Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Karikó Katalin elismerés-sorozata a Nobel-díj-bejelentés után is folytatódik. A Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora elmúlt két hónapjának történései közül kiemeltünk néhány epizódot: ismét ő a legbefolyásosabb tudós, változatlanul mentor, újabb kitüntetést kap, jeles személyiségekkel találkozik és cikkek jelennek meg sikeres önéletírásáról, az Áttörésekről.
A Nobel-hét hivatalos nyitánya előtt, 2023. december 4-én érkezik Stockholmba Karikó Katalin. A kitüntetés két hónappal ezelőtti bejelentése óta eltelt időben cikázva mutatjuk be. Amerikától kezdve Európán át Magyarországig folytatódik a világhírű magyar biokémikus, a Szegedi Tudományegyetem kutatóbiológusának ünneplése.
Szegediek ezrei fogadták szeretettel a Nobel-díjas Karikó Katalint alma matere városában, ahol újra otthonra talált: dolgozószobát kapott a Szegedi Tudományegyetemen. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Karikó Katalint 2023 25 legbefolyásosabb nője közé választotta a Financial Time magazin.
A november 30-án közzé tett névsorban például Margot Robbie, a Barbie film ausztrál sztárja és a Beyoncé, a Grammy-díjat harminckétszer elnyert amerikai énekesnő is szerepel. A „Hősök” kategóriájában, ahova Karikó Katalint beválasztották, a béke Nobel-díjas Narges Mohammadi, az iráni újságíró mint „aktivista” kapott helyet.
Befolyásos nők mutatják be Financial Time magazin Women of Year számában szereplő 25 „leg”-et.
„Tudós”. Ez a meghatározás olvasható Karikó Katalin neve alatt. Méltatója Karen S. Lynch. Az amerikai üzletasszony, a CVS Health, az dolgozószobát kapott amerikai egészségügyi cég elnöke és vezérigazgatója úgy véli: a Covid-19 világjárvány idején példátlan sebességgel kifejlesztett oltóanyag „hozzásegített bennünket ahhoz, hogy reményteli jövőt képzeljünk el, Karikó Katalin magyar származású biokémikus munkájának köszönhetően. Karikó transzformatív mRNS-kutatásai alapozták meg az életmentő vakcinák kifejlesztését.”
Emlékezetes: Karikó Katalin a Time magazinnak a világ 100 legbefolyásosabb emberéről összeállított 2021. évi listáján is szerepelt. A rangsorral arra a kérdésre válaszolt a Time magazin, hogy „Milyen az embereken, a személyiségeken keresztül a világ?” Az SZTE hírportálon arról is beszámoltunk, hogy a 2022. június 8-án New Yorkban, a „TIME 100: The World’s Most Influential People” exkluzív gálán Bill Gates, az amerikai szoftverfejlesztő és feltalálóval is találkozott Karikó Katalin és az ünnepségre őt elkísérő lánya, Francia Zsuzsanna, az amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok evezős.
Karikó Katalint a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta 2021-ben a Time magazin. Az ünnepi gálára a világhírű mRNS-kutatót elkísérte az ugyancsak híres lánya, a kétszeres olimpiai bajnok és ötszörös világbajnok evezős, Francia Zsuzsanna
„Philadelphia legbefolyásosabb személyiségének választották Karikó Katalint. Neve és életútja a 2021 november végén nyilvánosságra hozott „The 76 Most Influential People in Philadelphia” rangsor élén olvasható” – adtuk hírül két éve az SZTE hírportálján. A szám szimbolikus: az 1776-ban Philadelphiában aláírt amerikai alkotmányra, a helyi és az egyetemes értékekre utal.
2021-ben a legbefolyásosabb philadelphiai személyiség is Karikó Katalin volt
Mentoraként beszélt Karikó Katalinról Gácser Attila, a Szegedi Tudományegyetem Biológia Intézetét vezető professzor a Nagyok című rádiós magazinban. Büszkén mondta, hogy annak az intézetnek a vezetője, ahol egykor Karikó Katalin is tanult.
Gácser Attila kutatócsoportja a magyar immunológiai kutatások elismert szakmai közössége. Kutatói kapcsolathálójából és együttműködései közül kiemelte: a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora, Karikó Katalin mentorálja: a gombákkal kapcsolatos kutatásait a Tang-díj jutalmából is támogatja. Együttműködik az SZTE biológia szakján diplomázó és doktoráló Pardi Norberttel is, aki Karikó Katalin hívására érkezett a Pennsylvania Egyetemre.
Az ismeretterjesztés egyik formája a Pennsylvania Egyetem egyik forgalmas épülete aulájában elhelyezett transzparens
Gácser Attila 2023. novemberében látogatást tett a Pennsylvania Egyetem Pardi Laboratóriumában. Ennek a látogatásnak az emlékére a szegedi egyetemen diplomázó két biológus közös fotót készített annál a transzperensnél, amely a Pennsylvania Egyetem klinikai központjának közösségi terében mutatja be, hogy Karikó Katalin mRNS-kutató miként járult hozzá a Covid-19 pandémia megfékezésében kulcsszerepű modern vakcina fejlesztésének a megalapozásához.
A Szegedi Tudományegyetem két alumnusa (balról jobbra): Gácser Attila professzor (SZTE) és Pardi Norbert (University of Pennsylvania) a mentoruk, Karikó Katalin felfedezésének jelentőségét bemutató philadelphiai transzparens előtt 2023 novemberében
Podcastjában Annika Östman, a Nobel-díjas Karikó Katalin ünneplésére Budapestre, Szegedre és Kisújszállásra is ellátogató svéd újságíró is bemutatja „A munkásosztályból Covid-hőssé lett Karikó” Katalint, aki „megmentette a világot – minden ellenszélben”.
Svédországból a Nobel-díjas Karikó Katalin kedvéért utazott Magyarországra, a 2023. október 12-i szegedi sajtótájékoztatóra a stockholmi Annika Östman (középen, fülhallgatóval) Fotó: Sahin-Tóth István
Zürichben 2024. június 11-én 17 órakor a Paul Karrer Gold Medal elismerés ceremóniájához tartozóan előadást tart Karikó Katalin. A 2023 szeptember végén nyilvánossá váló hírnek több szegedi vonatkozása is van.
A Nobel-díjas svájci vegyész, Paul Karrer 1937-ben Norman Hawortszel megosztva kapta az elismerést „a karotinoidok és flavinok, valamint az A- és B2 vitamin kutatásáért”. A Szegedi Tudományegyetem polgárai számára emlékezetes ez az 1937-es esztendő, mert Szent-Györgyi Albert professzor a Dóm téri egyetemi laboratóriumából indult Stockholmba, hogy átvegye a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen”.
A Paul Karrer Gold Medal, a University of Zürich kémiai kitüntetését elnyerő személynek előadást kell tartania. Karikó Katalin számára a Paul Karrer Aranyérem a második, kifejezetten kémiai kitüntetés. Emlékezetes: Karikó Katalin az első kémiai világkonferencia centenáriumán, 2022. március 29-én Brüsszelben vette át a „Science for the Future Solvay Prize” kitüntetést. A Solvay-díj Karikó Katalin első kémiai kitüntetése.
A Paul Karrer 70. születésnapján, 1959-ben alapított díjhoz tartozó érmet Hermann Hubacher svájci szobrász készítette. Előlapján Paul Karrer arcmása látható, hátoldalán a „University of Zürich – Paul Karrer Lecture” felirat.
Az eddigi díjazottak névsorában szerepel a 2009 kémiai Nobel-díjasa, Ada Yonath neve. Az izraeli kémikusnak 2012, Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója alkalmából rendezett konferencia óta szoros a kapcsolata Szegedi Tudományegyetemmel. Ada Yonath a riboszómák szerkezetével foglalkozik. A minden sejtben megtalálható riboszómák, e makromolekuláris gépek, biológiai fehérjeszintézist, azaz mRNS transzlációt végeznek. E téma is összekapcsolja a két Nobel-díjas tudós nőt.
„Az mRNS-technológiában a Covid-19 vakcinák csak a kezdetet jelentik – hangsúlyozzák a 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasok”. A Penn Today 2023. november 22-i cikke példaként említi a földimogyoró-allergia elleni oltásokat és kezelését; a malária, az intim herpesz, a Lyme-kór és a szívbetegségek gyógyítását, továbbá az influenzajárványok elleni vakcina ígéretes fejlesztését.
A Pennsylvania Egyetemen felavatták a „Penn Institute for RNA Innovation” épületét. Ezen az ünnepségen Karikó Katalint is részt vett. Az intézetet Karikó Katalin amerikai kutatótársa, Drew Weissman, a „Roberts család vakcinakutatási professzora”, valamint James Hoxie orvos vezeti. Az UPenn modern épületkomplexuma ad otthont a biológia, a kémia, az immunológia, a modellezés, a vakcinák, az onkológia, a genetikai betegségek, valamint a biomérnöki tudományok területén dolgozó RNS-kutatóknak
A philadelphiai épületáadó résztvevői (balról jobbra): J. Larry Jameson, Liz Magill, Drew Weissman, Katalin Karikó, Gov. Josh Shapiro, Kevin B. Mahoney, Jonathan A. Epstein, and James Hoxie
„A tudomány az együttműködésnek köszönhető” – hangoztatta Drew Weissman. Az épületavatón elmondta: az intézet Amerikában már több mint 250 laboratóriummal fog majd együttműködni. Az intézet másik vezetője, James Hoxie hozzátette: „Hála Drew és Kati felfedezésének, valamint sok kollégájuknak az út során, mi, a Penn Institute for RNA Innovation munkatársai úgy érzik, valóban képesek vagyunk jót tenni a világban”.
A Nobel-díj stockholmi átadó ünnepségére készülődő Karikó Katalin és Drew Weissman meglepetés ajándékot kapott a philadelphiai épületavatón J. Larry Jamesontól. A UPenn Perelman Shool of Medicine dékánja egy bekeretezett képet tartott a magasba. A fénykép – Photoshop segítségével –mutatja meg a két kutató 1997-es legendássá vált találkozását a fénymásolónál. Így csalt mosolyt a két kutató arcára, így bocsátotta útjára a Nobel-díj átadóra Karikó Katalint és Drew Weissmant.
A kormányzó, Josh Shapiro is jelen volt a philadelphiai egyetemi épület avatásán. Megtudtuk: a sportrajongó Shapiro jól ismeri Francia Zsuzsanna, a kétszeres olimpiai bajnok édesanyját, Karikó Katalint. A Nobel-díjas kutatónő és Pennsylvania kormányzója hosszan beszélgetett. Ahogy a Karikó-Weissman kutatópáros által közösen elnyert díjakat felsorakoztató szekrény előtt, egy félreeső folyosón álldogáltak, az is szóba került, hogy a Karikó Katalin által elnyert kitüntetéseket és életútjának dokumentumait utazó kiállításon mutatja be a Szegedi Tudományegyetem. Az SZTE gondozásában magyarországi helyszíneken sikeres „Karikó Katalin útja a Lasker-díjig és tovább” című kiállítást Pennsylvania kormányzója is nagyszerű ötletnek, az ismeretterjesztés példaszerű formájának nevezte.
Megírtuk, hogy Karikó Katalin a Nobel-díj neki ítéléséről értesülve kimondta: meglepte a döntés, mert épp tíz éve bocsátották el amerikai egyetemi kutatói állásából. A történetből levonható következtetést azóta több cikk is részletezte.
Karikó Katalin és férje, Francia Béla a Nobel-díj bejelentésének reggelén, philadelphiai otthonukban. Fotó: Sahin-Tóth István
A The Converstation „Hogyan segíti a pénzed a szexizmus támogatását a tudományos életben – és mit tehetsz ellene” című cikkében Robert Hegedus kimondta: „Karikó Katalin biokémikus érdeklődése az mRNS terápiás potenciálja iránt az 1990-es évek elején kezdődött, de kevés bátorítást kapott. Egyetemi pályafutása során alulértékelték és alulfinanszírozták, és végül elhagyta az akadémiai területet”. Ám amikor „közösen elnyerte az orvosi Nobel-díjat az mRNS-technológia kifejlesztésében nyújtott úttörő szerepéért, amely lehetővé tette a világ számára, hogy felvegye a harcot a COVID-dal, Karikó korábbi munkaadója, a Pennsylvania Egyetem megpróbálta kisajátítani az elismerést”.
A háttérről a Forbes még 2023. október 6-án megírta: „Nobel-díjat kapott az mRNS felfedezéséért – és néhány akadémikus arra kéri a Penn-t, hogy kérjen bocsánatot”. A bocsánatkérés elmaradt…
Ellenben megszületett „Az akadémiai szexizmus rossz a tudomány számára, és az állami finanszírozás pazarlása” című tanulmány. A nature.com honlapon 2023. november 27-én közzétett cikk adatokkal támasztja alá annak a jelenségnek a káros hatását, amelyre Karikó Katalin és a magyar biokémikus amerikai története hívta föl a figyelmet.
„Karikó Katalin története, mielőtt a COVID-19 vakcinák kifejlesztésében közreműködött, és közösen elnyerte az orvosi Nobel-díjat, sok nő számára ismerős volt: finanszírozás és elismerés hiányával, lefokozással szembesült, és végül kiszorult az egyetemről. Ezeket a rendkívüli akadályokat Karikónak sikerült leküzdenie, de a nők többsége azzal reagál a nemi alapú diszkriminációra és zaklatásra, hogy elhagyja a tudományos pályát” – állítja az ötszerzős publikáció, amely „negyedmillió amerikai akadémikus bevonásával készült hatalmas” tanulmányra hivatkozik. A szerzők „mint jelenlegi és korábbi intézmény- és kutatási vezetők” kijelentik: a női tehetségek elvesztése hatalmas tudományos és gazdasági áldozattal jár.
Reformokat is megfogalmaz az úgynevezett Karikó-probléma megoldására és „az akadémiai szektor hatékonyságának növelése érdekében” nature.com cikke. A publikáció érdekessége, hogy a szerzők németországi, ausztráliai, hollandiai, és svájci kutatóintézetek munkatársai, vezetői.
Beindult az ismeretterjesztés is a hírre: a 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weissman megosztva kapta, mert úttörő szerepet játszottak.
A modern orvostudományt forradalmasító felfedezésről például az Express Healthcare Management a Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) stílusában fogalmazva magyarázta: „Hogyan működnek az mRNSD vakcinák, milyen gyorsan módosíthatóak az új vírusvariánsok megcélzására.
Sokadszorra kell ellenőriznie a Nobel-díjas kutatónak is, hogy a munkamódszerét jellemző pontossággal dolgoznak-e az újságírók. Mert a 2023. évi Nobel-díjat elnyert személyek közül a legtöbb cikk – valószínűleg – a világ egyik legismertebb kutatópárosának sztoriját meséli el újból és újból.
A szegedi József Attila Tudományegyetemen diplomázott biológus, Karikó Katalin és a Brandeis Egyetemen mikrobiológia és immunológia szakon végzett Drew Weissman a Pennsylvania Egyetemen, egy fénymásolónál találkozott... A csodálatos molekula, az mRNS orvosi terápiára való fejlesztésén dolgozó Karikó Katalin és a fertőző betegségek ellen bevethető vakcinákkal foglalkozó Drew Weissman 1997-ben kezdődő együttműködése végeredményét ismeri el közel ötven, közösen elnyert kitüntetés és a Nobel-díj.
A The Guilfordian 2023. október 13-i számában megjelent cikk a kutatói együttműködés jelentőségét hangsúlyozza. „A két tudós mögött álló történet a kitartás és az alapokhoz való visszatérés története” – fogalmazott összegzésében Abigail Mocharnuk. A szerző a jövőt is felvillantja. Szerinte a Karikó – Weissman kutatópárosnak „köszönhetően jobb helyzetben vagyunk az olyan betegségek elleni küzdelemben, mint a HIV, a rák”. Ám a párosból kiemelte Karikó Katalin sztoriját azzal, hogy hangsúlyozta: a Nobel-díj bejelentése utáni cikkek eredményeként „a tudomány diszkriminációja elleni küzdelem” is új szintre lépett.
Karikó Katalin memoárja „Áttörések – Életem és a tudomány” címmel Magyarországon korábban került az olvasókhoz, mint Amerikában a „Breking Through – My Life in Science”. Azt is megírtuk, hogy világpremier lett a kötet 2023. október 11-i magyarországi „ősbemutatója”. A könyvet Amerikában a Crown kiadó gondozza.
Szenzációként hírelte a The Bookseller 2023. november 16-án, hogy a „Bodley Head meghvásárolta Karikó Katalin, a 2023-as Nobel-díjas memoárját. Will Hammond, a kiadó igazgatóhelyettese megszerezte az Egyesült Királyság és Nemzetközösség számára a kiadás jogait Caspian Dennistől az Abner Steinnél.”
A kiadó megígérte, hogy a könyv „olyan őszinte, bölcs és félelmet nem ismerő lesz, mint maga Karikó. A cikk kiemeli: Karikó Katalin a „díjesőben” is folytatja munkáját „az új orvosi kezelések előmozdításán ott, ahol a legsürgetőbb szükség van rá. Férjével, Bélával a kétszeres olimpiai evezős bajnok, Susan Francia szülei.”
A The Bodley Head keménykötésben 2024. január 25-én jelenteti meg Karikó Katalin önéletírását. Hangoskönyvként azonban már 2023. december 7-én, a Nobel-díj december 10-i átadása előtt…
Újszászi Ilona
Fotók: K. K.
Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.
