Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat kapta Lovász László, az MTA volt elnöke”, a szegedi JATE Bolyai Intézet Geometriai Intézet 1975-1982 közötti vezetője, aki 2017-ben átvette az SZTE Szőkefalvi Nagy Béla Érmet. Az MTA honlapján olvasható hír részletezi: az elméleti számítógéptudomány és a diszkrét matematika terén elért eredményeket jutalmazta idén a Norvég Tudományos Akadémia.
„Sztármatematikusként” emlegetik tizenéves kora óta Lovász Lászlót, akinek a „munkássága összeköttetést teremtett a diszkrét matematika és a számítógép-tudomány között” – fogalmaz az mta.hu híre.
Diszkrét matematika
Az internetbiztonság elméleti alapjaihoz járultak hozzá Lovász László matematikai eredményei. Jelenleg a járvány terjedését kutatja – közelítettek a jelenhez a hírmagyarázatok, amelyek a 2021. évi Abel-díj magyar kitüntetettjének a munkásságát jellemezték.
A „Norvég Tudományos Akadémia 2021-ben az Abel-díjat Lovász Lászlónak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusának, a budapesti Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (ELKH, MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorának és Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete (USA) munkatársának ítélte oda” – írja az mta.hu.
A két tudós munkássága meghatározó „az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén, kitüntetett szerepet játszottak abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak”.
Szegedi szálak
Lovász László 1975 és 1982 között, 7 éven át a szegedi József Attila Tudományegyetem geometriai tanszékének vezetője volt – írtuk az SZTE Hírportálon 2015-ben, amikor a Magyar Tudomány Ünnepe megnyitójának a szegedi egyetem adott otthont.
Két évvel később arról tudósíthattunk, hogy „2017-ben a Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet a Bolyai Intézet Tanácsa Lovász Lászlónak, az ELTE professzorának, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökének ítélte oda. A rövid indoklás szerint Lovász László korunk egyik legszerteágazóbb tudású matematikusa. A matematika és az elméleti számítástudomány sok területén ért el kiemelkedő eredményeket. Munkái jelentősen formálták és formálják jelenleg is a matematika fejlődését. Monográfiái nemzedékek számára nyújtanak hasznos ismereteket a matematika különböző területein. Lovász László 1972 óta öt olyan tudományos cikket publikált az Acta Scientiarum Mathematicarumban, melyek jelentősen hozzájárultak a diszkrét matematika, az algebra és a geometria fejlődéséhez.”
Két tudós egy díj
„Lovász László és Avi Wigderson tevékenysége sok szempontból összefonódik, hiszen munkásságuk meghatározó volt a számítási véletlenszerűség megértése és a hatékony számítás határainak kutatása szempontjából – fogalmazott Hans Munthe-Kaas, az Abel-bizottság elnöke. – Kettőjük iránymutatásának köszönhetően a diszkrét matematika és a viszonylag fiatal elméleti számítógép-tudomány a modern matematika központi területeivé vált.”
Kiemelkedő matematikusok nyerhetik el az Abel-díjat, amely 7,5 millió norvég korona pénzjutalommal jár.
A 2003 óta élő elismerést, az Abel-díjat eddig két magyar matematikus nyerte el: 2012-ben Szemerédi Imre, 2021-ben Lovász László.
SZTEinfo – Ú. I.
Forrás mta.hu, Fotó: mta.hu/Mudra László
Korábban írtuk:
Lovász László kapta a 18. Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet az SZTE Bolyai Intézetben
Beavató előadások, kutatói díjak a Magyar Tudomány Ünnepe nyitányán
Az SZTE ad otthont a Magyar Tudomány Ünnepe nyitányának
