Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Kizárólag sós vízben oldódó, 3D nyomtatásra alkalmas polimer előállításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A világon egyedülálló anyagot egy drón prototípus fejlesztésében alkalmazzák majd.
A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kémiai Tanszékcsoport kutatói egy olyan speciális polimer kifejlesztésén dolgoznak, amely önmagában biztonságos csomagolásra használható, míg 3D nyomtatással olyan eszközök is előállíthatók belőle, amelyek csak magas iontartalmú folyadékban, azaz kizárólag sós vízben oldódnak fel.
- A projekt célja egy olyan polimer előállítása, ami csak sós vízben oldódik, édesben nem. Ebből a speciális polimerből partnereink egy olyan eszközt kívánnak 3D nyomtatással előállítani, ami egy drónhoz kapcsolódik majd. A drón szárnya, vagy a szárny bizonyos részei készülhetnek majd ebből az anyagból. Azért pont a szárny, mert a speciális anyag célja, hogy a repülő drón tengervízbe vezetve elveszítse a szárnyait és tengeralattjáróként víz alatti felvételek készítésére is alkalmas legyen –részletezte a kutatási projektet Kukovecz Ákos, az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék egyetemi docense.
Hozzátette: a repülő és a víz alatti drónoknak bizonyos szempontból hasonló a hajtásuk. Ahhoz, hogy a repülőből víz alatti eszköz legyen, a szárnynak valamilyen módon le kell válnia. Erre lehet alkalmas ez a speciális polimer, ami sós vízben veszít annyit a mechanikai integritásából, hogy nem tud tartó elemként funkcionálni, vagyis csak a drón teste és hajtása marad meg. Így a prototípus egy felderítés alkalmával képes lesz légi és víz alatti feltérképezésre is. Például tengeri olajfúró tornyok víz feletti és víz alatti részét lehet egy küldetésben felderíteni.
- Vízben oldódó műanyagok már léteznek, most is vannak olyan lebomló polimerek, amelyeknek jól tervezhető az élettartama. A lebomlási idő erősen műanyagfüggő: van, ami néhány év alatt lebomlik, van, aminek több száz év is kell. Az általunk fejlesztett polimer azért lesz különleges, mert kizárólag magas iontartalmú vízben oldódik fel. Ha például eső éri, vagy sima vízzel érintkezik, akkor nem szűnik meg a mechanikai integritása. Azt is elvárjuk ettől a speciális anyagtól, hogy az oldódás órákon belül megtörténjen, így biztosítva, hogy egyazon repülési körben megtörténhessen a légi és a víz alatti felvételezés is – magyarázta Kukovecz Ákos, a projekt szakmai vezetője.
A világon egyedülálló polimer speciális alkalmazási területe a drón prototípus fejlesztés, de elképzelhető, hogy a későbbiekben akár egyszerű használati tárgyakat is előállíthatnak belőle, így lassítva például a tengerekben felgyülemlő hatalmas hulladékszigetek méretnövekedését – tette hozzá.
A „Kizárólag magas iontartalmú folyadékban oldódni képes, 3D nyomtatásra alkalmas, DNS kódrendszerrel ellátott polimer és az erre alapozott üzletileg hasznosítható UAV-UUV drón hibrid prototípus fejlesztése” című GINOP-2.2.1-15-2016-00028 számú K+F projekt megvalósítására a konzorciumvezető BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft, 
és a konzorciális partnerek (Szegedi Tudományegyetem, G.A.N. Energetikai és Technológiai Kft, MTA SZTAKI, MTA Szegedi Biológiai Központ) összességében 494,4 millió Forint támogatást nyert el. A projekt megvalósítása 2017. elején indul Szegeden és várhatóan 2019. decemberében zárul.
Gajzer Erzsébet
Fotó: Bobkó Anna
