SZTE magazin

weboldal_nyito_batata

Először készít Magyarországon doktori disszertációt batátáról az SZTE Mezőgazdasági Kar tanársegéde

Ásotthalmon és Deszken is folynak édesburgonya termesztési kísérletek. Szarvas Adriennel, az SZTE Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar tanársegédével beszélgettünk a kutatásról és a felmerülő termesztéstechnológiai problémákról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Te vagy az első Magyarországon, aki doktori disszertációt ír a batátáról. Miért pont az édesburgonyát választottad témának?


– 2016-ban felvételt nyertem a Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Doktori Iskolájába, ahol választanom kellett egy kutatási témát. Megkérdeztem, hogy mihez tudnék csatlakozni. Monostori Tamás , SZTE MGK Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet intézetvezető főiskolai tanára ajánlotta a témát, és az Ásotthalmon batátatermesztéssel foglalkozó Bivalyos Tanya is felvette velem a kapcsolatot. A kutatás célja, hogy tisztább képet kapjunk arról, hogy hol lehetne termeszteni az édesburgonyát. Volt már, aki foglalkozott ezzel korábban. Először Váraljai Dénes kísérletezett a batáta termesztéssel. Konkrét termesztéstechnológia viszont nem volt. A világháború miatt azonban ezek abbamaradtak.


– Azóta készültek terméstechnológiai leírások, mégis vannak még helyi szinten felmerülő problémák. Mik ezek konkrétan?


– Deszken voltak ilyen problémák. A második évben például az időjárás okozott gondot. Most, a negyedik évben egy vírusfertőzés miatt nem voltak gumók.


– Tehát ha a vírusfertőzésre sikerül megoldást találni, akkor megfelelő lenne a termesztés?


– Igen, jelenleg egy vírusmentes szaporító anyagon dolgozunk, ami megoldaná a problémát.


– Miért pont a Dél-Alföldi régióban folynak ezek a kísérletek?


– Mivel itt található a Bivalyos Tanya, ami kifejezetten batáta termesztéssel foglalkozik. Itt a régióban még nem voltak ehhez hasonló kísérletek.


– Ezek a kísérletek segítenek, hogy a konyhakertben is termeszthető legyen a batáta? Hogyan zajlanak ezek?


– Igen, ezek a kisparcellás kísérletek. A cél, hogy megtaláljuk a jó talajtípust. Ásotthalmon és Deszken is folynak kísérletek. A batáta gumós növény, a kötött talaj jó neki. A szakirodalom is a bakhátas termesztést ajánlotta kötött talajon, így a gumó könnyebben fejlődik. A termesztésben a monokultúra se jó. Ez azt jelenti, hogy egy adott területen egyazon növényfajt hosszabb időtartamon, több éven keresztül termesztik. Ennek a következménye az volt, hogy csúnyák voltak a gumók. Kisebb területen kell a termesztést elkezdeni. Ez viszont kézimunka igényes.


– Ha lezárul ez a kutatás, utána még tervezed a folytatását?


– Igen, még Balástyán is lesz folytatása. Új talajtípusokon szeretnénk kipróbálni a termesztést. Ezen kívül a disszertációban az édesburgonya beltartalmát is vizsgálom. Például a batáta lombozatát is vizsgáljuk. Ezt is folytatom majd. Azok az édesburgonyák se vesznek kárba, amik túl kicsik. Ezeket hőkezeljük, és pálinkát készítünk belőle.


– Milyen egészségügyi hatásai vannak a batátának, ami indokolja a termesztést?


– A legfontosabb, hogy közepes glikémiás indexe van, így nagy szerepe van a vércukor-szint szabályozásában. Bővelkedik B vitaminokban, magas a rosttartalma. Diétás étrendbe is beépíthető.


– Szerinted van-e olyan növény, amivel a batátához hasonlóan megéri foglalkozni?


– A klímaváltozás, a felmelegedés miatt többfajta növényt lehet majd termeszteni Magyarországon. Az édesburgonyák közt van fehér- és lilahúsú is, de jelenleg a narancssárga batáta termesztésével foglalkozunk, mivel erre van piaci igény.


SZTEinfo - Kulcsár Melinda

Grafika - Gór-Nagy Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01