Nyito_Kariko_KatalinSusan_Francia

„Anyai” tanácsok ifjú tudósoknak a világhíres női kutatótól, Karikó Katalintól

„Beszélgessünk a nők helyzetéről és érvényesüléséről napjainkban az orvostudomány kutatási területein!” – javasolta a Doktoranduszok Országos Szövetsége OEO. Neves kutatónőket, köztük a szegedi egyetemen végzett, mára világhíressé lett biológust, Karikó Katalint kérték arra, hogy mutasson irányt a tudományos karrierre vágyó lányoknak és ifjú asszonyoknak. Az SZTE alumnája válaszolt a május első vasárnapján különösen aktuális kérdésre: „Hogyan egyeztethető össze egy anya életében a család és a munka?”

„Az egyik legnagyszerűbb magyar kutatónővel találkozhattok, akinek tudományos útja Kisújszállástól Szegeden és Philadelphián át Mainzig vezetett, a Pfizer-BioNTech Covid19 vakcina alapjául szolgáló módosított mRNS kifejlesztéséig” – foglalta dióhéjba Karikó Katalin életének több mint fél évszázadát a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) Orvostudományi és Egészségtudományi Osztály (OEO). – „A Széchenyi- és Rosenstiel Medical Research díjjal is kitüntetett kutatónő azon kevesek közé tartozik, akinek Richard Dawkins is Nobel-díjat adna. A tudományos életút, amit Karikó Katalin bejárt, nem mindig volt egyszerű, sőt sokszor igen nehéz helyzetekkel is szembesült. Ám ezekből olyan tapasztalok születtek, amelyek minden kutató elé példaként állíthatók.”


Nok_orvostudomany_elen_20210424_j


A 2021. április 24-én élőben közvetített, többszereplős, 11 órán át tartó program egésze megtekinthető a legnagyobb videomegosztó portálon. A „DOSZ OEO – Nők szerepe az orvostudomány élén” című videofelvétel záró fejezetében, a „10:08:06” ponttól az SZTE alumnája a főszereplő. Karikó Katalinnak a szegedi egyetemen végzett mai doktorandusz, a Covid19 járvány idején a szegedi oltópontokon önkénteskedő Dr. Szadai Leticia közvetítette a PhD hallgatók kérdéseit. Szó esett számos érdekes témáról: az elmúlt egy év történéseinek összegzésétől kezdve a Covid19 járványt megállítani hivatott vakcina hatásosságán át a PhD-hallgatóknak adható „anyai tanácsokig”.

 

 

Segített a bölcsi

 

– Már a terhesség idején is limitálnia kell a laboratóriumi munkát annak a nőnek, aki például – mint annak idején én is, radioaktív anyagokkal vagy – vegyszerekkel dolgozik – hívta föl a figyelmet Karikó Katalin, ahogy válaszolni kezdett a kérdésre: „A család hogyan egyeztethető össze a tudományos munkával?”


1984_Hungary 

A bölcsőde jelentette a legnagyobb segítséget a család és a munka összeegyeztetésében a kutatói pályáját 1978-ban, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban doktoranduszként kezdő Karikó Katalin számára.

 

– Miután megszületett a lányom, már négy hónapos korában a bölcsődébe adtam – árulta el. Nagyon kedvezményes volt ez az ellátás a ’80-as évek elején. A gyermekorvos napi látogatása pedig biztonságot jelentett. Lehetett üzenő füzetbe írni azoknak, akikre rábízta az anya a gyermekét. A dolgozó nő úgy érezhette, hogy szakértők vigyáznak a kicsire, akit közösségben helyezett el. – A bölcsőde nagy segítség egy női pályán – összegzett.

 

Az 1985-ben kezdődő amerikai időszakban sem volt „tutujgatva” Karikó Katalin gyermeke.

 

– Reggel 5-6 órakor már a laboratóriumban kezdtem a napot. A kislányom már második-harmadik osztályos korában tudta, hogy egyedül kell felkelnie, fel kell öltöznie… Ha a férjem az éjszakai műszakból hazajött, elvitte az iskolába. Később már egyedül ment a buszmegállóba, ahol az iskolabusz felvette. Én pedig délután mentem érte az iskolába – idézte föl a napirendet.

 

Az eltérő műszakban dolgozó házaspár a gyerekükön „keresztül”, a lányuk „közvetítésével” beszélgetett.

 

– Azt kérdeztem a lányomtól délután: „Mit mondott Apád?” A férjem pedig azt kérdezte a lányunktól reggel: „Mit mondott Anyád?” – avatott be nevetve a családi kommunikáció elmúlt formájába. – A lényeg: együtt mindent meg lehet oldani…

 

Milyen családi anekdoták adódnak a dolgozó házaspár gyerekének önállóságra neveléséből?

 

– Nem láttam reggelente, hogy mibe öltözik a lányom. Így aztán előfordult, hogy amikor érte mentem délután az iskolába, látom: a lyukas nadrágja van rajta. Kérdeztem: „Miért ezt vetted fel az iskolába?” „Mert ez a kedvencem” – válaszolta.

 

 

Lehet-e példakép a szülő?

 

Szerencsés, ha az iskola- és egyetemválasztás is összefügg az anya munkahelyével.

 

– A tavaszi szünetben gyakran elvittem az irodámba. Játszott, amíg csináltam a dolgomat. Látta a lányom, mit dolgozom az egyetemen. Így aztán magától értetődően ő is a Pennsylvania Egyetemen végzett – ugrott egy nagyot az időben Karikó Katalin. – Azt gondolom, ha példát mutatunk a gyerekünknek, az elég.

 

Saját példaképeként a gimnáziumi biológia tanárát, dr. Tóth Albertet nevezte meg Karikó Katalin. Mondván: mindig azt szerette volna, ha annyit tud, mint a tanára.


Doktor_avatas_Kariko_K_1983_1j

 

– A biológia szakkörön levelet írtunk Selye Jánosnak Kanadába. Választ is kaptunk – csapott a levegőbe a diákkori élmény nagyszerűségét érzékeltetve. – Elolvastuk a stresszről szóló könyvét. Ebben Selye megfogalmazta: arra kell koncentrálnunk, amin tudunk változtatni. Ne pazaroljuk az energiánkat olyasmire, amire nincs hatásunk – összegezte, amit Selyétől már diákkorában megtanult. Elmondta: Selye vezette be a stressz fogalmát, amit addig csak a fizikában használtak…

 

Az arcfelismerő rendszeréről is nevezetes Cesare Lombroso munkásságának a megismerését is a gimnazista korabeli szakkörhöz kötötte. Ez az élmény oly maradandó volt, hogy amikor 35 évvel később, az amerikai egyetemen meglátta egy plakáton Lombroso nevét, belehallgatott a konferencia előadásba, mert kíváncsi volt: miként értékelik azt a tudóst, akiről ő már a kisújszállási gimnáziumban is sokat tanult.

 

A szüleim is példaképeim voltak. Sokat dolgoztak és támogattak… Boldog gyerekkorom volt – emlékezett. – Tőlük láttam, hogy „keményen dolgozunk, csináljuk, amit kell...” Apukám kolbászt csinált, én meg a biológiát…


2009_Poznan-1j

 

Olimpiai bajnok lányát, Francia Zsuzsannát megpróbálta befolyásolni, a kutatói pálya felé terelgetni? – kérdezték a huszonéves doktoranduszok. Az otthoni polcokon is fellelhető Nature, Science egy-egy érdekes cikkét a kezébe adta a tudós nő. Elolvasta a kislány. Megállapította, hogy érdekes, de visszaadta a lapot az édesanyjának. A kutatómunka nem keltette fel az érdeklődését…

 

– Az UPENN-en tanult, 2001-ben, egyetemistaként kezdett el evezni – mesélte a lánya sportkarrierje kezdetéről. Evezésben nyert két olimpián – 2008-ban és 2012-ben – is aranyérmet… Így aztán amikor engem akkoriban bemutattak egy új személynek, a kollegáim nem azt mondták, hogy „ő Karikó Kati, aki mRNS-sel foglalkozik”, hanem azt, hogy „az ő lánya az olimpiai bajnok Susan Francia – kezdte nevetve az anekdotát. A történet úgy folytatódott, hogy mivel a lánya a University of California, Los Angeles, azaz az UCLA hallgatójaként szerzett egy közgazdasági MBA végzettséget is, és így egy olyan cégnél helyezkedett el, amely az RNS egy alkotó részének a gyártásával foglalkozik. – Most aztán fordult a kocka: a lányomat mutatják be úgy, hogy „Tudják-e, hogy az ő édesanyja a Karikó Kati?” – zárta a sikeres anya és a sikeres lány kapcsolatának jellemzését.

 

 

Csőlátás helyett Columbo-módszer

 

Sokat kell olvasnia a kutatónak. Analógia alapján jönnek az ötletek a felfedezéshez. A különböző ismeretek egyszer csak összeilleszkednek.

 

– Az a lényeg, hogy kutatási témának olyan területet kell választani, amiben az ember el tud mélyedni, és ami örömet okoz a számára – válaszolt arra a kérdésre, hogy: „Mit javasol egy kutatói karrierje elején járó PhD-hallgató számára?” – Mert ha élvezettel dolgozol, akkor nem érzed, hogy ez munka, mert ez lesz a hobbid is, ami foglalkoztat, amin gondolkodsz.

 

1980_Kariko_Biological_Research_Center_Szeged


A kísérletezés élvezetes, mert az eredmény magyarázatot ad egy kérdésre, vagy még több kérdést felvet.

 

Fölállítjuk a hipotézist, aztán lyukakat ütünk rajta, hogy megdöntsük a kiinduló feltételezést! – mutatta be munkamódszere lényegét. A csakis az „orvosi diagnózist” megerősítő szempontokra figyelés valójában csőlátás. Ehelyett azt javasolta, hogy az apró és az előzetes hipotézistől eltérő részletekre figyeljen föl a kutató, mint Columbo, akinek nyomozási módszerét alkalmazva fejthető meg a titok.

 

A nyomozás módszertana, illetve a tudományos megismerés szerkezete és logikai lépései hasonlóak.

 

 

Mit kutasson egy mai doktorandusz?

 

– Lehetséges, hogy ma még nem is létezik az a téma vagy dolog, aminek a mai doktorandusz majd az életét, a kutatómunkáját szenteli – jelentette ki Karikó Katalin.

 

1978-ban, amikor a szegedi egyemen szerzett biológus diplomájával az SZBK-ban kutatóként kezdte a karrierjét, az mRNS létezéséről tudtak, de az első fehérjét kódoló mRNS molekulát 1984-ben készítették el kémcsőben.

 

1989_Kariko_

Élvezd a munkád! Fontos, hogy örömet találj benne! – fogalmazta meg legfontosabb és általános tanácsát Karikó Katalin. – Ne a másikat nézd, viszonyítgasd a magadéhoz az előmenetelét, a fizetését és az elvégzett munka arányát. Nem szabad azzal törődni, hogy „én csináltam ezt az egészet, mégis a főnök prezentálja…” Az ilyen megközelítés elveszi a kedved attól, hogy koncentrálj: „Tudom. Csinálom!” – magyarázta. – Mert az összes ismeret, amit összegyűjtesz, a te fejedben van meg. Ha kisétálsz az ajtón, akkor viszed magaddal az új munkahelyre. Értéket generálsz az agyadban!

 

Talán „izzadságszagúnak” tűnhet kívülről, amit a laboratóriumban csinált Karikó Katalin. Ő nem így érzi, mert nagyon élvezte és élvezi a munkát, és soha nem tartotta kilátástalannak.

 

– Ha nem sikerül a kísérlet, az is egyfajta eredmény. Hazaszaladunk és gondolkodunk, utána nézünk a könyvtárban, és olvasunk, hogy rájöjjünk: mi lehet a kudarc magyarázata – sorolta. – Ha mindezt nem érdeklődéssel csinálod, más munka után kell nézned. A cél nem lehet az, hogy „meggazdagszom” vagy „híres leszek”. Egy kutató végső célja annyi lehet, hogy valamit megért a világból, ismeretet hoz létre, s ez valaki másnak az életét segíti – hangsúlyozta. – Ám nem biztos, hogy ezt a célt még az életében eléri a kutató…

 

 

„Mi?” helyett „Hogyan?”

 

30 éve a kutatómunka annyiból állt, hogy a sejtekhez hozzáadtak valamit, aztán leírták, mindebből „Mi?” lett. De hogy „hogyan történt?”, az „egy fekete doboz”volt. Most viszont a kutatás és a felfedezés lényege: a „Hogyan?”

 

DOSZ_-_OEO_A_nok_szerepe_az_orvostudomany_elen_KK


– 2002 óta nem használok papírt. Minden cikket és kísérleti eredményt digitálisan tárolok és rendszerezek – árulta el a titkot. Még 8. osztályos korában töltőtollal írt egy dolgozatot az élőlényeket rendszerező Carl von Linné életéről. Talán a svéd természettudós hatására, Karikó Katalin is nagy rendszerező lett. – A PhD-hallgatóknak tartott egyik előadásomban elmondtam: egy Excel táblázatba gyűjtöm azokat a cikkeket, amelyeket elolvastam úgy, hogy egy sornyi mondattal leírom: számomra miért fontos az a cikk. Így aztán könnyen megtalálom a szükséges szakirodalmat, ha például arra vagyok kíváncsi: ki készített mRNS-t? Hasonlóképpen táblázatokba rendezem a kísérleteim eredményeit. Például öt év több száz állatkísérletét összegző táblázatból pillanatok alatt kiemelhető a válasz a kérdésre: „Kipróbáltuk-e az egerek esetében ezt vagy azt az anyagot, és mértünk-e közben ezt vagy azt?” „Filterezek” és pillanatok alatt kiemelhető az eredmény. Ehhez „könyvelőnek” kell ugyan lenned az olvasás, az adatgyűjtés, a kísérletek időszakában, de a befektetett energia megtérül az eredmények feldolgozásakor…

 

58 éves koráig egyetemen dolgozott Karikó Katalin. Az állása mindig addig tartott, míg le nem járt a pályázat, vagyis 3-4 évig. Amerikában annak, akinek nem sikerül támogatást szereznie, el kell mennie az egyetemről. Így aztán nagyobb a versengés a kutatók között, mint a kooperáció. Az egyetemi előmenetelben a cikkek száma számít, nem az, hogy mi a hatása vagy jelentősége egy közleménynek. És az a fontos hogy minél jobb legyen az önéletrajzod, minél több funkciód legyen… Ezek „önmagukért való dologok”.


Kariko__La_femme_qui_peut_sauver_le_monde__revoir_lenqute_de_BFMTV1

 

Üdítőnek számított, amit a BioNTech cégnél tapasztaltam: mindenki egy célért dolgozik. A betegnek amúgy sem számít, ki csinálta a gyógyszert, csak az a fontos, hogy legyen és hasson. Az is tetszett, hogy a mikroszkópot, amit nagyon szerettem volna már egy megrendelő aláírása után, másnap megkaptam – Hopsz! Alapítottam céget is… Tehát a kutatói lét minden formájába belekóstoltam.

 

Senki ne engedje, hogy valaki más határozza meg őt!

 

– Én tudom, ki vagyok. A munkában nagyon precíz és szigorú – jellemezte önmagát Karikó Katalin. – Mire vagyok a legbüszkébb? Arra vagyok a legbüszkébb, hogy megmaradtam ugyan olyan becsületesnek és őszintének, amilyen voltam…


 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: K. K., DOSZ – OEO


Korábban írtuk:

 

Anekdotázva mesélt egyetemi éveiről Karikó Katalin az SZTE KommCast adásában

 

Széchenyi-díjat kapott Dr. Karikó Katalin, az SZTE alumnája és Prof. Dr. Kemény Lajos, a Bőrgyógyászati Klinika igazgatója

 

Jácintok üzenete – Karikó Katalin a női siker titkáról

 

A Covid-19 elleni vakcináról Karikó Katalin is beszél a Discovery dokumentumfilmjében

 

Vírus és vakcina és ami mögötte van – Dr. Pardi Norbert biokémikus, az SZTE alumnusa volt a Dugonics Társaság vendége

 

A rangos amerikai Rosenstiel-díjat is elnyerte Karikó Katalin

 

„A nő, aki megmentheti a világot” – a francia BFMTV filmet készített Karikó Katalinról

 

Dr. Karikó Katalin díszpolgári címet, Dr. Röst Gergely Pro Urbe-díjat, Grecsó Krisztián Szegedért Emlékérmet kap a város napján

 

Katalin Karikó, SZTE Alumna Receives Honorary Doctoral Degree from the University of Szeged

 

Az SZTE díszdoktori címet adományoz dr. Karikó Katalinnak, az egyetem öregdiákjának

 

Katalin Karikó, an Alumna of the University of Szeged, is the Founder of the Most Promising Vaccine Development against the Coronavirus

 

A koronavírus elleni legígéretesebb vakcinafejlesztés megalapozója Karikó Katalin, az SZTE alumnusa




Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:

Innovációs és Technológiai Minisztérium