cerkabella, 2023) és Vészits Andrea Agáta és a jegenyenyár (Bp., Pagony, 2024) kötetéhez kötődő író-olvasó találkozónak a Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtára adott otthont. A két neves íróval dr. Bencsik Orsolya, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék adjunktusa beszélgetett.
A könyvbemutatón az írók megosztották, kik inspirálták őket. Vészits Andrea mesélt főszereplőjéről, Agátáról és szomszédjáról, aki nem igazi boszorkány, bár ő annak hiszi. A kéményből állandóan füst száll ki és különféle löttyöket visznek el. Nemcsak a boszorkányság, hanem a növények és az érzékenyítés is hangsúlyosan megjelenik művében. Agáta különleges betegsége a Tourette-szindróma, így stressz esetén szóömlés jön rá, ilyenkor növényneveket sorol, ezért a könyvben mintegy 300 létező növénynév szerepel. Vészits szerint a mesék gyógyító erejűek és kollektív tudást hordoznak. A humor és az irónia fontos eszközök a történeteiben, amelyek segítenek feldolgozni a nehézségeket.
Pifkó Célia könyvében a természethez való kapcsolódás jelenik meg, ahol egy ősi tudást kereső társaság próbálja megfejteni a sziget rejtélyeit. Elmondta, hogy a karakterei gyakran valós személyek által inspiráltak, így még hitelesebbé téve a történetet. A szereplők gyakran növények neveiről kapták elnevezésüket, hogy az olvasók még jobban megismerjék a természetet. Meséjében a testvéri szeretet és a megbocsátás is fontos szerepet kap, a humor és a nyelvi játékok pedig feldobják a történetet.
Agáta történeteiből részleteket olvasott föl a szerző, Vészits Andrea
Az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék könyvheti programjának résztvevői gazdag kulturális élményekkel térhettek haza. Az idei Ünnepi Könyvhét és Gyermekkönyvnapok ismét bebizonyították, hogy a könyvek és az olvasás ünnepe igazi közösségi élmény is.
SZTEinfo – L. Cs. A.
Fotók: Móró Bianka
A 95. Ünnepi Könyvhét és 23. Gyermekkönyvnapok programjairól írtuk:
A „csillagokkal társalogtak” a Cholnoky-testvérek – Terítéken Géczi János regénye
Előadástól a podcastig - a tudománynépszerűsítés mint misszió a könyvheti beszélgetés középpontjában
Már a harmadik kötet készül Szent-Györgyi Albert kalandos életéről
Szöveghűbb, új fordításban mutatták be Shakespeare szonettjeit a 95. Ünnepi Könyvhéten
Az olvasás jó, a tudomány menő – ezt képviseli Bodor Attila, az SZTE biológusa, aki meséket is ír
Könyvajánló: Lovranits Júlia Villő: A tündérkapu titka
Irodalmi díjat kapott Karikó Katalin. Önéletrajzi kötetét dedikálta az SZTE könyvheti programjain
A szöveg egyszerre lehet seb és gyógyulás – Tisza Kata nyitotta meg a 95. Ünnepi Könyvhetet Szegeden
Szegeden tartja csúcstalálkozóját az egyik legfontosabb európai egyetemi szövetség, a EUGLOH
Két hónapja volt, hogy magyarra fordítsa az Áttöréseket
Könyvajánló: Pap Éva: Mielőtt lemegy a nap
Ünnepi könyvhét 2024 – A szöveg nélküli mesétől a jó (tan)könyveken át az egyetemi „Heuréka” központig
